Csepel.info
Mai cikkünkben Csepel Községházának épületét mutatjuk meg 1939-ből.
Hirado.hu

Az elmúlt időszakban a közel-keleti térségben élő keresztények többször is felhívást intéztek a világ felé, hogy segítsenek rajtuk, de ez mintha “nem törné át az európai falakat”. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint kevés szó esik a keresztényüldözésekről, és a szolidaritás megnyilvánulásai sem láthatók.
Tapasztalható, hogy az iszlám kultúrkörhöz tartozók egymás iránti szolidaritása hogyan nyilvánul meg – jelentette ki Harrach Péter a Kossuth Rádióban, hozzátéve, természetesen nem arra gondol, hogy a keresztényeknek is durva, kemény eszközökkel kellene fellépniük, de az Európai Uniónak nagyon sok eszköze van, hogy segítsen, csak ki kellene ezeket használni.
Hirado.hu

Áder János köztársasági elnök jelenlétében avatták fel Csíkszereda főterén Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök szobrát.
Ünnepi beszédében Áder János kijelentette, Márton Áronnak a szobor által megörökített útra bocsátó gesztusa üzen minden magyarnak. Azt üzeni: “Menj, teremj sokszoros gyümölcsöt! Légy bátor félelem nélkül élni! Ne add a szíved gyűlöletre! Őrizd a magad méltóságát és tiszteld a másét! Légy hű a hazádhoz és a neked rendelt hivatáshoz!”
(tovább…)
Mandiner

Történészként szerzett magának hírnevet, Oli bácsi álnéven a polgári underground ideológusa volt, tavalyig aztán a Párizsi Magyar Intézet élén állt, majd pedig visszautasította a Nemzeti Múzeum főigazgatói posztját, hogy inkább kutathasson. Ablonczy Balázs vezeti a Lendület Programban nyertes, Trianon 100 névre keresztelt csoportot, de turanizmussal is foglalkozik – aktuálpolitikával viszont már nem.
A nacionalizmust védelmébe veszi, nem tartja zsákutcának, szerinte Ady tévedett. Ablonczynak a Mandiner őstörténetében (UFi; Reakció) játszott szerepe, a régi és közeli ismeretség okán – rendhagyó módon – tegeződős interjút olvashatnak vele. (tovább…)
Vezér Béla, Vezér Endre, Csepel.info
A csepeli országzászló 1938-ban, az avató ünnepségen (fotó: Vezér Béla)
A magyar nemzet összetartozásának jelképét a II. Világháború előtt építették a községházával szemben. Az eredeti országzászló 1944 nyarán, Csepel bombázása közben pusztult el. Az internacionalizmust hirdető, és a nemzeti érzést elnyomó kommunista hatalomátvétel után hosszú évtizedekig esély sem volt az újjáépítésre.
A helyzet akkor változott meg, amikor 2010-ben az MSZMP utódszervezete és Tóth Mihály egykori kommunista párttitkár elveszítették a hatalmukat. Az újjáépített ereklyés országzászlót 2012. július 18-án, Csepel jelképes születésnapján adták át egy ünnepélyes megemlékezésen. A múlt azonban máig kísért. Egy korábbi MSZMP-s pártfunkcionárius, Horváth Gyula a balliberális pártok polgármester-jelöltjeként a nemzeti összetartozás jelképének lerombolását 2014-ben ismét a baloldal legfőbb választási céljai között nevezte meg. (tovább…)
Csepel.info

A második világháború befejezésének időpontja, május 9-e Európában a Győzelem Napja. 1945. április 25-én az amerikai és a szovjet csapatok találkoztak az Elbánál, néhány nappal később a Berlint ostromló szovjet erők elfoglalták a Reichstagot.
Május 8-án a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert; egy nap múlva a szovjet hadsereg elérte Prágát, ezzel az európai hadszíntéren véget ért a második világháború.
Blikk
Csernobili képek 30 évvel a nukleáris baleset után
Csernobil, 1986 – Igor Kosztyin volt az első újságíró, aki le tudta fényképezni az atomkatasztrófa helyét. Helikopterrel repültek be az elpusztult 4-es reaktor fölé, súlyos sugárzásnak és életveszélynek kitéve magukat.
Kosztyin készülékei egy perc után leálltak, így mindössze 12 fényképet tudott készíteni. Kijevbe visszatérése után vette csak észre, amikor elő akarta hívni a képeket, hogy a negatívok sötét színűek voltak, így a képek is elszíneződtek. Hatalmas sugárzást kaptak ugyanis, az átlátszó radioaktív füstben, amely tönkretette a képek nagy részét, mindössze egy maradt meg igazán jó állapotban.