Csepel.info
A második világháború befejezésének időpontja, május 9-e Európában a Győzelem Napja. 1945. április 25-én az amerikai és a szovjet csapatok találkoztak az Elbánál, néhány nappal később a Berlint ostromló szovjet erők elfoglalták a Reichstagot.
Május 8-án a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert; egy nap múlva a szovjet hadsereg elérte Prágát, ezzel az európai hadszíntéren véget ért a második világháború.
Blikk
Csernobili képek 30 évvel a nukleáris baleset után
Csernobil, 1986 – Igor Kosztyin volt az első újságíró, aki le tudta fényképezni az atomkatasztrófa helyét. Helikopterrel repültek be az elpusztult 4-es reaktor fölé, súlyos sugárzásnak és életveszélynek kitéve magukat.
Kosztyin készülékei egy perc után leálltak, így mindössze 12 fényképet tudott készíteni. Kijevbe visszatérése után vette csak észre, amikor elő akarta hívni a képeket, hogy a negatívok sötét színűek voltak, így a képek is elszíneződtek. Hatalmas sugárzást kaptak ugyanis, az átlátszó radioaktív füstben, amely tönkretette a képek nagy részét, mindössze egy maradt meg igazán jó állapotban.
Csepel.hu
„Apám egy ideig egy liszicsanszki szénbányában dolgozott, ahol térdig ért a víz. Sohasem száradt meg a ruhájuk másnapra. A hét minden napján legalább tíz órát melóztatták őket. Még a vasárnap sem volt szabad, mert akkor tartották a sztahanovista műszakot. Nők is voltak a bányában, de többségüket az építőiparban dolgoztatták kőművesként” – mondja Hack Gábor, akinek az édesapját, az 1999-ben elhunyt Hack Józsefet hurcolták el Csepelről a Szovjetunióba kényszermunkára 1945 januárjában.
A levéltári adatokból mára kiderült, hogy Csepelről 269 férfit hurcoltak el „málenkij robotra” 1945 januárjában. A szám lényegében megegyezik azzal az adattal, amelyet a 92 esztendős Strein Oszkár közölt lapunkkal korábban, akinek az emlékezete szerint mintegy 300 csepelit hajtottak el a községből. Az idős férfi az egyetlen csepeli túlélő azok közül, akiket a második világháború után a Szovjetunióba vittek kényszermunkára, és csak három és fél év után engedték szabadon. Hack József egyike volt az elhurcoltaknak; a jelenleg is Csepelen élő fia, Hack Gábor pedig beszámolt édesapja megpróbáltatásiról.
Alon.hu
A másolatot a Magyar Úttörők Szövetsége és a Magyar Honvédelmi Szövetség kérésére 1970-ben készítették a Budapesti Jármű KTSZ és a Csepel Autógyár dolgozói.
A páncélautó sokáig Tiszaújvárosban (a korábbi Leninvárosban), egy iskola udvarán állt, majd egy magánszemély megvásárolta az önkormányzattól. (tovább…)
Csepel.info, BKV
Olvasónk küldte el a fenti fotókat, melyek egy 1976-os BKV-archívumban találhatók.
A galériában egykori csepeli autóbuszokat láthatnak.
Csepel-sziget.hu, Csepel.info
Tekintse meg a Magyar Televízió riportját!
Pontosan 38 évvel ezelőtt történt az a tragikus baleset a Boráros téri HÉV-végállomáson, amelyben 16 ember vesztette életét. 1978. április 13-án, kevéssel délután öt óra után, a legnagyobb forgalomban a Csepel felől érkező szerelvény átszakította a vágánybakot, majd belerohant az állomásépületbe és a várócsarnokba.
A 16 halálos áldozat mellett négyen életveszélyes, tízen súlyos, tizenegyen könnyebb sérüléseket szenvedtek. (tovább…)
Fidesz.hu
Németh Szilárd országgyűlési képviselő az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportja, Magyar-Lengyel Baráti Tagozata elnöke napirend előtti felszólalásában emlékezett meg a Katyni Áldozatok Emléknapjáról.
„2010 áprilisa óta kettős tragédia szorítja marokba a hazájukat szerető lengyel szíveket és a lengyelek iránt testvéri szolidaritást ápoló nemzetek, így a magyar emberek szívét is” – emlékezett Németh Szilárd arra, amikor 76 éve 22.000 hadifogolyként őrzött fegyvertelen lengyel állampolgárt gyilkolt meg a szovjet politikai rendőrség.
Csepel.hu
2016. április 11-én, Weiss Manfréd születésének évfordulóján a tiszteletére állított emlékműnél koszorút helyezett el Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármester, a Magyar Országgyűlés nevében pedig Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke.
A gyáróriás emlékére a csepeli önkormányzat 2010-ben állíttatta a dombornyomott emlékművet a Szigetcsúcsnál, valamint a kerület jelmondatának megalkotásakor is tisztelegtek munkássága és elévülhetetlen érdemei előtt: „Csepel – Árpád földje, a magyar ipar bölcsője”.
Csepel.hu
Csepel.hu
Ötvenedik születésnapját ünnepelte április 8-án a csepeli Szamos Mátyás Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola. A Munkásotthonban megtartott ünnepi műsor után az alkalomra készült iskolatörténeti kiállítást tekinthették meg az ünnepségen részt vevők az iskola Mansfeld Péter utcai épületében.
A kiállítás tárgyakkal gazdagon illusztrálva mutatta be az ötven év változatos történetét. Amikor 1965-ben megalapították az iskolát, a fő profilja a könnyűipar volt, ennek megfelelően nagyon sok emlék került az asztalokra, amely a textilkészítés lépcsőit mutatja be. A rendszerváltozás után azonban már nem volt elegendő a könnyűipari ismeretek oktatása, így a 90-es években az iskola felvette profiljába a vendéglátást, amely az ezredfordulóra kizárólagossá vált. (tovább…)
Napi magyar történelem/Facebook, Csepel.info
1894. április 7-én hunyt el Házmán (Hassmann) Ferenc jogász, politikus, Buda utolsó polgármestere az 1873-as egyesítés előtt.
Jómódú német polgár család gyermekeként született 1810-ben Budaújlakon. Szülei tudományos pályára szánták és ügyvédnek nevelték. Középiskolai tanulmányait Esztergomban a bencéseknél, Nyitrán a piaristáknál és Budán végezte, majd jogi diplomát szerzett a Pesti Egyetemen. Tanulmányai befejeztével, 1833-ban, Buda város szolgálatába állt, mint írnok, majd pályája ezt követően felfelé ívelt. 1837-ben tiszti főügyésznek, 1843-ban pedig főjegyzőnek választották meg. Reformer politikusként 1843-44-ben, majd 1847-48-ban Buda város követe volt a pozsonyi országgyűlésen. (tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk