Vezér Béla, Vezér Endre, Csepel.info
A csepeli országzászló 1938-ban, az avató ünnepségen (fotó: Vezér Béla)
A magyar nemzet összetartozásának jelképét a II. Világháború előtt építették a községházával szemben. Az eredeti országzászló 1944 nyarán, Csepel bombázása közben pusztult el. Az internacionalizmust hirdető, és a nemzeti érzést elnyomó kommunista hatalomátvétel után hosszú évtizedekig esély sem volt az újjáépítésre.
A helyzet akkor változott meg, amikor 2010-ben az MSZMP utódszervezete és Tóth Mihály egykori kommunista párttitkár elveszítették a hatalmukat. Az újjáépített ereklyés országzászlót 2012. július 18-án, Csepel jelképes születésnapján adták át egy ünnepélyes megemlékezésen. A múlt azonban máig kísért. Egy korábbi MSZMP-s pártfunkcionárius, Horváth Gyula a balliberális pártok polgármester-jelöltjeként a nemzeti összetartozás jelképének lerombolását 2014-ben ismét a baloldal legfőbb választási céljai között nevezte meg.
Az eredeti emlékmű zártabb kiépítésű volt, mint mai utódja – itt egy 1938-as levelezőlapon látható (Vezér Endre gyűjteményéből)
Vezér Béla fenti fotói 1938 nyarán, annak avató ünnepsége alkalmából mutatják az országzászlót és környékét. Jól látható, hogy az országzászló a községházával – későbbi tanácsházával, ma az önkormányzat épületével – szemben állt. Az országzászlót hat évvel a fényképek készítése után, az 1944-es nagy nyári angolszász bombázások közben, egy bombatalálat pusztította el. Az utcaképen látható rész az akkor Király utcának nevezett, községház melletti utca volt (ma Petz Ferenc utca). Ezek a fotók is Vezér Endre csepeli helytörténész gyűjteményéből valók, napokban megújult oldalát – rengeteg fotóval – itt találhatják.
Szent Imre tér az 1950-es években: a távolban ott a tanácsháza, de már nyoma sincs az országzászlónak (fotó: Budapestcity.org)
Ábel Attila fenti képe 2006 nyarán mutatja a már átadott új szökőkutat és környékét. A 2006-os tavaszi választásokra épített szökőkút körül a parkot is átalakították: új padok, gyöngykavicsos ösvények kerültek kiépítésre. Azonban ősszel ismét választások voltak, és arra is át kellett adni valamit. Ezért 2006 nyarán felbontottak mindent amit addig megcsináltak, megcsinálták máshogy, és ősszel ismét átadták. Nem ez volt az egyetlen helyszín, amit átadtak, lebontottak, majd ismét kiépítettek abban az évben. Több százmillió forintot költöttek el feleslegesen, miközben utána a pénzhiány miatt évekig nem történtek felújítások, új beruházások a kerületünkben.
A Panoramio.com képe 2009 október 20-án
Utolsó simítások, nem sokkal az átadó ünnepség előtt. Az ereklyés országzászlót Németh Szilárd polgármester kezdeményezésére, 2012-ben, Csepel újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából építették újra.
Az avató ünnepség meghívója
Az új országzászló avatása 2012. július 18-án, 74 évvel a lerombolása után volt: ezzel lezárult a II. Világháború utáni helyreállítás. Kövér László avató beszédében hangsúlyozta: „jaj annak a nemzetnek, amely megfeledkezik múltjáról”. Csepel polgárai szerinte azzal, hogy helyreállították az országzászlót, az összetartozás érzését erősítik. Az „egységes magyar nemzetet jelképező” új emlékmű felállításával a nemzet összefogását és a jövő reményét hirdetik, mert bármennyire is ki lehetett fosztani egy országot, az képes volt újra talpra állni. Tehetséges, szorgalmas és élni akaró polgárai mindig újjáteremtették az elpusztított vidékeket és közösségeket. „Rombolni könnyű, de az építkezéshez társak és idő kell” – fogalmazott Kövér László. „Az országzászló emlékezés, vállalás és meggyőződés is. A zászló mutatja, hogy Csepelen van közös álom és létezik közös remény” – emelte ki.
Németh Szilárd emlékeztetett rá, hogy éppen 300 esztendővel ezelőtt született úrbéri szerződés arról, hogy Csepelt újratelepítik. A szigetet azonban már korábban is lakták, s „a magyar történelem ezer szállal kötődik Csepelhez”. Csepel joggal nevezhető Árpád földjének, mert a különböző korokban számtalan főrangú ember élt, született, vagy más formában kötődött ehhez a pazar vidékhez. Már 973-ban fejedelmi székhelyként említik Csepelt, amely nevét a legenda szerint Árpád főlovászától kapta. A török uralom idején azonban elnéptelenedett a sziget, majd 1712. július 18-án született szerződés arról, hogy a vidéket újratelepítik. A zsidó gyáralapító Weiss-családnak köszönhetően itt fejlődött ki a magyar ipar egyik legjelentősebb központja. A csepeliek a 20. század sorsfordító eseményeiben is kivették részüket. 1920 augusztusában a csepeliek lőszerekkel segítették a szabadságukért küzdő lengyeleket, 1944 decemberében pedig a nyilasokkal szálltak szembe, amikor Koncz János főjegyző vezetésével megtagadták a kitelepítést. 1956 októberében csepeliek is hősiesen harcoltak a forradalomban és ők voltak azok, akik a legtovább kitartottak az országban. A településen különféle népek élnek békében és a vallási felekezetekre is a sokszínűség jellemző. Csepel világhírű sportolók tucatjaival dicsekedhet. A „kommunista pusztítás” 60 éve alatt ragadt rá a városrészre a rossz emlékű Vörös Csepel elnevezés, de a választók 2010 októberében a „romok eltakarítására” és az újjáépítésre szavaztak. Csepel példát akar mutatni a lokálpatriotizmusból és a nemzeti összefogásból, hogy megmutassa, képes újra fejlődésnek indulni a súlyos elmaradást szenvedett városrész.
Németh Szilárd országgyűlési képviselő és csepeli polgármester az avató beszéde közben
Megérkeznek a tér új fái: a csepeli facsere programok és a fatelepítések során kerületünk összességében több ezer fával gyarapodott a 2010-es állapothoz képest
2014-ben, a városrehabilitáció keretében lehetőség nyílt a tér kikorhadt, életveszélyessé vált fáinak cseréjére. A veszélyre már egy 2005-ös felmérés is rámutatott, de a felmérést az akkori vezetés nem hozta nyilvánosságra. Amikor azonban 2014-ben megkezdődött a 2005-2006-os tervek alapján a facsere-program, az egykori kormányzó politikusok tiltakoztak az eredetileg saját maguk által megrendelt és kifizettetett parkfelújítási tervek kivitelezése ellen.
Az Eötvös József Általános Iskola alsós és felsős kórusa, valamint a Zöldalma Zenede Kórus a Szent Imre téri templomban adott koncertet 2014. december 11-én. Ezt követően a Csepeli Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat tagjaival kiegészülve 6500 mécsesből formáztak karácsonyfát a Szent Imre téren. Az akcióban mintegy 250 csepeli iskolás és családja vett részt.
Utolsó képünk 2016 márciusának végén készült, és a “tavaszi pezsgést” mutatja: éppen a füvet nyírják, és virágokat ültetnek a megújult téren. Csepelen 2010 és 2016 között teljesen megújult a Petőfi tér, a Kis-Duna part, a Tamariska domb, a Kiserdő, az Ady lakótelep, a Kossuth Lajos út és a városközpont jelentős része. Ismét lett uszoda, visszaszerezte a kerület a Napközis Tábort, 52 kilométer csatorna épült, megújultak az óvodák, játszóterek, fitnesz-parkok épültek és még az utak mellett is virágágyások teszik szebbé és élhetőbbé kerületünket.
Csepel.info
Hajrá Csepel! Az azért jól látszik, hogy a baloldal most is csak rombolna és pusztítana.
Gábor lenyomta az agitpropját…
Mennyivel szebb lenne egy veres csillag, vagy veres szegfű, ugye eetásak!!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.