2016. május 28.-ai Csepel történelme rovatunkban közreadtuk a Langmár vendéglő képét, amelyet Vezér Endre édesapja, Vezér Béla fényképezett 1936. után, mivel akkor vette Rolleiflex fényképezőgépét. Ez a fényképezőgép 6X6 cm-es filmre fényképezett. A vendéglő tulajdonosa Langmár János volt, a csepeli Klement család tagja, Vezér Béla unokatestvére. Az alábbiakban v39endre visszaemlékezését közöljük:
Amint látható a HÉV sínpályája még az út két oldalán haladt. A Langmár család a földszintes vendéglő mögötti ferde tetős házban lakott az emeleten. A földszinten ott folytatódott a vendéglő és ott volt a konyha is. E hátsó étterembe néhány lépcsőn lehetett felmenni. (tovább…)
Magyarország rendszerváltás utáni történetének egyik legsötétebb napja az volt, amikor Gyurcsány Ferenc elmondta az őszödi beszédet – mondta a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) közjogi kabinetjének vezetője a beszéd 10. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatójukon csütörtökön Budapesten.
Lomnici Zoltán közölte, az akkori miniszterelnök elismerte, hogy kormányzásuk a választók átverésén alapult és végighazudták az azt megelőző másfél-két évet. Ugyanakkor a „balliberális oldal által elhazudott választás után” arra is rávilágított, hogy a kormányzásuk milyen katasztrofális következményekkel járt – tette hozzá.
Tisztelt Miniszter úr, Elnök úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Emlékezők!
1916. május 21-én, éppen száz éve, 98 éves korában hunyt el Görgey Artúr, akit Katona Tamás történész sommásan így jellemez: „Mátyás király és Bethlen Gábor óta ekkora hadvezér nem nyargalt csatatereken”. Katona Tamás pontosan tudta, hogy a tábornok nemhogy nem megvetendő történelmi személyiség, de még példaképként is állítható a magyarok elé. Neki köszönhető, hogy Görgey Artúr lovas szobra ismét a Budai Várban állhat. Pedig hosszú ideig és nagyon sokan másképp értékeltek, sőt „az áruló mítosz” volt a hivatalos, tanítandó kánon is. És ha belegondolunk, még a családi nevét is kétféleképpen írjuk!
A mai rovatunkban egy 1979-es fényképet és egy videót mutatunk, mely a Merkúr telepen álló új gépkocsikat mutatja.
Ha önnek vannak emlékei, történetei az Merkúr teleppel kapcsolatosan, ossza meg velünk a fórumunkban. Továbbá, ha önnek is van egykori csepeli fényképei, videói, és szívesen látná rovatunkban, küldje el nekünk a csepel.info@gmail.com e-mail címre “Csepel történelme” jeligével.
A mai történelmi rovatunkban a Csepeli Munkásotthon régi épületét láthatják, mely a József u. és az Árpád u. sarkán volt. 1915-ben vásárolták meg, 1916. nov 12-én avatták fel. Előzően a Saufner-féle vendéglő volt.
Szöveg és kép forrás: http://www.csepel-sziget.hu/
Gyártmánymúzeummal állítanak emléket az egykori Csepel Autógyárnak és az ott készített járműveknek Szigetszentmiklóson. A kiállítás vasárnaptól látogatható.
Az egykori Csepel Autógyár területén létrehozott muzeális intézményben gépjárműveket, alkatrészeket, fényképeket és dokumentumokat láthat a közönség. (tovább…)
Május 16-a Nepomuki Szent János emléknapja. Ebből az alkalomból Pest legrégebbi köztéri szobránál gyújtottak mécseseket a csepeli Szent Imre téren, miután a templomban misét celebráltak emlékére.
A Csehországban született Nepomuki Szent Jánost a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentjének, valamint a gyónási titok mártírjaként tartják számon. 1722-ben emeltek szobrot róla ismeretlen alkotótól. A barokk műemlék eredetileg a mai Kálvin tér területén állt, az akkori pesti városfal déli kapujához vezető híd mellett (erre utal a szobor mellett kialakított híd motívum). Többszöri áthelyezés után az első csepeli plébános, Schmidt de Wallenstein közbejárására került végül a kerületbe. A Duna-partról a gyárak terjeszkedése és a homokdomb elhordása miatt ismét mai helyére, a Szent Imre térre került. (A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő szobor 1972 óta áll jelenlegi helyén.)
![79c616981f10e3b0722fbf92562efd0a[1]](http://csepel.info/wp-content/uploads/79c616981f10e3b0722fbf92562efd0a1.jpg)
