Csepel.info
Ismét jelentkezünk Csepel egykori képeivel.
Ezúttal a víztorony építésénél készült képet mutatunk. Szép vasárnapot mindenkinek!
Mandiner
Történészként szerzett magának hírnevet, Oli bácsi álnéven a polgári underground ideológusa volt, tavalyig aztán a Párizsi Magyar Intézet élén állt, majd pedig visszautasította a Nemzeti Múzeum főigazgatói posztját, hogy inkább kutathasson. Ablonczy Balázs vezeti a Lendület Programban nyertes, Trianon 100 névre keresztelt csoportot, de turanizmussal is foglalkozik – aktuálpolitikával viszont már nem.
A nacionalizmust védelmébe veszi, nem tartja zsákutcának, szerinte Ady tévedett. Ablonczynak a Mandiner őstörténetében (UFi; Reakció) játszott szerepe, a régi és közeli ismeretség okán – rendhagyó módon – tegeződős interjút olvashatnak vele. (tovább…)
Vezér Béla, Vezér Endre, Csepel.info
A csepeli országzászló 1938-ban, az avató ünnepségen (fotó: Vezér Béla)
A magyar nemzet összetartozásának jelképét a II. Világháború előtt építették a községházával szemben. Az eredeti országzászló 1944 nyarán, Csepel bombázása közben pusztult el. Az internacionalizmust hirdető, és a nemzeti érzést elnyomó kommunista hatalomátvétel után hosszú évtizedekig esély sem volt az újjáépítésre.
A helyzet akkor változott meg, amikor 2010-ben az MSZMP utódszervezete és Tóth Mihály egykori kommunista párttitkár elveszítették a hatalmukat. Az újjáépített ereklyés országzászlót 2012. július 18-án, Csepel jelképes születésnapján adták át egy ünnepélyes megemlékezésen. A múlt azonban máig kísért. Egy korábbi MSZMP-s pártfunkcionárius, Horváth Gyula a balliberális pártok polgármester-jelöltjeként a nemzeti összetartozás jelképének lerombolását 2014-ben ismét a baloldal legfőbb választási céljai között nevezte meg. (tovább…)
Csepel.info
A második világháború befejezésének időpontja, május 9-e Európában a Győzelem Napja. 1945. április 25-én az amerikai és a szovjet csapatok találkoztak az Elbánál, néhány nappal később a Berlint ostromló szovjet erők elfoglalták a Reichstagot.
Május 8-án a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert; egy nap múlva a szovjet hadsereg elérte Prágát, ezzel az európai hadszíntéren véget ért a második világháború.
Blikk
Csernobili képek 30 évvel a nukleáris baleset után
Csernobil, 1986 – Igor Kosztyin volt az első újságíró, aki le tudta fényképezni az atomkatasztrófa helyét. Helikopterrel repültek be az elpusztult 4-es reaktor fölé, súlyos sugárzásnak és életveszélynek kitéve magukat.
Kosztyin készülékei egy perc után leálltak, így mindössze 12 fényképet tudott készíteni. Kijevbe visszatérése után vette csak észre, amikor elő akarta hívni a képeket, hogy a negatívok sötét színűek voltak, így a képek is elszíneződtek. Hatalmas sugárzást kaptak ugyanis, az átlátszó radioaktív füstben, amely tönkretette a képek nagy részét, mindössze egy maradt meg igazán jó állapotban.
Csepel.hu
„Apám egy ideig egy liszicsanszki szénbányában dolgozott, ahol térdig ért a víz. Sohasem száradt meg a ruhájuk másnapra. A hét minden napján legalább tíz órát melóztatták őket. Még a vasárnap sem volt szabad, mert akkor tartották a sztahanovista műszakot. Nők is voltak a bányában, de többségüket az építőiparban dolgoztatták kőművesként” – mondja Hack Gábor, akinek az édesapját, az 1999-ben elhunyt Hack Józsefet hurcolták el Csepelről a Szovjetunióba kényszermunkára 1945 januárjában.
A levéltári adatokból mára kiderült, hogy Csepelről 269 férfit hurcoltak el „málenkij robotra” 1945 januárjában. A szám lényegében megegyezik azzal az adattal, amelyet a 92 esztendős Strein Oszkár közölt lapunkkal korábban, akinek az emlékezete szerint mintegy 300 csepelit hajtottak el a községből. Az idős férfi az egyetlen csepeli túlélő azok közül, akiket a második világháború után a Szovjetunióba vittek kényszermunkára, és csak három és fél év után engedték szabadon. Hack József egyike volt az elhurcoltaknak; a jelenleg is Csepelen élő fia, Hack Gábor pedig beszámolt édesapja megpróbáltatásiról.
Alon.hu
A másolatot a Magyar Úttörők Szövetsége és a Magyar Honvédelmi Szövetség kérésére 1970-ben készítették a Budapesti Jármű KTSZ és a Csepel Autógyár dolgozói.
A páncélautó sokáig Tiszaújvárosban (a korábbi Leninvárosban), egy iskola udvarán állt, majd egy magánszemély megvásárolta az önkormányzattól. (tovább…)
Csepel.info, BKV
Olvasónk küldte el a fenti fotókat, melyek egy 1976-os BKV-archívumban találhatók.
A galériában egykori csepeli autóbuszokat láthatnak.