‘Történelem’ kategória archívum

A tibeti tizenkettő 1. rész

2016. december 9. péntek

Autószektor, Faktor

csepel-r130-faktor-hu

Csepel R130-as (Fotó: Autószektor)

Ott jártak, ahol parittyával terelték a rakoncátlan jakokat, és ahol hőforrás volt a népfürdő, miközben folyóban mosták teherautóikat. Magyar járműiparról írni mindig hálás, mert sokan olvasnak szívesen Csepelekről, Ikarusokról és Pannóniákról, mert történetük érdekes és színes, ám ahogy az egykori hazai járműmárkák, úgy alkotóik is fogynak.

Egyre kevesebben vannak azok, akik egykor a legendás magyar klasszikusok gyáraiban dolgoztak, akik hitelesen tudnak beszélni és nem csak mesélni arról, hogyan is működtek a magyar ipar illusztris fellegvárai. Történetük több korszak krónikája. (tovább…)

Vezér Endre: Iskola a Csepeli Templom-téren – 2. rész

2016. december 8. csütörtök

hpim2217

A Csepeli Újságban a kép eredeti aláírása a következő volt :

A Szent Imre herceg téri iskolapalota. Építették Szigeti Béla építész vállalkozásában az alábbi minden elismerésre érdemes iparosok.

És itt következik az iparosok felsorolása és szakmája. De ha valakit érdekel, elolvashatja a Helytörténeti Gyűjteményben a beszkennelt újságból. Egyébként 1930 körül kezdődött a csepeli közterületek átnevezése, ami megmaradt 1945-ig. Következő képeim az iskola Szent Imre téri, szépen renovált épületrészét mutatja. (tovább…)

Vezér Endre: Iskola a Csepeli Templom-téren – 1. rész

2016. december 7. szerda

Mr.Gabee, Vezér Endre, Csepel.info

csp-03

Foto neve: csp-03

csp-007a

Foto neve: csp-007a

Ha egy kissé belekutatunk Csepel múltjának iskolatörténetébe, láthatjuk, hogy már a 18. század közepétől volt oktatás az első Csepel faluban. Az éppen foglalkoztatott kántor volt a tanító, harangozó és sekrestyés is. A tanítás német nyelvű volt.

Amikor az 1838-as árvíz elpusztította a falut, az iskola is megsemmisült. Az új helyre tervezett falu központi „Főterére” egyebek mellett iskolát is javasolt a tervezőmérnök. De kezdetekben nem itt, hanem az „Iskola utcában” (Erzsébet utca – ma: Kossuth Lajos utca) építették fel az iskolát. Ez a későbbi „Úttörő ház” volt. Ezt némelykor bővítették, de ez kevésnek bizonyult. (tovább…)

Csepel történelme – útproblémák

2016. december 5. hétfő

 

V39Endre, Csepel.info, Mr.Gabee

A kép illusztráció – Forrás: budapestcity.org

A CSEPEL SZIGETEN lévő községünk összeköttetése a Dunán kívüli területekkel mindenkor nehézségekbe ütközött. A XXI. Század második felében elkészült Gubacsi-zárógát volt az első lehetőség közúton való átkelésre, bár e létesítményt elsődlegesen árvízvédelmi okok miatt készítették.

1924-benelkészült a Gubacsi Híd. Elbontották a Gubacsi-zárógátat, mivel a Kis Duna zsilipjei is elkészültek. Végül 1927-ben elkészült a Kvassay Híd. De a Nagy Dunán legfeljebb kompon lehetett átkelni. Ez csak személyszállítás, vagy legfeljebb kerékpárszállítás lehetett. (tovább…)

Gömbös óta magasodik Szauron szemeként a láthatár fölé az ország legmagasabb építménye

2016. december 2. péntek

mult-kor.hu, Mr.Gabeenevtelen

Nyolcvanhárom éve, 1933. december 2-án avatták fel a Csepel-szigeti Lakihegyen a szivar alakú országos rádióadót, amely ma is Magyarország legmagasabb építménye. A 80-as évek elején lebontásra ítélték, de a közvélemény nyomására ettől végül elálltak.

Az első magyarországi rádióadó, egy szikratávíró állomás 1914. október 14-től üzemelt Csepelen, ezt az első világháborúban katonai telegramok továbbítására használták. A Magyar Rádió műsorát 1924. március 15-én kezdték innen sugározni egy 250 W teljesítményű, Huth gyártmányú távíró-távbeszélő adóval, amit még abban az évben hazai tervezésű, 1 kW-os adóval váltottak ki, 1925-ben egy Telefunken-gyártmányú 2 kW-os, 1927-ben 3 kW-os berendezést helyeztek üzembe. (tovább…)

Csepeli látvány – 4. rész

2016. december 2. péntek

V39ENDRE, Csepel.info, Mr.Gabee

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

SZIGETÜNKET körülfollya a Duna. A zárógát elkészültéig mindkét oldalon. Többször volt kisebb-nagyobb árvíz. A nagyobbak : 1775. dec. ; 1788 dec. ; 1815 dec. ; 1864. januárban jeges árvíz. Ezért kellett megépíteni a Gubacsi Zárógátat a Kis Duna északi részén Csepel és Gubacs (Pesterzsébet) között és a Kis Duna délebbi részén Dömsöd-Tass környékén egy hasonló rendeltetésűt is. Ez által a Kis Duna állóvíz lett, szabályozható szintmagassággal. Ez az árvizek kialakulását csökkentette, viszont egyéb problémákat okozott. A Kis Dunán ezidáig működött vízimalmokat át kellett telepíteni a Nagy Dunára, de többet megszünetettek.

(Ráckevén jelenleg van egy felújított vízimalom, amely múzeumként működik, villanymotorral hajtva az illúzió fenntartása végett.) (tovább…)

Csepeli látvány – 3. rész

2016. december 1. csütörtök

Csepel.info, Mr.Gabee

kk-02

Foto: Antal Károly gyűjteménye

1872 előtt, mielőtt a Gubacsi-zárógát elkészült volna, csak kompok segítségével lehetett Csepelről átjutni a Dunán kívüli területekre.

1872-től kezdve a zárógáton keresztül, Pesterzsébetre vezető országúton bonyolódott le Csepel összes kocsi-közlekedése. A Gubacsi zárógát megépítésének elsődleges célja az árvízvédelem volt. Ezen a zárógáton kiépített sínen érkezett Csepelre 1912. május 1.-én, Pünkösd szombatján a 3 és fél kilométer hosszú pályán a „Helyiérdekű Villanyosvasút”. Ennek létesítése előtt a Pesti úton ( Ady Endre úton ) és a Védgát úton félóránként közlekedő lóvontatású omnibuszok szállították az utasokat Pesterzsébetre, ahonnan villanyoson utazhattak tovább Pestre. ( Akkoriban „Budapest” még nem létezett az 1873-as egyesülésig. ) Az omnibusz megálló Pesterzsébeten (Gubacson) a HÉV állomás előtt a Soroksári úton volt.

(tovább…)

Jó reggelt kívánunk mindenkinek

2016. november 30. szerda

Csepel.info, Mr.Gabee

20161129_211517

Ezzel a retro, ám mókás képpel kíván a Csepel.info teljes szerkesztősége mindenkinek szép és mosolygós napot. 

A kép 1972-ben készült.

 

Csepeli látvány – 2. rész

2016. november 29. kedd

Vezér Endre, Mr.Gabee, Csepel.info

csp-023a

csp-023a

Mivel az előző fejezetben a Kis Boldogasszony temploma környékén nézelődtünk, most beszéljünk a templomról.

Mint tudjuk, Csepelt a törökök kiűzése után 1712-ben újra megalapították. Ez egy megfelelő alapítóokmányon megtekinthető. A falu helyéül a Csepel-sziget északi területét jelölte ki a sziget akkori tulajdonosa Szavoyai Jenő Herceg.

Ezt mutatja a CsT-029 jelű képen látható térkép. Már a 18.század közepén volt a falunak saját építésű temploma, Kis Boldogasszonynak ajánlva. E templom az 1838-as árvíz következtében annyira megrongálódott, hogy a 19. század közepe táján lebontották. Mivel az árvíz az egész falut elpusztította, a sziget egy magasabb területén jelölték ki az új falu és a templom központi helyét.

Itt épült fel a jelenlegi templom, amelynek belső tere az 1944-es amerikai bombázás előtt nagyon másként nézett ki. Külső képe a CSP-023a levelezőlap szerinti, de bejáratát 1939-ben átépítették (bővítették), amint a KB-TEMP-013 képen látható. (A babakocsiban Vezér Endre ellenőrizte a munkálatokat).

A templom belső tere nagyon más volt. Vízszintes mennyezete volt. Más volt a festettség 1937 előtt, majd 1937 után. Ez látható a következő képeken: TEMP-1937 előtt ; TEMP-1937 után. Templomunk képei a 20.század elején : KB-TEMP-007 és KB TEMP-009. A bombázás által megrongálódott templomot jelenlegi belső térrel állították helyre. A KB-TEMP-024 egy esküvőt mutat 1946-ban.

Csepeli látvány – 1. rész

2016. november 28. hétfő

V39ENDRE, Csepel.info, Mr.Gabee

csp-023a

csp-023a

Mr. Gabee Csepel történelmi rovatában mától egy több részes alrovatot indítunk Csepeli látvány címmel. A sorozat elkészítésében Vezér Endre csepeli helytörténész működik közre.

A Szent Imre téren (1912-ben még Templom tér néven) 1856 óta áll a Kis Boldogasszony Temploma. (CSP-023a jelű kép). Ennek előterében volt a frissen bevezetett HÉV végállomása. Egyébként akkoriban divatos volt a színezett képeslap. Tehát, mint látható a HÉV kocsija itt álla templom előtt. (tovább…)