V39ENDRE, Csepel.info, Mr.Gabee
SZIGETÜNKET körülfollya a Duna. A zárógát elkészültéig mindkét oldalon. Többször volt kisebb-nagyobb árvíz. A nagyobbak : 1775. dec. ; 1788 dec. ; 1815 dec. ; 1864. januárban jeges árvíz. Ezért kellett megépíteni a Gubacsi Zárógátat a Kis Duna északi részén Csepel és Gubacs (Pesterzsébet) között és a Kis Duna délebbi részén Dömsöd-Tass környékén egy hasonló rendeltetésűt is. Ez által a Kis Duna állóvíz lett, szabályozható szintmagassággal. Ez az árvizek kialakulását csökkentette, viszont egyéb problémákat okozott. A Kis Dunán ezidáig működött vízimalmokat át kellett telepíteni a Nagy Dunára, de többet megszünetettek.
(Ráckevén jelenleg van egy felújított vízimalom, amely múzeumként működik, villanymotorral hajtva az illúzió fenntartása végett.)
Viszont nagy haszna volt a Zárógátnak, mert ez tette lehetővé a közúti és vasúti közlekedés kialakítását Csepel és Pest között.
Neves vízmérnökök javaslatára eldöntötték a Kis Duna elzárását, amit egy kővel megtöltött uszály keresztbe-állításával, majd elsüllyesztésével kezdtek. Ezután megépült a tápzsilip és a gáttest, rajta a közlekedés lehetőségével. Építése 1872. augusztustól október végéig történt. Teljes kialakítása a rajta haladó közúttal 1875-re fejeződött be.
Éppen időben készült el, mert 1876 tavaszán újabb árvíz érkezett. Mivel a Zárógát az árvizet a Nagy Dunába terelte, Csepelnek ez már nem ártott a község magasabb fekvése miatt. Azonban a Zárógát Gubacs felé eső oldala leomlott. Petz Ferenc, akkori bíró a legnagyobb eréllyel kényszerítette a lakosságot a gát megerősítésére. Fatörzsekkel és homokzsákokkal tömték be a keletkezett nyílásokat. Erélyével, kitartásával megmentették a Kis Duna menti alsóbb községeket.
Érdemei elismeréséül Ferencz József király a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki.
Az 1874-CSP-03 térképrészlet a Szigetcsúcsot mutatja. Ennek kiemelt része az 1874-CSP-06 részlet.
A zárógát építése a „Zárógát épül” kép tanulsága szerint nagyrészt kézi munka segítségével történt. A Zárógát kész” képe látható egy kissé későbbi állapot., amikor már fák is voltak a környéken.
Egy idézet szerint 1876-ban Kossuth Lajos nagyra értékelte Csepel lehetőségeit. Ez látszik az 1994-ben elhelyezett emléktáblán.
Az I. Világháború előtt Magyarország Európai Középhatalom volt a Monarchia tagjaként. Nagy terveket alakítottak egy szuper kikötőrendszer kiépítésére Csepel-sziget északi részén. Ezt mutatja a „Rajz címe” és a „Kikötőterv” rajza. Sajnos a történelem másként döntött.
Kapcsolódó anyagok:
…körülfolyja a Duna.
Csapajev !
Köszönöm a helyreigazítást.
Kedves Endre!
Köszönöm, hogy folytatja! 🙂
Kedves sokbetűs !
Köszönöm a bíztatást ! Az éjjel végig gondoltam : ha mostanában, mint jelenleg utolsó csepeli helytörténész nem teszem közzé, amit kb. 10 év alatt összekutatgattam Csepelről. akkor mindez elvész a semmibe.
Ezért folytatom. És most néhány szó a miértekről :
66 évesen kerültem nyugdíjba. Addig, bár ismertem az akkori CsHVE tagságát, kapcsolatban is voltam velük, de csak hallgatóságként. Sok érdekeset hallottam tőlük, ezért kedvet kaptam a helytörténeti kutatásokhoz.
Ha kapok Tőled egy címet, több érdekeset tudnék Csepelről írni. Az én címem nem titok, mert több helyen megjelent ezidáig : vezer.endre@upcmail.hu
Tenk András Úr !
Köszönöm a “Csepeli látvány-3” kapcsán tett hozzászólására a “szerénységről”, amelyre választ írtam Önnek, mareggel érkezett tartalmas válaszát, amely így jelent meg !
🙂 Ez nagyszerű !