Csepel.info, Mr.Gabee
1872 előtt, mielőtt a Gubacsi-zárógát elkészült volna, csak kompok segítségével lehetett Csepelről átjutni a Dunán kívüli területekre.
1872-től kezdve a zárógáton keresztül, Pesterzsébetre vezető országúton bonyolódott le Csepel összes kocsi-közlekedése. A Gubacsi zárógát megépítésének elsődleges célja az árvízvédelem volt. Ezen a zárógáton kiépített sínen érkezett Csepelre 1912. május 1.-én, Pünkösd szombatján a 3 és fél kilométer hosszú pályán a „Helyiérdekű Villanyosvasút”. Ennek létesítése előtt a Pesti úton ( Ady Endre úton ) és a Védgát úton félóránként közlekedő lóvontatású omnibuszok szállították az utasokat Pesterzsébetre, ahonnan villanyoson utazhattak tovább Pestre. ( Akkoriban „Budapest” még nem létezett az 1873-as egyesülésig. ) Az omnibusz megálló Pesterzsébeten (Gubacson) a HÉV állomás előtt a Soroksári úton volt.
A „Helyiérdekű Villanyosvasút” Csepelen 1912-ben létesült, de már 1906-ban felvetődött szükségessége. Végül 1911.XII.9-én megtörtént a BHÉV ipar-vágányának átadása. Eleinte kizárólag a Weisz Manfréd gyár teherárúinak szállítására. A személyforgalom a községi előljáróság szorgalmazására később, de még 1912. május. 26-án megindult. Kezdetben, iparvágányon, a Szent Imre térig, illetve a gyár 1-es kapujáig közlekedett. De a következő évben a személyszállítás érdekében elkészült sínpályán a jelenlegi Végállomásig közlekedtek a szerelvények.
1924-ben elkészült a Gubacsi Híd. A tehervasúti és a HÉV pályákat a hídon alakították ki. A teherszállítást a Weisz Manfréd gyárba és a Szabad-kikötőbe a MÁV szolgáltatta. A HÉV csak a személyszállítást végezte. A hídról érkező HÉV a Pesti úton ( 1927-től Horthy Miklós úton – ma : Ady Endre úton ) haladt, majd ráfordult a Báró Weisz Manfréd útra ( ma : II.Rákóczi Ferenc útra. ) A Szent Imre téri állomás után továbbhaladva a II. Rákóczi Ferenc úton érte el a jelenleg is üzemelő végállomást a Tököli út elején.
1927-ben elkészült a Kvassay Híd és a Szabadkikötő főút. A Székesfővárosi Autóbusz Üzem 1928 novemberében megindította autóbuszjáratát Csepelre. Kezdetben a Boráros tértől a Horthy Miklós útig közlekedett a 21-es számú autóbusz. A csepeliek kérésére a végállomást áthelyezték a Szent Imre térre az iskola elé. A HÉV díjszabásánál olcsóbb autóbusz nagy sikert aratott. A járatsűrűség 13 perc volt. A járatot a későbbiekben átvette a Budapesti Autóbusz Közlekedési Rt ( BART ).
A Pestvidéki Autóbuszfuvarozó Rt 1929 augusztusban 20 percenként közlekedő járatot indított Kispestre, 1929 októbertől Tökölre indított egy kocsit naponta ötszöri közlekedéssel.
Kapcsolódó anyagok:
like
Nagyon szeretem ezeket a képeket, továbbá ezeket az írásokat!
Valóban jó írások, de ki lehet a szerző?
Amit találtam:
CSEPEL KÖZLEKEDÉSE EGYKOR ÉS MA
A dolgozatot készítette:
Szabó Szilvia (V. évf., szociológia szak)
Budapest, 2003.06.07.
A dolgozat végén a forrásanyagok megjelölésével.
Ej-ej Gabee, már megint? Ez így nem korrekt!!!
kispajtás !
Mr.Gabee semmi helytelent nem követett el. Az írásokat én készítettem : v39endre. némelyikhez az elején ezt jelezte is. Inspirációdra elolvastam Szabó Szilvia dolgozatát, ami egy szép, munka, de olyan terjedelmes, hogy itteni közlésre nem alkalmas. Ő is csak abból az anyagból merített, amihez hozzájutott. Ez 2003-ban még kevesebb volt, mint manapság és nem is volt kellően rendszerezve. Másrészt igen sok tévedést közöltek Vele, ami ellenőrzés nélkül került a dolgozatba.
De valószínűleg a holnap megjelenő cikk után abbahagyom ezt a sorozatot, nehogy valakink kellemetlenséget okozzak. Végülis tulajdonképpen nekem az is elég, hogy a közlendő képanyag nekem meg van, mások meg minek lássák ? Nem igaz ?
Köszönöm a figyelemébresztő hozzászólásodat !
v39endre
Kedves Endre!
Szerintem folytassa, Mr. Gabee meg jelölje meg a forrást és megnyukszanak a kedélyek.
Ahol nincs politika, nincs csúsztatás, nincs önfényezés, ott engem spec. nem érdekel a forrás és ez “csak” egy helyi történelem!
T sokbetűs !
Köszönöm a biztatást ! Az éjjel végig gondoltam : ha mostanában, mint utolsó csepeli helytörténész nem teszem közzé, amit 10 év alatt összekutatgattam Csepelről, akkor mindez elvész a semmibe.
Ezért folytatom.
Ma megjelenő újabb fejezethez a hozzászólásban megvilágítom a miérteket is.
v39endre
v39endre
“mint utolsó csepeli helytörténész ”
“…Szerénység! Ha én valamit szeretek magamban, az a szerénység.”
Talán ismerős az idézet. 😉