Ha válságkezelésből járna diploma, nekünk, magyaroknak már lenne négy-öt – mondja a kormányfő. Exkluzív interjút adott Orbán Viktor Putyinról, háborúról és a közelgő választásról.
Épp most érkezett vissza Budapestre a magyar–ukrán határról. Szomszédunk, Ukrajna háborúban áll Oroszországgal. A magyar miniszterelnök székéből nézve hogyan jutottunk el idáig?
Miből lett a háború? Nagy geopolitikai szereplők kereszttüzében vagyunk, a NATO folyamatosan bővült kelet felé, és Oroszországnak ez egyre kevésbé tetszett. Az oroszok két követeléssel léptek fel: Ukrajna nyilvánítsa ki semlegességét, a NATO pedig azt, hogy nem fogja felvenni Ukrajnát. Ezeket a biztonsági garanciákat az oroszok nem kapták meg, ezért úgy döntöttek, hogy háborúban fogják azokat megszerezni. Ez a geopolitikai jelentősége ennek a háborúnak. Az oroszok átrendezik a kontinens biztonsági térképét. A biztonságpolitikai elképzelésük az, hogy Oroszországot semleges övezetnek kell körülvennie ahhoz, hogy ők biztonságban érezzék magukat. Az eddig köztes zónának tekintett Ukrajnát, amelyet nem sikerült diplomáciai eszközökkel semlegessé tenniük, most katonai erővel akarják azzá tenni. Ugyanakkor Magyarországnak világossá kell tenni, hogy a háborút semmilyen cél érdekében nem lehet elfogadni, és aki ezt az utat választja, azt Magyarország egyértelműen elítéli.
A kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én emléktáblát avattak Kovács Sándor (1927-2016) főhadnagy, ’56-os elítélt egykori házánál, a Szent István út 317. szám előtt. Emlékbeszédet mondott és koszorúzott helyezett el az emléktáblánál Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára. Szintén koszorúzott a csepeli önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, valamint Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek.
Földesi Gyula és Bercsik Károly a Fidesz-KDNP részéről, Illés Boglárka, a Fidelitas országos elnökeként, Tóth Endre Máté, a csepeli Fidelitas elnökeként koszorúzott. Wittner Mária ’56-os elítélt nem tudott megjelenni az eseményen, de elküldte koszorúját. (tovább…)
Rendhagyó tárlatvezetések indulnak az Összetartozás Házában. Február 26-án, szombaton 10 és 11.30 órai kezdettel várják az érdeklődöket. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a plakáton lévő elérhetőségeken lehet.
Az emlékkiállítás ezen a napon 9–13 óra között tart nyitva. Regisztrálni az Összetartozás Háza – Trianon emlékkiállítás épületében lehet nyitvatartási időben vagy az osszetartozashaza@csepelivaroskep.hu e-mail címen, illetve a +36 1 310 01 18-as telefonszámon. (tovább…)
Ma lenne száztizennégy éves Teller Ede magyar-amerikai atomfizikus.
Szobrát a róla elnevezett út mellett koszorúzta meg ma reggel Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, Ábel Attila, Morovik Attila és Pákozdi József alpolgármesterek.
Ma van a doni katasztrófa emléknapja. Épp 79 éve, 1943. január 12-én kezdődött az a támadás, amikor a szovjet seregek áttörték a magyar arcvonalat, és néhány hét alatt felmorzsolták seregeinket.
A hiányos felszerelésű Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg kétszázezer katonájából végül alig hatvanezren térhettek haza, a legtöbben elestek vagy hosszú évekre hadifogságba kerültek.
A csepeli HÉV az egyetlen olyan vonal Budapesten, amely nem hagyja el a főváros közigazgatási határát.
Jelenlegi formájában 1951. április 29-én adták át az utazóközönségnek. A H7-es számot 2011. május 1-étől viseli. További fotók a Csepel info Facebook oldalán vagy a Fortepanon.
Ma van a magyar rádiózás napja: azt ünnepeljük, mikor „az első szpíker izgatottan a mikrofonhoz ült” és „a közel lakó amatőrök tisztán hallották, mikor a csepeli adó huszonötben jó reggelt kívánt”.
Konkrétabban fogalmazva 1925. december 1-jén, 96 évvel ezelőtt ezen a napon megkezdődött a Magyar Rádió rendszeres műsorsugárzása. A rendszeres hazai rádiós műsorgyártás hangulatát a legjobban talán az LGT híres dala, a Szól a rádió idézi fel a legjobban. A fenti képet Molnár János adományozta a Fortepannak. Ez a csepeli adóállomást, annak épületeit és az antennát mutatja 1928-ban. A képen Molnár János postamérnök, fizikus és Tolnai Henrik posta-műszaki főellenőr, a csepeli rádióállomás vezetője láthatók.
Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás filmje a 2006-os rendőr és civil áldozatokról
Csepel.info
2006-ban Magyarországon az akkori politikai és rendőri vezetők engedték, hogy többszáz rendőr sérültje legyen a TV-székház ostromának, aztán szeptemberben utcán sétáló fiatalokat vertek és kínoztak a rend őrei. Október 23-án pedig elszabadult pokol és ártatlan civileket lőttek gumilövedékkel, kardlapoztak lovasrendőrök, vertek gumibottal az azonosítószám nélküli álarcos rendőrök.
A felelősöket nem büntették meg, két rendőr került börtönbe, Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány kis pénzbüntetéssel megúszta.
