Csepel.hu
Ma van a doni katasztrófa emléknapja. Épp 79 éve, 1943. január 12-én kezdődött az a támadás, amikor a szovjet seregek áttörték a magyar arcvonalat, és néhány hét alatt felmorzsolták seregeinket.
A hiányos felszerelésű Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg kétszázezer katonájából végül alig hatvanezren térhettek haza, a legtöbben elestek vagy hosszú évekre hadifogságba kerültek.
Neokohn
Új könyvet jelentetett meg Dr. Goldberger Tamás belgyógyász, aki szülővárosa, Beregszász több száz éves zsidó történetét dolgozta fel.
A budapesti könyvbemutatón jártunk. (tovább…)
Fortepan
Fotók: Fortepan
A csepeli HÉV az egyetlen olyan vonal Budapesten, amely nem hagyja el a főváros közigazgatási határát.
Jelenlegi formájában 1951. április 29-én adták át az utazóközönségnek. A H7-es számot 2011. május 1-étől viseli. További fotók a Csepel info Facebook oldalán vagy a Fortepanon.
Média1, Fortepan, Csepel.info
Ma van a magyar rádiózás napja: azt ünnepeljük, mikor „az első szpíker izgatottan a mikrofonhoz ült” és „a közel lakó amatőrök tisztán hallották, mikor a csepeli adó huszonötben jó reggelt kívánt”.
Konkrétabban fogalmazva 1925. december 1-jén, 96 évvel ezelőtt ezen a napon megkezdődött a Magyar Rádió rendszeres műsorsugárzása. A rendszeres hazai rádiós műsorgyártás hangulatát a legjobban talán az LGT híres dala, a Szól a rádió idézi fel a legjobban. A fenti képet Molnár János adományozta a Fortepannak. Ez a csepeli adóállomást, annak épületeit és az antennát mutatja 1928-ban. A képen Molnár János postamérnök, fizikus és Tolnai Henrik posta-műszaki főellenőr, a csepeli rádióállomás vezetője láthatók.
Csepel.info
A felelősöket nem büntették meg, két rendőr került börtönbe, Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány kis pénzbüntetéssel megúszta.
Csepel.hu
A magyar forradalom a vereségében is győzelmet aratott, mert példát mutatott a világnak, hogy képes az összefogásra és harcol a szabadságáért – mondta Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese ünnepi beszédében a Királyerdei Művelődési Házban megrendezett 56-os ünnepi megemlékezésen. Az eseményen jelen voltak Csepel elöljárói és számos meghívott vendég. Átadták a Csepel Örökség-díjat, amelyet ezúttal a Csepeli Munkásotthon és a Csepeliek a Zöld Kis-Dunapartért Egyesület vehetett át.
Németh Szilárd beszédében utalt rá, hogy most azok akarnak visszatérni a hatalomba, akik 15 évvel ezelőtt „rendőrterrorral” verték szét az ünneplő tömeget. A tavaszi választáson kell megmutatni, hogy „Magyarország nem akar egy baloldali, internacionalista hatalom részévé válni”. Mióta a Fidesz-KDNP kormányoz, Csepelen számos fejlesztés történt, és a kerület továbbra is számíthat a kormány támogatására. (tovább…)
Csepel.hu
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak a Szent Imre téren október 23-án, ahol az 56-os hősök emlékművénél koszorút helyezett el a csepeli önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila, Morovik Attila, Pákozdi József alpolgármesterek és Szeles Gábor jegyző. Ezt követően Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese koszorúzott.
A továbbiakban a következő szervezetek, pártok, civilek képviselői helyezték el koszorúikat: a testvérváros Nagyszalonta, Wolomin és Kielce delegációjának tagjai. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Demokratikus Koalíció, a Fidesz-KDNP, a Lehet Más a Politika, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom képviselői, valamint Kovács Dávid független önkormányzati képviselő. Koszorúztak a csepeli lengyel, német, örmény, szerb, román, ukrán nemzetiségi önkormányzat delegáltjai. Őket követték a Csepeli Lelkész Kör, a Dél-Pesti Tankerületi Központ, a Csepeliek a Csepeliekért Egyesület, a Csepeli Munkásotthon, a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat, a Közösen Csepelért Lokálpatrióta Egyesület, a Vitézi Rend és a történelmi egyházak képviselői. Végül a csepeli polgárok helyezték el a megemlékezés koszorúit és virágait az emlékműnél. (tovább…)
Átlátszó
Balog Zoltán volt miniszter, református püspök, és Karácsony Gergely budapesti főpolgármester jelenlétében szerdán bemutatták Skrabski Fruzsina a 2006-os tüntetések, zavargások és rendőri túlkapások áldozatairól szóló dokumentumfilmjét.
Az Áldozatok 2006 elkészítésében riporterként közreműködött Kisberk Szabolcs, a HírTV akkori tudósítója, és Bodoky Tamás, az Index akkori újságírója (jelenleg az Átlátszó főszerkesztője) is. A filmkészítést megelőző kutatómunka során számos visszaemlékezést, beszámolót kaptunk, ezek közül az egyik legmegrázóbb egy akkor pályakezdő rendőr őrmesteré, aki a rendőr szakközépiskolából egyenesen a Magyar Rádió akkori székházában működő ideiglenes rendőrbázisra csöppent. A neve elhallgatását kérő rendőr beszámolóját itt változtatás nélkül, teljes egészében közzétesszük. (tovább…)
MTI, Mandiner
Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek. A tárgyalások sorrendjét a „bűnösség” foka határozta meg: elsőként a „főbűnösök”, a csehországi Olmützben (Olomouc) Batthyány Lajos, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perét folytatták le.
Csepel.info
A csepeli önkormányzat előtti cserjék és fák ritkításakor meglepve tapasztalták, hogy egy domborműves emléktábla került elő a sűrű ágak mögül – értesült a Csepel.info.
Pedig az 1988-as emléktáblát a homlokzat pár évvel ezelőtti felújításakor levették, majd a felújítás után rendben visszatették a helyére. (tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk