Csepel.hu
A kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én emléktáblát avattak Kovács Sándor (1927-2016) főhadnagy, ’56-os elítélt egykori házánál, a Szent István út 317. szám előtt. Emlékbeszédet mondott és koszorúzott helyezett el az emléktáblánál Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára. Szintén koszorúzott a csepeli önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, valamint Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek.
Földesi Gyula és Bercsik Károly a Fidesz-KDNP részéről, Illés Boglárka, a Fidelitas országos elnökeként, Tóth Endre Máté, a csepeli Fidelitas elnökeként koszorúzott. Wittner Mária ’56-os elítélt nem tudott megjelenni az eseményen, de elküldte koszorúját. Kovács Sándor 1927-ben született Berettyóújfalun, majd fiatalon Csepelre költözött. Csakhamar a katonai pályát választotta. 1956. november 4-én Nagy Imre miniszterelnök hívó szavára állt a nemzetőrség tagjai közé. Egy Királyerdőben alakult csoport parancsnoka lett, hogy a lakosságot megóvja a felesleges vérontástól. 1957-ben a forradalomban való részvétele miatt az elsőfokú bíróság halálra, a másodfokú tíz év szabadságvesztésre ítélte, végül 1963-ban szabadult. Később előléptették, nyugalmazott vezérőrnagy lett, és sok más kitüntetése mellett Csepel díszpolgárává választották.
Németh Szilárd többek közt arról beszélt, hogy noha a kommunizmus megbukott, haszonélvezői még mindig itt vannak, és „a mai komcsik nem különbek az elődjeiknél”. Megemlítette Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő nevét, aki nem jelent meg az emlékezők között, de miért is lett volna ott, és vajon kit képvisel a Parlamentben? „Ma már ott tartunk, hogy a baloldal magyar katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába harcolni. Innen is felszólítom őket, hogy ezt ne tegyék! Ne sodorják bele Magyarországot egy háborús konfliktusba. Hazánk és az Európai Unió érdeke, hogy kimaradjunk ebből a háborús konfliktusból, és közösen fellépve védjük meg hazánk és a kontinens békéjét” — utalt az Ukrajnában folyó harcokra Németh Szilárd.
Majd így folytatta: „1956 hősei közül sokan óriási árat fizettek kiállásukért. Tóth Ilona szigorló orvost hamis vádak alapján, ártatlanul kivégeztek, mindössze 24 évesen. Ilyen bátor hőse volt a forradalomnak és szabadságharcnak Wittner Mária, akit először halálra, majd életfogytiglani elzárásra ítéltek. És ilyen kiemelkedő hős volt Kovács Sándor főhadnagy, aki társaival együtt, 1956 novemberében a csepeli Királyerdőben bátran szembeszállt a szovjet csapatokkal, és a végsőkig helytállt a túlerővel szemben”
Kovács Sándor rehabilitációjára, szabadulását követően csaknem három évtizedet kellett várni. A rendszerváltást követően, jogtalanul kiszabott ítéletét semmisnek nyilvánították és helyreállították főhadnagyi rendfokozatát, egyúttal századossá léptették elő. Nyolcvankilenc évesen hunyt el, és a Csepeli temetőben helyezték örök nyugalomra.
Németh Szilárd köszönetét fejezte ki egyebek közt a csepeli önkormányzatnak és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának az emlékmű elhelyezésében való közreműködésükért.
Cs. A.
Jó az ilyen megemlékezés. Alkalom nyílik egy kis mocskolódásra. Még a táblán is ott van a neve az útszéli rezsibohócnak. Gratulálok. Ez mióta szokás?
Ahol lájkolják a helyi hívők az ukrajnai bevonulást, ott erre van igény.
Ez a világ legalja.
Nyafognak a komcsik! Vágyják a felszabadító 2. Ukrán frontot, de elaludtak. Átaludtak 30 évet, nem a kommunisták 100 millió áldozata érdekli őket, hanem az emléktábla adományozója.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Megjött a főfarok. 😁👍🌈
“Németh Szilárd többek közt arról beszélt, hogy noha a kommunizmus megbukott, haszonélvezői még mindig itt vannak,”
Például ő! Apja, anyja kommunista volt, a lakást a honvédségtől kapták. Az elvtársak őbelőle meg iskolaigazgatót csináltak. Tovább is van, mondjam még?
Mi ez a baromság?