A Országgyűlés Németh Szilárd javaslatára 2014. december 16-i ülésnapján március 16-át a magyar zászló és címer napjává minősítette. Azért ezt a napot választották, mert március 16-án fogadták el az 1848-as XXI. törvénycikket, amely nyilvános ünnepek alkalmával az összes közintézmény és magyar hajó esetében kötelezővé tette a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát.
A magyar zászló és címer napja alkalmából a Csepeli Szimfonikus Zenekar adott koncertet a Királyerdei Művelődési Házban. A jó hangulatú esten Antal Mátyás Liszt-díjas karmester, a Nemzeti Filharmonikusok tiszteletbeli örökös karnagya vezényelt. Folytatás »
1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival. Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.
Március 15-e 1928-ban vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti megemlékezéssé. A kommunisták az 1950-es években eltörölték, majd később újra visszaállították a szigorúan meghatározott keretek közti megünneplését. A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az 1991. évi VIII. tv. alapján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített. Folytatás »
Magyarország megvédte a saját és Európa határait is.”Szerénynek kell lenni, de ha Európa határai ma védettek, abban nekünk, magyaroknak fontos szerepünk volt” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Egyre több érzelemmel telítődnek a viták, mert az Európai Unió komoly döntések előtt áll, így “nem babra megy a játék”. Orbán Viktor szerint túl sok álláspont van az Európai Unióban, így túl sokfelé húznak a lovak. “Európa egyrészt még mindig a világ legjobb helye, másrészt hanyatlás és kihívás előtt állunk. Ha nem változtatunk, Európa elveszítheti jelentőségét” – fogalmazott. A pálya, amin vagyunk, rossz– tette hozzá.
Milliárdos tartalékokkal vág neki a 2017-es évnek a csepeli önkormányzat. A megtakarításoknak hála soha nem látott fejlesztések, régóta várt beruházások valósulhatnak meg a kerületben. Az elfogadott költségvetés részleteiről Borbély Lénárd, a kerület polgármestere számolt be lapunknak.
A csepeli önkormányzat elfogadta a kerület 2017. évi költségvetését, ám a csepeliek javát szolgáló fejlesztések többségét sajnos az ellenzék nem támogatja. 2011-től kezdve látható volt, hogy Csepel kezd kimászni a gödörből. Megszüntették a működési hiányt, visszafizették a közel 4 milliárdos tartozást, és egyre több fejlesztésbe tudtak kezdeni. Azóta az önkormányzat anyagi helyzete évről évre jobb, 2017-ben pedig az eddigi évek legtöbb tartalékkal rendelkező költségvetése született. A több milliárd forintos tartaléknak hála a kerület biztonságban van. Folytatás »
Az Etna dél-keleti oldalán február óta folyamatosan folyik a láva, ezt akarta megnézni egy turacsoport, köztük a BBC egyik tévéstábja. Megközelítették a hóhatárt, ahol egy helyen a közelükben a láva hóval találkozott, és robbanás történt.
A robbanás hatására forró gőz és kődarabok repültek a turisták felé, akik közül tiz fő megsérült, hetet kórházba is kellett szállítani. Az eset körülbelül 2700 méteres magasságban történt a BBC beszámolója szerint, a csoportért egy mentőcsapat ment föl a hegyre.
Horváth Gyula március 15-én felolvassa beszédét (fotó: Facebook)
Megbüntették Horváth Gyulát a csepeli közterület-felügyelők – adta hírül a felháborodott politikus a Facebook-oldalán. A Demokratikus Koalíció és a balliberális pártok 2014-es közös polgármester-jelöltje szerint ez csak azért történhetett meg, mert a személye nem tetszik a kerület vezetésének. A közterület-felügyelet viszont azt állítja: csak a tiltott helyen parkoló autókat büntetik.
A DK politikusa szerint március 15-én büntették meg, “amikor minden fővárosi parkolási díjfizetés feloldásra került”, és azért, “hogy megbüntetik azokat, akik nem tetszenek nekik”. A politikus történetének kissé ellent mond, hogy Csepelen nincs, soha nem is volt parkolási díj. Így annak elmulasztásáért sem lehet pótdíjat vagy büntetést fizettetni. Folytatás »
A 23. alkalommal megrendezett Brugge-i evezős versenyen idén először magyar hajó is indult. A nyolcas egy többéves baráti társaságból tevődött össze. A Csepel Evezős Klub zászlaja alatt minden évben neveznek valamilyen külföldi versenyre, és általában lány szurkolócsapatuk is követi őket utazásaikon.
A versenyen többnyire belga csapatok indultak, de Európa különböző pontjairól is érkeztek sportolók. Az egész napos versenysorozat nagyon jó hangulatban telt a helyi evezős klub főhadiszállásán. Este az eredményhirdetés után büszkén távozhattak a magyar fiúk, mert 5000 méteren 17.11.00 menetidővel kis híján elérték a harmadik helyezést. Szép volt, fiúk! Evezzetek tovább!
Március 16-án délelőtt került sor a Magyar Zászló és Címer Napi ünnepségre a Nagy Imre Általános Művelődési Központban. A lovashuszár-vonulással egybekötött délelőtti rendezvényen az intézmény óvodásai iskolásai közösen elénekelték a Himnuszt, majd egy iskolás felolvasta a nemzeti lobogó és a címer használatáról szóló 1848. évi XXI. Törvénycikkelyt. A rendezvényen megjelent többek között Morovik Attila alpolgármester és Pintér József Gáborné képviselő.
Az Országgyűlés Rogán Antal és Németh Szilárd parlamenti képviselők javaslatára 2014 végén nyilvánította március 16-át a magyar zászló és címer napjává. 1848-ban ezen a napon fogadták el az ünnepségen is elhangzott törvényt, amely kötelezővé tette a magyar címer és lobogó használatát az összes közintézményen és hajón.
2017. március 13-án remek hangulatú zenés műsorral emlékeztek meg nemzeti hőseinkről a Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda Szarka tagóvodájában.A két vegyes csoportból az összes kisfiú és kislány lelkesen vett részt a játékos toborzáson.( A jó lovas katonának de jól vagyon dolga!) Ezután katonaként meneteltek az Aki nem lép egyszerre című nótára; majd tánccal ünnepeltek a gyerekek és az óvó nénik. Vígan szólt a szaxofon, és a mosolygós énekesnővel mindenki együtt énekelte a Hej, Dunáról fúj a szélt. Búcsúdalként a fehér inges-blúzos, kokárdás társaság vidáman fújta a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű örökzöldet.
Reméljük, ezzel a játékos, dinamikus, az ő korosztályukhoz szóló ünneplési formában sikerült a gyermekekben erősíteni a hazaszeretetet, a Magyarországhoz tartozás jó érzését. Folytatás »
