‘Megemlékezés’ kategória archívum

Görgey Artúrra emlékeztek

2016. május 23. hétfő

Csepel.hu

g4

Május 21-én, éppen száz éve, 98 éves korában hunyt el Görgey Artúr, akit Katona Tamás történész sommásan így jellemez: „Mátyás király és Bethlen Gábor óta ekkora hadvezér nem nyargalt csatatereken”.

Május 23-án Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata rá emlékezett a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat Szakorvosi Rendelőintézet falán található emléktáblánál. Az önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármester, valamint dr. Szeles Gábor jegyző helyezte el a megemlékezés koszorúját. A Magyar Országgyűlés nevében Németh Szilárd országgyűlési képviselő munkatársai, a rendelőintézet részéről dr. Illés Krisztina orvos-igazgató koszorúzott. (tovább…)

Száz évvel ezelőtt hunyt el Görgey Artúr – meghívó megemlékezésre

2016. május 20. péntek

Csepel.hu

Gorgey_Artur_litografia_Barabas

 

Görgey Artúr halálának 100. évfordulója alkalmából Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata megemlékezést tart, melynek

  • időpontja: 2016. május 23. (hétfő) 8.30
  • helyszíne: Görgey Artúr tér

Beszédet mond: Németh Szilárd országgyűlési képviselő

Tisztelettel várjuk Önöket megemlékezésünkre!

(tovább…)

8 éve halt meg Raksányi Gellért

2016. május 20. péntek

FN

Rákóczi híd pesti hídfőjénél található festményen

8 évvel ezelőtt, május 20-án életének 83. évben elhunyt Raksányi Gellért, Kossuth-díjas színész, kiváló művész, a Nemzet Színésze. Raksányi Gellért 1925. július 19-én született Szigetváron. Tanulmányai végeztével, 1947-től ötvenhárom éven keresztül megszakítás nélkül a Nemzeti Színház tagja volt, 1989 óta a társulat örökös tagjaként. 2000-től a Magyar Színházban játszott. A magyar színházművészet egyik legismertebb karakterszínészeként főként epizódszerepeket alakított. Jelentősebb szerepei között volt Biberach (Katona József: Bánk bán), Szmirnov (Csehov: A medve), a postás, Örkény István Tóték című darabjában és Vukovics Sebő Illyés Gyula Fáklyalángjában.

Több mint ötven filmben szerepelt, köztük a Rákóczi hadnagya, a Körhinta, az Édes Anna és a Magyarok című alkotásban, továbbá a Tenkes kaptánya és a Rózsa Sándor című tv-sorozatban. Évekig a Szomszédok című teleregény egyik állandó szereplője volt. Az egész ország ismerte a becenevét: ő volt a Kutya, illetve a Kutyu. Hároméves volt, amikor egy vadászaton kutyák hívták fel a hajtók figyelmét az eltévedt kis Gellértre, innen származott a ragadványnév. Művészetét a legrangosabb kitüntetésekkel ismerték el. 1966-ban Jászai Mari-díjjal jutalmazták, 1978-ban érdemes művész, 1989-ben kiváló művész lett. A Kossuth-díjat 1992-ben, a Nemzet Színésze kitüntető címet – az első tíz művész között – 2000-ben kapta meg.

Forrás: Fn.hu

Néma főhajtás a Győzelem Napján

2016. május 9. hétfő

Csepel.hu

gyozelemnapja 039

71 éve, 1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a hitleri Németország hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, ezzel az európai hadszíntéren véget ért a második világháború. Május 9-e ezért Európában a Győzelem Napja.

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármester, a Magyar Országgyűlés nevében pedig Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke helyezte el a megemlékezés koszorúját a Szent Imre téri II. világháborús emlékműnél május 9-én reggel.

 

Csepel.hu

Május 9. – A győzelem napja

2016. május 9. hétfő

Csepel.info

A második világháború befejezésének időpontja, május 9-e Európában a Győzelem Napja. 1945. április 25-én az amerikai és a szovjet csapatok találkoztak az Elbánál, néhány nappal később a Berlint ostromló szovjet erők elfoglalták a Reichstagot.

Május 8-án a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert; egy nap múlva a szovjet hadsereg elérte Prágát, ezzel az európai hadszíntéren véget ért a második világháború.

 

Április 27 – A vakvezető kutyák világnapja

2016. április 27. szerda

MTVA

Forrás: Wiki

1994-ben emlékeztek meg róluk először a Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségének javaslatára. A jól képzett vakvezető kutya megóvja gazdáját a lépten-nyomon útjába kerülő akadályoktól, sőt az utasítások ellenére sem tesz meg bizonyos dolgokat, ha úgy véli, ezzel veszélybe sodorja a rábízottat. Vakvezető kutyának elsősorban a labrador retriever, a golden retriever és a német juhász fajta vált be (az utóbbiak közül csak azok, amelyekből hiányzik a fajtára néha jellemző agresszió), ám sok keverék kutya is alkalmas e célra. Mivel a kutyák színvakok, a zebrához érve a vakvezető eb a gyalogosok mozgásából ítéli meg, hogy zöld-e a lámpa. A segítő kutyák általában 8-12 éves korukban “vonulnak nyugdíjba”. A vakvezető kutyák első iskoláját 1916-ban a németországi Oldenburgban alapították, az ebeket akkor a világháborúban megvakult katonák vezetésére képezték ki. Magyarországon Rithnovszky János volt az első, aki vakvezető kutyával közlekedett, majd 1978-ban létrehozta a csepeli vakvezető kutyakiképző iskolát, amelyet a hatóságok szinte azonnal be is zárattak. Csaknem egy évig tartó harc után, amelyben nagy szerepet játszott Schuller Imre rendező-operatőr dokumentumfilmje, 1979-ben az iskola újra megnyithatta kapuit a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének keretei közt. A segítő kutyák kiképzését 2006 óta pályázati úton támogatják.

Míg a világszövetség székhelyének is otthont adó Angliában évente 700 kutyát képeznek ki vakvezetésre, addig Magyarországon az elmúlt időszakban mindössze évi 20-25 kutyát adtak át, s ez a szám egyre csökken. Egy teljesen kiképzett kutyára a rászorulónak akár két évet is várnia kell. Egy eb nevelése másfél, kiképzése fél évig tart, ennek költsége akár másfél millió forint is lehet. A Magyarországon élő körülbelül 20 ezer vak emberből mintegy 110-120 rendelkezik segítő kutyával. Sokan azért nem vállalhatnak ilyen segítőtársat, mert nem tudják fedezni a havi minimum 5-8 ezer forintos tartási költséget. 2009 decemberében lépett hatályba a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságánakszabályairól szóló rendelet, amely szerint minden közszolgáltatási területre, egyebek mellett bevásárlóközpontokba, üzletekbe, piacra, egészségügyi intézményekbe, vendéglátóhelyekre, közművelődési és oktatási intézményekbe be kell engedni a hámmal és jelvénnyel ellátott segítő kutyákat. A rohamosan fejlődő technika korában sem nélkülözhető a kutya sokirányú szolgálata, a vakvezető kutyát nem lehet technikai eszközökkel helyettesíteni. Szakemberek szerint a vakvezető kutyák valamilyen módon szinte mindennap megmentik gazdáik életét.

 

92 éves lenne Szenes Iván

2016. április 25. hétfő

SzenesIvan.hu

Szenes Iván Érdemes Művész, a Vidám Színpad alapító dramaturgja, több évtizedes dramaturgiai tevékenység van a háta mögött. A hazai fesztiválok díjain kívül I. díjat nyert Máltán, Írországban, Németországban és a Puerto Rico-i fesztiválon elnyerte az Európa díjat. Berlinben bemutatott Budapesti melódiák című revüjéért német aranyérem kitüntetést kapott.

A nótaköltő és librettista Szenes Andor gyermeke szó szerint beleszületett a “szakmába”, édesapja többet vitte Honthy Hanna és a többi nagyság öltözőjébe, mint a játszótérre. Rajongva szeretett apja pályáját követve ő is jogot végzett, majd köztisztviselői és újságírói szárnypróbálgatások után a szórakoztatóiparban kötött ki. 1949-től a Fővárosi Népszórakoztatási Intézet, 1951-56 között a Vidám Színpad alapító dramaturgja, 1956-61 között az Országos Cirkusz Vállalat varieté osztályának és szabadtéri színpadainak művészeti vezetője volt. 1961-79 között a győri Kisfaludy Színház és a József Attila Színház, 1979-94 között a Vidám Színpad dramaturgjaként, kabarék szerkesztőjeként, rendezőjeként dolgozott.  (tovább…)

Április 22 – Föld napja

2016. április 22. péntek

WIKI, Youtube, Mr.Gabee

Ma van a Föld napja

A Föld napja (április 22.) alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az eseményeket az Earth Day Network koordinálja. A napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg. 2009-ben Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a „Földanya Nemzetközi Napjá”-vá nyilvánította.

Az ötletet John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO konferencián, San Franciscóban. A Föld napját első ízben 1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Network-ot (=Föld Napja Hálózat). Azóta az alternatív energiaforrások kutatója és szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. (tovább…)

A Fidesz alelnöke Csepelen emlékezett a holokauszt magyarországi áldozataira

2016. április 16. szombat

Csepel.hu

20160416_kicsi

Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. Hagyomány, hogy a csepeli Fidesz-KDNP azóta minden évben lerója kegyeletét és tiszteletét az áldozatok emléke előtt.

Németh Szilárd, a Fidesz alelnökének kezdeményezésére a csepeli Fidesz-KDNP 2016. április 16-án mécseseket és kavicsokat helyezett el a Nefelejcs utcai izraelita temető falánál, majd néma főhajtással emlékeztek az áldozatokra. (tovább…)

Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

2016. április 16. szombat

Csepel.hu

holokauszt-emleknap-d0001D0E62d2c6ff10c50

Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A megemlékezést kezdeményező Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról.

A magyarországi zsidóság teljes egyenjogúsága 1867-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttének évében valósult meg, 1895-ben a zsidó felekezetet “bevett vallásnak”, azaz a többi vallással egyenrangúnak nyilvánították. Az első világháborút követően, 1920. szeptember 26-án fogadta el a Nemzetgyűlés az 1920. évi XXV. törvénycikket a numerus claususról, amely szerint az országban élő “népfajok, nemzetiségek” nem tanulhatnak nagyobb arányban az egyetemeken, mint amekkora a részarányuk az összlakosságon belül – ez elsősorban a zsidóságot sújtotta. (tovább…)