Csepel.info

Csepel.hu

A gyári munkástanács döntött, és felfüggesztették a sztrájkot. Időközben a forradalmi események tragikus fordulatot vettek: a szovjet csapatok több ezer járműből álló konvoja a főváros felé közeledett. Ezen a napon tartóztatták le Maléter Pált és társait Tökölön. Miután az a hír terjedt el, hogy Csepelen lőnek, a Malinyin tábornok vezette szovjet delegáció más úton jutott el Tökölre.

Kotroczó Vince egykori csepeli diák emlékezik: „Malétert és társait egy tárgyalás közben letartóztatták Tökölön. Anyám kikísért a kapuba – egyébként sosem tette – s ott állt, amíg láthattam. Arra jött egy dzsip, fiatalok ültek benne. Leintettem őket, s felugrottam. „Mit csináltok?” – kérdeztem. „Kézigránátot élesítünk” – jött a válasz. „Megpróbálhatom én is?” „Hát, persze!” És megmutatták, hogyan kell. Nem mentünk a főúton, inkább a Kossuth Lajos utca felé kerültünk. Közben megtanultam, hogyan kell összerakni és eldobni egy kézigránátot. Nem volt bonyolult. Mire az Imre térre értünk, már alig bírtam lépni, annyi éles kézigránát volt nálam. A téren az egyik fiú nyakában két karabély volt, az egyiket elkértem, egyszerre úgysem tud kettővel lőni, ő viszont kézigránátokat kért cserébe.” (tovább…)

Csepel.hu

A csepeli szempontból eseménytelen napon szervezéssel telt az idő forradalmár körökben. A gyárakban a munkástanácsok, a lakóterületeken a nemzeti bizottságok bajlódtak feladatkörük tisztázásával.

Csepelen megalakult a Forradalmi Ifjúsági Szövetség is. A nemzetőrség tagjai pedig megelégelték a Nemzeti Bizottság tagjának is megválasztott idős Szente Károly és fia, Szente István szélsőséges magatartását, és mindkettőjüket letartóztatták. (tovább…)

Csepel.hu

A viszonylag csendes nap legfontosabb eseménye – Bolla Dezső adatai szerint – az volt, hogy megjelent a Csepel újság első száma. A kórházról írt beszámolóból kiderül, hogy a harcok sérültjei közül nyolcvan főt ápoltak, de november 1-re már tizennyolcan elhunytak.

A falvak élelmiszeradományokkal, a lakosság pedig véradással segítette a csepeli kórházat. A külföldi és a magyar Vöröskereszt élelmiszer-és gyógyszeradományait a Jedlik Gimnáziumban osztották ki a rászorulóknak. Délután kettőkor dísztemetésen búcsúztatták az elesett felkelőket és a polgári áldozatokat. A huszonnyolc koporsót körülálló családtagokon és a forradalommal szimpatizálók mellett nagyon sokan érkeztek halottak napjára a temetőbe.

Csepel.hu

Csepel.hu

A Nemzeti Bizottság megkezdte munkáját. Reggel a tanácsháza előtt a testület elnöke, Ivanics István és Bali Vendel beszédet tartott. Major Ernő megkezdte a nemzetőrség szervezését, öt századot alakított, kiosztotta a feladatokat. A csepeli nemzetőrség mintegy kétszáz főt számlált, a megbízhatatlan embereket leépítették, nem engedték soraik közé.

Megalakult a Pedagógusok Nemzeti Bizottsága is, leváltották a kerület oktatási vezetőit, iskolaigazgatóit. A Csepel Művekben összegyűltek a munkástanácsok küldöttei, és megválasztották az Ideiglenes Központi Munkástanácsot. (tovább…)

Csepel.hu

A körülményekhez képest eseménytelenül, csendesen telt el a vasárnap. Igaz, Bolla Dezső csepeli kronológiájában azt olvashatjuk, hogy „ezekben a napokban a kerületben már elviselhetetlen állapotok uralkodtak. Megszűnt a közigazgatás. Elfogytak az élelmiszerkészletek, az emberek várták a végkifejletet.” Időközben a Csepel Művek kommunista vezetői megkísérelték újraindítani a termelést, és a saját embereiket akarták elhelyezni a megalakult munkástanácsokban.

Bácsi József, a helyi munkástanács alelnöke visszaemlékezésében ezt írja: „A munkástanács megkezdte tevékenységét… Döntöttünk arról, hogy felül kell vizsgálni a gyárban működő MDP-alapszervezeteket, s az oda nem való elemeket el kell távolítani. A gyárban dolgozni kell, a pártok ott ne működjenek. Többpártrendszer mellett foglaltunk állást, követeltük a szovjet csapatok kivonulását, a Varsói Szerződés felbontását, az ország semlegességét. ENSZ-megfigyelőket szerettünk volna hozatni az országba… Közben a gyár kommunista vezetői a központi légópincébe menekültek: senki sem bántotta őket. Később – a perünkben – azzal vádoltak bennünket, hogy mi gyűjtöttük ott össze őket.”

Csepel.hu

Csepel.hu

Komoly harc bontakozott ki a Csepel Műveknél. A gyári őrség megakadályozta, hogy a tömeg betörjön, és bár délután két óra után a felkelők majdnem elfoglalták a gyárat, erősítés érkezett negyven ÁVH-tiszt és egy gépkocsizó gyalogsági katonák személyében.

Éjfélre visszafoglalták a forradalmároktól a rendőrség épületét is, hetven embert foglyul ejtettek. Közben ketten is életüket veszítették, egyikük Kupper Béla százados, másikuk egy munkáját végző mentős. Dr. Ulbing István így emlékszik vissza a csepeli eseményekre: „Valaki szerzett a tanácstól egy névsort a sokgyermekes családok névsorával. Kihirdettük, hogy nekik osztunk csomagot. Kellett hozzá papír, spárga, emberek, akik csomagolnak. Természetesen lett ez is, az is. Mikor a harcok szüneteltek, később is osztottunk csomagokat, napokon keresztül. Hosszú sorban álltak a bejárat előtt az emberek. Voltak tumultuózus jelenetek is, néha attól kellett tartani, hogy a sorban álló terhes asszonyok fognak szülni… Özönlött az adomány. Az egyik nap birkanyáj bégetett, másnap libák gágogtak a tornaterem öltözőjében, máskor teherautónyi hal tornyosult a fürdőben. És jött a segítség. Ha birkát hoztak, hentesek vágták, és húst osztottunk. Ha gyümölcs, csokoládé vagy ruhanemű volt raktáron, akkor ez került a csomagokba.”

Csepel.hu