Csepel.hu
November 4-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 59. évfordulóján tartott megemlékezést a csepeli önkormányzat a Csepeli Temetőben. A forradalom mártírjainak emléket állító kopjafánál minden jelenlevő elhelyezhette a megemlékezés virágait és mécseseit.
59 éve ezen a napon vonult be a megszálló szovjet hadsereg, hogy vérbe fojtsa a nemzet szabadságharcát. A harcok azonban nem értek véget november 4-én: Csepelen például még majdnem egy hétig tartott az ellenállás. Ezekre a vészterhes időkre emlékezett vissza beszédében Kovács Sándor dandártábornok, az 56-os események egyik csepeli túlélője.
„November 4-én jelentette be Nagy Imre miniszterelnök a Magyar Rádióban, hogy a szovjet csapatok megindultak Magyarországra, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Ekkor csatlakozott a forradalom eseményeihez Csepelen a magyar néphadsereg 9318-as számú honi légvédelmi alakulata. Kőrösi Sándor főhadnagy, hadműveleti tiszt vezetésével öt darab légvédelmi ágyúval és egy sorozatvetővel, húsz katonával, hatvan fő polgári felkelővel tüzelőállást foglaltak Csepelen a Szent Imre téren, és felkészültek a szovjetek támadására, ami 4-én délután megkezdődött. A csepeliek még sokáig ellenálltak, közben kilőttek több harckocsit, páncélos szállítójárművet és egy felderítő repülőgépet is, noha több oldalról tüzérségi tűz alá vették és bombázták őket. A csepeli volt az utolsó ellenálló csoport, 9-én éjszaka semmisítette meg állásait a támadó hadsereg. A szovjet beavatkozás ezzel megpecsételte a magyar szabadság és függetlenség sorsát.
Kádár János társaival kormányt alakított és gyalázatos árulása során idegen fegyveresek segítségével döntötte meg a törvényes kormányt. Ezreket internáltak, vetettek börtönbe, több száz embert kivégeztek, köztük csepeli katonákat is. Kőrösi Sándor főhadnagy az utolsó szó jogán azt mondta: „ilyen összetételű bíróságtól kegyelmet nem kérek. Olyanok ítélkeznek felettem, akiknek a vádlottak padján lenne a helye.” A főhadnagy mellett Somogyi Tibor tizedes, Magyar Ernő nemzetőr parancsnok és Andi József főhadnagy halt meg a hóhér keze által 1958-ban.
Hősök ők, mert esküjükhöz híven életüket adták a hazáért, egyben a politikai önkény áldozatai is – épp ezért fájdalmas évforduló a mai. Sokáig még beszélni sem volt szabad az áldozatukról, ha igen, akkor is csak becsmérlően. Az 56-os hősök becsmérlését állami szintre emelték, még az ellenségnek járó tiszteletet sem adták meg számukra, hiszen barbár módon jeltelen sírba, arccal a föld felé temették el őket.
Van-e a földkerekségen még egy olyan ország, amelyben a halottgyalázásnak ezt a legpiszkosabb formáját is szó nélkül eltűrték? Itt eltűrték. Magát a gyilkosságot lehet magyarázni politikai indíttatással, az elrettentés szándékával – de a kegyetlenséget, amellyel elkövették, azt semmivel. Hősök voltak és hősök maradtak, mert hitet tettek bátorságukról, hitet tettek arról, hogy emberek maradtak az embertelenségben is.
59 év választ el bennünket a véresen tragikus eseményektől. Ma is elevenen élnek bennem a halálos zárkában eltöltött hónapok, ahol mindnyájan vártuk a kivégzésünk napját. Egy sem volt közöttünk gyáva. Mindegyik bátran ment élete utolsó útjára, ahonnan soha többé nincs visszatérés. Fennhangon kiáltották a hideg börtönfalak között: „Gyilkosok! Isten veletek, a hazámért halok meg!”
Polgár, ha erre jársz, állj meg egy pillanatra, emeld meg kalapod, hajtsd meg a fejed – tiszteld a haza hőseit. Mert ők érted is áldozták életüket, hogy egy szabad, boldogabb országban élhessetek. A magyar föld, a magyar haza azoké, akik meg tudnak érte halni – ők ilyenek voltak, nyugodjanak békében.” – zárta beszédét Kovács Sándor.
A dandártábornok beszéde után Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint dr. Szeles Gábor jegyző helyezték el az önkormányzat részéről a megemlékezés koszorúit a kopjafánál. A Történelmi Emlékbizottság Katonai Tagozata részéről a beszédet is elmondó Kovács Sándor dandártábornok, valamint a csepeli Fidesz-KDNP frakció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom tagjai és a Párbeszéd Magyarországért képviselője tisztelgett koszorúval az áldozatok emléke előtt.
Délután Németh Szilárd országgyűlési képviselő is elhelyezte a megemlékezés koszorúját a kopjafánál.
