Mr.Gabee, Csepel.info
Olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy a Klub Rádio Anno Budapest című műsorában kedden délután 15 és 16 óra között az egykori MERKUR telep lesz a téma.
A témába bárki bekapcsolódhat korábbi emlékeivel, és egyéb tapasztalataival. A műsor telefonszámai: 240-6953 és 240-7953. A rádió műsora online formában is meghallgatható.
Mr. Gabee, Csepel.info
Boráros tér (1967 júliusa).
Népszava, Mr.Gabee, Csepel.info
A szovjet erők több mint 200 ezer katonát veszítettek a fővárosi, illetve a Budapest környéki harcokban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HULTON ARCHIVE
1944 december 24-én, a múlt század legsötétebb karácsonyán bezárult a magyar főváros körül a szovjet ostromgyűrű. Budapestet Hitler még korábban erőddé nyilvánította, amivel megpecsételte sorsát.
A Malinovszkij hadseregtábornok vezette 2. Ukrán Front 1944. október elején érte el az Alföldet. A nyertes debreceni páncéloscsata után Sztálin Budapest elfoglalását jelölte ki következő célként. Tolbuhin marsall 3. Ukrán Frontja október végén Mohács alatt átkelt a Dunán és megindult észak, vagyis Buda felé, így a város megtartása a németek számára már stratégiai képtelenség volt. (tovább…)
Youtube
Egy 1977-es filmfelvételen azt magyarázzák el, hogyan lehet a Boráros tértől végigmenni a “Pest Budai körúton”.
Figyelem, az alábbiakban sokakat sokkoló felvételek következnek 🙂 (tovább…)
Negyven éve, 1978. január 6-án adta vissza a Szent Koronát az Egyesült Államok a magyar népnek. A koronázási jelvényeket Cyrus Vance akkori külügyminiszter hozta az Országházba. A nemzeti ereklyéket a koronázási palást kivételével 2000 óta itt is őrzik.
A magyar államiságot jelképező Szent Korona a vizsgálatok szerint még az Árpád-házi királyok alatt, az 1070-es évek után keletkezett (Az eredeti korona, amelyet a hagyomány szerint II. Szilveszter pápa küldött az 1000. évben Szent Istvánnak, az 1044-es ménfői csata után német kézre került, majd visszakerült Rómába, ahol az évszázadok során elveszett).
Mandiner, Csepel.info
Határtalan és cinikus volt Kádár János rendszerének bosszúja az 1956-os hősökön. A Csepelen tanuló Mansfeld Péternél megvárták, hogy betöltse a 18. életévét, és csak akkor gyilkolták meg, a református lelkészként szolgáló Gulyás Lajost pedig 60 évvel ezelőtt, szilveszterkor akasztották.
Református lelkészként Gulyás Lajos mindig hű maradt Istenhez és a hazájához. A második világháborúban részt vett a fegyveres ellenállásban és az embermentés szolgálatában, majd kisgazda politikusként dolgozott az új demokráciáért. 1956-ban is a törvényes rend pártján állt, mégis a kádári megtorlás áldozata lett. Fiatalon, harminckilenc évesen ártatlanul végezték ki. Bátor volt, magyar hős. (tovább…)
CSHVE, Mr:Gabee, Csepel.info
A fenti fotó a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület facebook oldalán jelent meg.
Vezér Endre, Mr.Gabee, Csepel.info
CSP-1937 – térképrészlet
Itt most 2 iskoláról kell megemlékezni. Ha megnézzük Csepel 1937-es térképét, láthatjuk, hogy az akkori Kossuth Lajos utca a mai Csete Balázs utca volt. Ez Csepel sűrűn beépített területe volt „Szabó telep” néven. Erről majd máskor !
Akkoriban – 1930-as évek vége felé még nem voltak az utcák szilárd burkolatúak. De már felépítették a levelezőlapunkon bemutatott szép kivitelű iskolát. (tovább…)
A Csepeli Újságban a kép eredeti aláírása a következő volt :
A Szent Imre herceg téri iskolapalota. Építették Szigeti Béla építész vállalkozásában az alábbi minden elismerésre érdemes iparosok.
És itt következik az iparosok felsorolása és szakmája. De ha valakit érdekel, elolvashatja a Helytörténeti Gyűjteményben a beszkennelt újságból. Egyébként 1930 körül kezdődött a csepeli közterületek átnevezése, ami megmaradt 1945-ig. Következő képeim az iskola Szent Imre téri, szépen renovált épületrészét mutatja. (tovább…)
Mr.Gabee, Vezér Endre, Csepel.info
Foto neve: csp-03
Foto neve: csp-007a
Ha egy kissé belekutatunk Csepel múltjának iskolatörténetébe, láthatjuk, hogy már a 18. század közepétől volt oktatás az első Csepel faluban. Az éppen foglalkoztatott kántor volt a tanító, harangozó és sekrestyés is. A tanítás német nyelvű volt.
Amikor az 1838-as árvíz elpusztította a falut, az iskola is megsemmisült. Az új helyre tervezett falu központi „Főterére” egyebek mellett iskolát is javasolt a tervezőmérnök. De kezdetekben nem itt, hanem az „Iskola utcában” (Erzsébet utca – ma: Kossuth Lajos utca) építették fel az iskolát. Ez a későbbi „Úttörő ház” volt. Ezt némelykor bővítették, de ez kevésnek bizonyult. (tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk