Csepel.info
1986 áprilisában történt a világ legsúlyosabb atombalesete. A tragikus eseményekről az HBO indított izgalmas minisorozatot.
Azoknak gyűjtöttünk most össze néhány dokumentumfilmet, akik szeretnék jobban érteni, hogy mi történt akkor, és hitelesen megismeri a baleset előzményeit, történetét és emberi oldalát: (tovább…)
888
Erről beszélt a magyar kormányfő és az amerikai elnök a közös sajtótájékoztatójukon.
A két politikus találkozója egy négyszemközti megbeszéléssel indult, amelyet egy félórásra tervezett plenáris megbeszélés követett. Az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatót Donald Trump köszöntője indította, amiben elmondta, hogy Orbán Viktor nagyszerű munkát végez. Mint fogalmazott, Magyarország a NATO büszke tagja, és kiváló kapcsolatok fűzik az Egyesült Államokhoz.
Csepel.info
A fenti fotó valószínűleg a templom 1933. szeptember 17-i felszentelésekor készült
A csepeli Jézus Szíve Plébániának saját honlapja is van, melyen külön oldal foglalkozik a templom építésével.
A honlap szerint Shvoy Lajos megyés püspök 1929. február 2-án értesítette a csepeli plébánia vezetőjét Róbl Jánost, hogy Csillagtelepen új, önálló lelkészséget szervez. A lelkészség első alapító lelkészévé Markó Gyula hitoktató, kórházi lelkészt nevezte ki. Ebben az időben a lelkészségnek 4000 híve volt. 1929-ben a jól sikerült juniális és gyűjtés során befolyt összegből az egyházközség két harangot vett, amelyet Shvoy Lajos megyéspüspök 1929. szeptember 22-én szentelt fel. (tovább…)
Origo
A csodálatos templom több mint 850 éve uralkodik a párizsi szívek felett, ezért is jelentett többszörös szomorúságot párizsiaknak, franciáknak, európaiaknak, keresztényeknek, jószándékú embereknek, hogy hétfőn kora este kigyulladt a párizsi Notre-Dame székesegyház.
Megsemmisült a teljes tetőszerkezet, leomlott a huszártorony. Komoly veszélyben voltak a harangok és mindkét torony is, de végül a még nagyobb katasztrófát sikerült elkerülni. Kedden reggel is több vízsugárral hűtötték az épület izzó falait, hogy megakadályozzák a további pusztulást. A tragédia után szinte közvetlenül gyűjtés indult az egyetemes kultúra egyik jelképének újjáépítésére.
CS.A, CSepel.info, Mr.Gabee
Fortepan foto
Kilencven évvel ezelőtt, 1929-ben kezdtek el gyártani kerékpárokat a csepeli Weiss Manfréd Gyárban, miután a cégtulajdonos hamar rájött, mekkora üzlet rejlik benne. Az elmúlt évtizedekben összesen 40 millió Csepel kerékpárt gyártottak.
Nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is keresett cikk lett. Világmárkaként adták el számos nyugati országban. A csepeliek tömegesen jártak kerékpárral a gyárba; a gyárkapuknál őrzött biciklimegőrzőket létesítettek. A csepeli kerékpárgyártás történetéről Nógrádi László főmérnök, főkonstruktőr, a Csepel Művek Kerékpárgyárának egykori vezérigazgatója tartott előadást a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sétáló utcai könyvtárában április 10-én. (tovább…)
Csepeli Hírmondó, Csepel.info
A BGSZC Csete Balázs Szakgimnázium három pedagógusa és harminc diákja öt napot tölthetett Lengyelországban, Krakkóban ez év februárjában a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával. A pályázat célja az volt, hogy a tanulók megismerjék a lengyel–magyar kapcsolatok történelmi, szellemi gyökereit, a két nép közös sorsát és történelmét.
Krakkó belvárosában egy egész napot töltöttek: megnézték Hieronymus Vietor nyomdáját, a Kosos házat, a Collegium Maiust. Jártak a waweli székesegyházban, a Máriatemplomban. Városnéző utunk során valóban megtapasztalhatták, hogy nem véletlenül kapta Krakkó a „legmagyarabb” nevet. (tovább…)
Borbély Lénárd/ Facebook, Csepel.info
Az idei évben a Lengyel-Magyar barátság napját testvérvárosunkban, Kielcében ünnepeltük. Ebből az alkalomból vettem át a nemzeteink több mint 1000 éves barátságát szimbolizáló zászlót, miután 2020-ban Csepel nyerte el az ünnep rendezésének jogát – tájékoztatott Facebook oldalán Borbély Lénárd, Csepel polgármestere.
A rendezvényeken készült fotókat bejegyzésünkben tekinthetik meg. (tovább…)
Index
Német csapatok 1944 március 19-én a Margit hídon
A kétszínű angolszász játszmában nem törődtek a megszállás tragikus következményeivel, a magyar zsidósággal és a több százezer áldozattal. Borhi László, az Indiana Egyetem történészének írása a német megszállás 75. évfordulójára az Indexre.
Magyar Nemzet, Librarius.hu, Infostart.hu, Csepel.info
A képviselők 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el a határozatot, mely szerint „az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére, március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja”.
Az indoklás kifejtette, hogy a magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, tiszteletük az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége. (tovább…)
Blikk
Döbbenetes emléket elevenített fel Nagy Feró (73), aki különleges feladatot vállalt: tárlatvezetőként próbálta a mai fiataloknak elmesélni a Terror Házában, milyen nehéz volt az élet a kommunizmusban.
– Az első emlékem a szabadságról szól, tízéves voltam ugyanis 56-ban. Akkor azt éltem meg, hogy mindenki milyen boldog, örül annak, hogy végre szabadok vagyunk. Nem tartott sokáig, hamar átvett mindent a szomorúság és a félelem – emlékezett vissza a kommunizmus áldozatainak emléknapján a rocker, akit nem sokkal a Beatrice alapítása után rendszerellenesnek nyilvánítottak, s a zenekar koncertjeit megfigyelték. (tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk