Csepel.info

Csepel.hu

Bein Klára öltözéktervező iparművész kiállítása nyílt meg május 6-án a csepeli Erdei Éva Galériában. A Ferenczy Noémi-díjas iparművész tárlatán a ruhaköltemények elkészülésének folyamatát lehet megtekinteni. Különlegesek a kiállított ruhák, a szemet gyönyörködtető öltözetek a népművészet mellett különleges művészeti hatásokat jelenítenek meg: a pliszírozott kelmék a textilt síkból a térbe helyezik át, némely ruhán pedig a modern építészetből átvett elemek láthatók.

Az Erdei Éva Galériában megtekinthető „Folyamat” című kiállítás mellett az elmúlt évek során számos helyen megmutathatta már művészetét Bein Klára. A karlsruhei Európai kultúrnapok, vagy a Milánói Divatnapok után Csepelen is láthatók az iparművész ruhái egészen május 31-ig.

Csepel.hu

Csepel.hu

Vidám zenés estet rendezett tagságának a Csepeli Nyugdíjas Klub. A 2014. októbere óta üzemelő klub vendége ez alkalommal a biatorbágyi Szakály Mátyás Férfikórus volt. A kórus pillanatok alatt nagyon kellemes hangulatot varázsoltak a volt MDF-székház falai közé, de az est folyamán a nyugdíjasklub 21, többnyire női tagból álló csepeli kórusa is énekelt.

A nyugdíjasklubban rendkívül sikeres zenei programok zajlanak. Minden hónapban tartanak komolyzenei előadásokat, melyeken rendszerint a Fasang Árpád Zeneiskola tanárai adnak elő, de havi rendszerességgel tartja meg a ház a „csepeli népek zenéje” sorozatot, ahol a kerületünkben élő kisebbségek szervezetei mutatják be kultúrájukat. A nyugdíjas korosztály zenei ízlését a havonta megrendezett retró műsor elégíti ki, szombatonként pedig táncórákon vehetnek részt a klubtagok. Mindegyik program rendkívüli népszerűségnek örvend, mindig teltház van, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a tavaly előtti nyitás óta eltelt több mint egy évben tizennyolcezernél is több jelentkezés érkezett a különféle programokra.

Csepel.hu

CSMOA

1912-ben mutatták be Bécsben és egy esztendőre rá, már Budapesten is óriási sikert aratott ez az izgalmas Kálmán operett. A szövegírók olyan történetet óhajtottak kitalálni, ami lehetőséget ad a komponista számára, hogy vérbő, magyaros, „cigányos” muzsikával kápráztathassa el a közönséget. A mese, alapjaiban, máig aktuális, hiszen miről is szól? Apa és fiú konfliktusáról! Főhőse – Rácz Pál – a világhírű, idősödő cigányprímás, aki azt vallja: „A szív kotta nélkül sírja el a legszebb nótákat!” Így természetesen szembekerül, a már modernebb nézeteket valló Lacival, a Zeneakadémián tanuló fiával. Ráadásul a két nagyszerű muzsikus ugyanabba a szép, fiatal lányba szerelmes. S ha még ez sem elég, egy őrült amerikai milliomos nagy összegű fogadást köt az ugyancsak bolondos herceggel, hogy melyikük tudja kiállítani a világ legjobb zenészét, s e posztra természetesen mindkét Rácz pályázik, sőt, még az idős prímás egykori szerelme, a már őszülő, arisztokrata hölgy is előkerül, hogy tovább bonyolítsa Ráczék históriáját. (Ennek némi valóság alapja is van, ha az egykor oly nagy botrányt kavart Rigó Jancsi és Chimay hercegné kalandjára gondolunk!)
Ehhez a legendához született meg Kálmán magával ragadó muzsikája, melyben olyan örökzöld slágerekkel találkozhatnak majd, mint a „Lári-fári nem kell várni, frissen jó a csók”, „Haccacáré!”, „Az ócska Stradivari”. S mindehhez hozzáadjuk az ötletes, látványos rendezést és a remek szereplőgárdát, (Mikó Istvánnal az élen!) biztosak vagyunk benne, hogy a Cigányprímás – Bécs, Berlin, Párizs és New-York után – a mi közönségünket is meghódítja.

Erdei Éva Galéria, Csepel.info

Vienna Konservatorium Budapest

2016. május 4-én Szerbiából érkezik egy 40 tagú harmonika zenekar Csepelre, hogy koncertet adjon a Vienna Konservatoriumban. A belépés díjtalan.

A ’Sonja Marinkovic’ Kulturális és Művészeti Társaság Harmonika Zenekara (RS) A több mint 60 éves múlttal rendelkező zenekar repertoárjának eredeti és mozgalmas megszólaltatására törekszik, miközben baráti kapcsolatokat, valódi művészi, szellemi értékeket hoznak létre és őriznek. Előadásukban népszerű klasszikus darabok, valamint kortárs zeneszerzők eredeti kompozíciói szólalnak meg, melyeken keresztül megismertetik a harmonikát a koncerttermek közönségével is.

CSMOA

1912-ben mutatták be Bécsben és egy esztendőre rá, már Budapesten is óriási sikert aratott ez az izgalmas Kálmán operett. A szövegírók olyan történetet óhajtottak kitalálni, ami lehetőséget ad a komponista számára, hogy vérbő, magyaros, „cigányos” muzsikával kápráztathassa el a közönséget. A mese, alapjaiban, máig aktuális, hiszen miről is szól? Apa és fiú konfliktusáról! Főhőse – Rácz Pál – a világhírű, idősödő cigányprímás, aki azt vallja: „A szív kotta nélkül sírja el a legszebb nótákat!” Így természetesen szembekerül, a már modernebb nézeteket valló Lacival, a Zeneakadémián tanuló fiával. Ráadásul a két nagyszerű muzsikus ugyanabba a szép, fiatal lányba szerelmes. S ha még ez sem elég, egy őrült amerikai milliomos nagy összegű fogadást köt az ugyancsak bolondos herceggel, hogy melyikük tudja kiállítani a világ legjobb zenészét, s e posztra természetesen mindkét Rácz pályázik, sőt, még az idős prímás egykori szerelme, a már őszülő, arisztokrata hölgy is előkerül, hogy tovább bonyolítsa Ráczék históriáját. (Ennek némi valóság alapja is van, ha az egykor oly nagy botrányt kavart Rigó Jancsi és Chimay hercegné kalandjára gondolunk!)
Ehhez a legendához született meg Kálmán magával ragadó muzsikája, melyben olyan örökzöld slágerekkel találkozhatnak majd, mint a „Lári-fári nem kell várni, frissen jó a csók”, „Haccacáré!”, „Az ócska Stradivari”. S mindehhez hozzáadjuk az ötletes, látványos rendezést és a remek szereplőgárdát, (Mikó Istvánnal az élen!) biztosak vagyunk benne, hogy a Cigányprímás – Bécs, Berlin, Párizs és New-York után – a mi közönségünket is meghódítja.

Csepel.hu

Újabb különleges művész kiállítása tekinthető meg a Csepel Galériában április 28-tól. Filp Csaba Munkácsy Mihály-díjas képzőművész Et in Arcadia Ego címmel megrendezett tárlata szépséges utazásra invitálja a festészet kedvelőit Árkádiába, az aranykor, a költészet hazájába.

A két terem egyikében csupán két kép található – a látogató így egyedül maradhat a művekkel, és átélheti a tárlat címében is foglalt egyedüllétet: Et in Arcadia Ego, vagyis Árkádiában jártam én, és egyedül. (tovább…)