Csepel.info, Mr.Gabee
Mocsár Lajos képét mutatjuk meg ismét a mai rovatunkban.
A kép címe: Csepeli HÉV a nyílt pályán ’61-’62 körül.
Csepel.info, Mr.Gabee
Mocsár Lajos képét mutatjuk meg ismét a mai rovatunkban.
A kép címe: Csepeli HÉV a nyílt pályán ’61-’62 körül.
A mai történelmi rovatunkban a II. Rákóczi Ferenc út, a csepeli gyorsvasút építéséről mutatunk egy fotót.
Forrás: xn--fotk-sqa.hu
Csepel.info, Mr.Gabee
A képen a Csepel Vasés Fémművek központi könyvtára található.
Forrás: Csepel Retro Kepek
Egy Nap A Városban
Amikor Győr műholdképét nézem (szoktam ilyesmit művelni), mindig megdöbbenek az Audi méretén a város keleti csücskében: nincs akkora, mint a 130 ezres település, de majdnem. Oké, a város mondjuk két-háromszor nagyobb, de nincs nagyságrendbeli különbség, húsz év alatt akkora üzemet húztak fel ide, hogy a hatalmas fehér csarnokok tetői lassan lefednek egy akkora területet, mint a kétezer éves település utcákkal és terekkel szabdalt házai.
És ilyenkor mindig eszembe jut, hogy Budapesten belül is van ám egy ilyen város, amiről persze mindenki hallott, csakhogy a területet nem valós helyként, hanem elvont fogalomként kezeljük a legtöbben: pedig a Csepel művek ma is ott van, ahol 1892-ben Weiss Manfréd felépítette. Sőt, a hely szabadon bejárható, a kapu nyitva van és odabent órákig lehet tekeregni, sőt, érdemes is, mert egy kivételesen izgalmas helyszínről van szó, amihez hasonlót a legtöbben csak filmeken meg posztereken láttunk.
Csepel.info, Mr. Gabee Mocsár Lajos
A mai cikkünkben ismét Mocsár Lajos fényképét és megjegyzését: A képen látható 19-es járat Csepelen közlekedett 1950-1952-ig, majd Zuglói járat lett, a Goldmark Károly utca és a Déli pályaudvar között közlekedett. Betétjárata a 19A a Nagy Lajos Király úti lakótelepig járt.
A Hatvanas évek végén a járat a 39-es számot kapta meg. A 19-es 1987.május elsejétől ismét Csepelre került át,ekkortól az 59-es busz útvonala a Külső Török Flóris utcára kerül és a 19-es járta végig a korábbi szakaszát,ahol ma a 36-os busz jár végig a Vágóhíd utcában Pesterzsébeten. A képen egy Ikarus 620-as típusú autóbusz látható a Récsei buszgarázsnál 1973-ban. (tovább…)
Csepel.info, Mr.Gabee, Mocsári Lajos
Csepel történelmi rovatunkban az AMG pótkocsis Ikarus 60-as típusú autóbuszról mutatunk egy képet, mely Csepelen a Tanácsház téri félreálló helynél készült 1962-ben. Az 52A járat a Repkény útig közlekedett, tolatással fordult ellentétben az 52B vel, ami a Denevér utcánál hurokban fordult.
A két betétjárat 1983-ban megszűnt, majd ezután jött létre a 152-es viszonylat ami 1984-ig a Kalamár József út-Martinász utca-Szentmiklósi út útvonalon közlekedett.
A fotót köszönjük Mocsár Lajosnak
Mr. Gabee, Csepel.infó
Csepel történelmi rovatunkban egy 1970es években készült fényképet mutatunk be, mely az egykori Ady Endre úton készült.
Mr. Gabee, Csepel.info
Csepel.info, Mr.Gabee, Facebook
A Csepel RETRO képek facebook csoportban találtunk a fenti képet, mely a Csepel Művekben található víztoronyról készült. A fotó készítésének időpontjáról nincs információnk.
Amennyiben önnek is vannak Csepel történelmével kapcsolatos képei, történetei, kérjük osszák meg velünk a csepel.info@gmail.com e-mail címre, hogy megjelenthessük.
Csepel.info
Különleges dokumentumok, köztük egy Ernszt Antal interjú került elő Tóth Mihály 1994-2010 közötti csepeli polgármester egyik iratszekrényéből – értesült a Csepel.info. A szöveg alapján az interjú nyers leiratáról lehet szó, ami cenzúrára várhatott. Mivel az ezredforduló után a helyi szocialistáknak érzékeny téma volt már az egykori első titkár visszaemlékezése, a cikk végül nem jelent meg. Így viszont átírás nélkül maradt az utókorra.
A 19 oldalas interjú a szöveg alapján 2005 tavaszán – kora nyarán készült, vagyis 11 évig feküdt a cenzúrás dossziéban. A letiltás oka gyaníthatóan az volt, hogy az 1956-ot Biszku Bélához hasonlóan ellenforradalomnak tekintő egykori politikus kedves szavakkal emlékezett meg “Tóth Misiről”, aki az MSZMP első titkári pozícióját örökölte tőle Csepelen. De azért beszélt Biszkuról, Kádárról, Hobó apjáról és a többi egykori “nagykutyáról” is – természetesen inkább dicsérve őket, kisebbítve szerepüket az 1956-os forradalomban és a megtorlásokban. (tovább…)