Mr.Gabee, Csepel.info
A Csepel RETRO képek facebook oldalára töltötték fel a fenti képet, mely az 1970-es strandot ábrázolja.
Ha önnek is van történelmi képe, várjuk a csepel.info@gmail.com címre.
‘Történelem’ kategória archívum
Csepel történelme – A Csepeli strand
2017. október 29. vasárnapNAPRÓL NAPRA: Forradalom Csepelen – 1956. október 29.
2017. október 29. vasárnap
A rendőrség épülete ismét gazdát cserélt, a felkelők visszafoglalták. A nap a Nemzeti Bizottság megválasztását előkészítő jelölőgyűléssel telt. A községháza tanácstermében fellángoltak az indulatok, miután a kommunisták és a felkelők is a saját embereiket akarták delegálni a testületbe. A gyűlésen közfelkiáltással negyven jelöltet állítottak, végül egy sem volt köztük kommunista.
Részlet dr. Balogh Béla, a Csepeli Nemzeti Bizottság tagja visszaemlékezéséből: „Babik Zoli – aki a Csepeli Újságot szerkesztette a forradalom végén – cipelt el gyűlésekre, s így keveredtem bele az eseményekbe. Ő hívott el október 29-én a csepeli községháza tanácstermébe is, arra a gyűlésre, ahol bekerültem a Nemzeti Bizottság névsorába. Bali Vendelt már régebbről ismertem – korábban a katolikus iskola igazgatója volt – akkor éppen Ikarusz-gyári munkás volt. Ivanics Pista bácsi fia az osztálytársam volt a középiskolában.”
Gyújtsunk jelképes őrtüzet Székelyföldért!
2017. október 28. szombatCsepel.hu
Minden év októberének utolsó vasárnapja legyen Székelyföld autonómiájának napja!
Csepel idén is csatlakozik a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezéséhez.
Időpont: 2017. október 29. (vasárnap) 18:00
Helyszín: Csepel, Daru-domb
Tisztelettel várunk mindenkit!
NAPRÓL NAPRA: Forradalom Csepelen – 1956. október 28.
2017. október 28. szombatMr.Gabee, Csepel.info
A körülményekhez képest eseménytelenül, csendesen telt el a vasárnap. Igaz, Bolla Dezső csepeli kronológiájában azt olvashatjuk, hogy „ezekben a napokban a kerületben már elviselhetetlen állapotok uralkodtak. Megszűnt a közigazgatás. Elfogytak az élelmiszerkészletek, az emberek várták a végkifejletet.” Időközben a Csepel Művek kommunista vezetői megkísérelték újraindítani a termelést, és a saját embereiket akarták elhelyezni a megalakult munkástanácsokban.
Bácsi József, a helyi munkástanács alelnöke visszaemlékezésében ezt írja: „A munkástanács megkezdte tevékenységét… Döntöttünk arról, hogy felül kell vizsgálni a gyárban működő MDP-alapszervezeteket, s az oda nem való elemeket el kell távolítani. A gyárban dolgozni kell, a pártok ott ne működjenek. Többpártrendszer mellett foglaltunk állást, követeltük a szovjet csapatok kivonulását, a Varsói Szerződés felbontását, az ország semlegességét. ENSZ-megfigyelőket szerettünk volna hozatni az országba… Közben a gyár kommunista vezetői a központi légópincébe menekültek: senki sem bántotta őket. Később – a perünkben – azzal vádoltak bennünket, hogy mi gyűjtöttük ott össze őket.”
Mementó 1990: a taxisblokád története és következményei
2017. október 26. csütörtökHVG, Mr.Gabee, Csepel.info
Két nappal az október 23-ai ünnepségek után, két nappal Antall József kórházba vonulását követően az MDF vezette kormány hirtelen bejelentette: drasztikusan, 65 százalékkal megemelik a benzin és a gázolaj árát. A döntést hihetetlen erejű felháborodás követte. A taxisblokád következményei azonban még ma sem teljesen világosak – erről is szól cikkünk, amelynek végén az akció rövid kronológiáját közöljük.1990. október 25-én a Népszabadság azzal jelent meg, hogy „a kormány ülésének napirendjén nem szerepel a benzináremelés témája”, viszont az előzetes információk szerint 14 előterjesztést tárgyal a kabinet. Gyanús lehetett ez a hír sokaknak, különösen azoknak, akik aznap egy Népszavát is vásároltak. Abban ugyanis ez volt olvasható: „56 forintot kell fizetni a kutaknál egy liter normálbenzinért. A szuper 59-be, az extra pedig 62 forintba kerül ma, nulla órától. Az ólommentes benzinért 61 forintot kérnek. Emelkedett a gázolajok ára is, most – minőségtől függően – 42-45 forintot fizetnek értük az autósok, literenként.” (Forrás: Magyarország politikai évkönyv, 1991) (tovább…)
Csepel emlékei – várjuk képeit
2017. október 25. szerdaCsepel Anno
A Csepel Anno facebook oldalról vettük át a fenti képet, melyen jól látható, hogy építik a csepeli hévet.
Ha Önnek is vannak régi képei Csepelről, kérjük küldje el a csepel.info@gmail.com címre, hogy közzé tudjuk tenni.
Mozikba kerül a hírhedt csepeli darabolós gyilkosság története
2017. október 17. keddOrigo
Gryllus Dorka romlott prostituáltként csábít, Nagy Zsolt elcsúfított arccal gonoszkodik, Hegedűs D. Géza mindent felzabálna az új magyar thrillerben, amely egy valóságban is megtörtént csepeli bűntényről szól.
Sőt, a kettős gyilkosság előtt ez volt a leghírhedtebb emberölés Csepelen. A Filmalap 529 millió forintos támogatásával készült A hentes, a kurva és a félszemű brutálisan beszél vágyról, szexről, gonoszságról. Az első előzetese alapján roppant ígéretes A nagy füzet és az Ópium rendezőjének új filmje – írja az Origo, melynek az alábbiakban olvasható a filmbemutatója.
Emlékezzünk együtt ’56 hőseire!
2017. október 16. hétfőCsepel.hu
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt október 23. alkalmából tartandó rendezvényeire.
17 évig volt hibás az aradi vértanúk csepeli emléktáblája
2017. október 11. szerdaCsepel.info
Az eredeti – hibás – emléktábla a levétele előtt
Három szakmai hiba volt a 17 évvel ezelőtt felavatott aradi vértanúk emléktábláján, vagyis ennyi ideje koszorúztak hibás táblát Csepelen. Most a régi helyett egy többszörösen ellenőrzött, új szöveg lesz rajta – mondta el lapunknak Ábel Attila.
Az RTL Klub is beszámolt a csepeli önkormányzat és a pártok által által megkoszorúzott emlékoszlopról, amelyen két gépelési hiba volt. Csakhogy az RTL Klub stábja – miközben ezen élcelődött – nem vett észre további három szakmai hibát. Ezek az eredeti emléktábla szövegében voltak benne. Vagyis 17 éve volt hibás a kiírás. Ezen kívül még több hibalehetőség van a nevek eltérő írásmódja miatt, és ez az ország több száz hasonló emlékhelyén előfordulhat – mondta el lapunknak Ábel Attila alpolgármester. (tovább…)
Az aradi vértanúkra emlékeztek a nemzeti gyásznapon
2017. október 7. szombatCsepel.hu
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc aradi vértanúira emlékeztek, emléktáblát koszorúztak az Aradi vértanúk és a Szentmiklósi út kereszteződésében október 6-án. A szabadságharc leverése után ezen a napon végeztek ki 12 magyar tábornokot és egy ezredest Aradon, valamint Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost. Ünnepi beszédet mondott Németh Szilárd országgyűlési képviselő. A nemzeti gyásznapon mások mellett megjelent Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármestere.
Németh Szilárd emlékeztetett rá, hogy a kormány 2001-ben nyilvánította gyásznappá október 6-át. Az emberek azonban már a vértanúk kivégzése után, noha titokban, de gyászolták a szabadságharc hőseit; szemtanúk szerint még aznap tömegesen zarándokoltak a helyszínre a népek.
