Császár József fényképhagyatékából szemezgetünk. Aki felismeri a számokkal jelölt fotók helyszínét, és esetleg a fénykép készítésének hozzávetőleges időpontját is meg tudja adni, ne kíméljen bennünket a fórumban!
Ahol a képek egy helyszínhez tartoznak, ott a számok mellé adtunk jelölést. (tovább…)
1492 október 12 Amerika felfedezésének emléknapja. Kolumbusz 1476-ban kihajózott a Földközi tengerről az Atlanti óceánra. 1477-től 1485-ig kereskedőként bejárta az Atlanti óceán akkor ismert területeit. Ekkor fogalmazódott meg benne az a terv, hogy hajón eléri Indiát. 1492-ben és 1493-ban utazása során új gyümölcsöket, a kukoricát, valamint a burgonyát is megismerte. Amerika első földjeiről 1493-ban tehát tőle kapták az európaiak az első információkat. Felfedezései segítségével már kétszer akkora lakott területről volt tudomása Európa népének, mint korábban.
Az új ismeretek mellett, bizonyítékokkal alátámaszthatóan, Kristóf és legénységének tagjai a szifiliszt vagy legalábbis annak ősét is becipelte az Óvilágba. A vérbaj vagyis szifilisz az egyik legjelentősebb nemi betegség. 1495-ben jegyezték fel az első európai szifilisz járványt. Azonban egy 2008-as szegedi lelet pedig arra utal, hogy a 15. században már létezett a betegség Magyarországon. A szegedi középkori vártemplom és temető ásatásán egy örömlány koponyájára bukkantak, aki gyors lefolyású szifiliszben halhatott meg 1420 és 1470 között. Így arra jutottak a tudósok, hogy Kolumbuszék egy másik, vírusos fajtát hozhattak magukkal.
1975. szeptember 30-án Bejrúttól nem messze a Földközi-tengerbe zuhant a Malév MA-240-es járata. A civil utasszállítón hatvanan utaztak – köztük legalább tizenegy magyar -, a katasztrófát senki nem élte túl. A polgári légiközlekedés történetében ez volt a legnagyobb tragédia, amit sosem követett hivatalos vizsgálat. A roncsok azóta is a tenger fenekén hevernek, a fekete doboz nem került elő, a rádióbeszélgetéseket őrző magnószalag üres, az utaslista és a szállítmányra vonatkozó dokumentumok eltűntek. Vajon mit próbálnak meg eltitkolni?
A Budapestről Bejrútba tartó Malév-járat eredetileg 16 óra 50 perckor szállt volna fel, de az indulást többször elhalasztották. Már fél éve tombolt a libanoni polgárháború, és a bejrúti légi irányítással alig lehetett felvenni a kapcsolatot. Hiába a tökéletes időjárási körülmények és az alig egyéves repülőgép, ez az utazás nagy kockázattal járt.
1603. szeptember 28-án a Csepel-sziget északi felében komoly összecsapásra került sor a Budát ostromló keresztény és a várat felmenteni szándékozó török seregek között. A győzelem az előbbieké volt, az ország egykori fővárosát mégsem sikerült felszabadítani.
„Azon a helyen Dervis pasa tíz apródjával hosszú ideig szemben állt a hitetlenekkel s a futamodókat magához vonta. Sokan azonban nem voltak a segítségére, s midőn apródjaival a hitetlenek egyik nagy csapatával összeütközött, azonnal vértanú lett.” – írta meg ezekkel a szavakkal Ibrahim Pecsevi, a török felmentő sereg krónikása Dervis pasa halálát a csepeli csatából. (tovább…)
„Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon.” Gyurcsány ilyen szavakkal mondta el, hogyan csapták be az országot, hogyan hazudtak “reggel, éjjel meg este” a győzelmükért.