Csepel.info

Csepel.info

2009. január 7-én este egy csepeli iskolában brutális kegyetlenséggel lőttek agyon két embert. Az egyik áldozat Takács József, a helyi önkormányzat MSZP-s képviselője, a másik Papp László, egy fiatal tanárember volt. A Magyarországon addig példa nélküli iskolai gyilkosság az egész országot megrázta.

Január 8-án a rendőrség sajtótájékoztatót tartott, melyben közölték, hogy a két gyilkossággal a pár nappal korábban elbocsátott biztonsági őrt (Kun Tamást) és az ugyancsak kirúgott igazgatót (Deme Gábort) gyanúsítják. Az első hírek szerint az igazgató 3-4 millió forint összegben sikkaszthatott az iskolából, és a gyilkosságnak is ehhez lehetett köze.

Kapcsolatok hálózata

Bármennyire is tagadta az iskolai vezetés a kettős gyilkosság után, a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola gyakorlatilag a csepeli MSZP egyfajta „pártiskolájaként” működött. Itt kapott állást MSZP több önkormányzati politikusa, itt volt igazgató-helyettes Avarkeszi Dezső MSZP-s igazságügyi államtitkár felesége, és itt dolgozott több korábbi csepeli KISZ-es, MSZMP-s vezető és családtagjaik. Kosik György, Takács József és Tóth Mihály MSZP-s polgármester rendszeres kártyapartik során találhattak módot az iskola és a párt közös ügyeinek megvitatására. Talán egy ilyen megbeszélés után kapott tanári állást az etikátlansága és az idős, beteg emberek átverése miatt a Budapesti Ügyvédi Kamarából kizárt Gulyás Gábor is.

Információink szerint Orosz Ferenc alpolgármester is szoros kapcsolatot tartott az iskola vezetésével. Az ingatlanügyletek mellett a káderpolitikában is őt tartják a párt egyik „agyközpontjának”. Ő és Tóth Mihály „találták ki” Szenteczky Jánost, a csepeli MSZP 2010-es polgármester-jelöltjét, és informátoraink szerint közösen karolták fel Deme Gábort is, aki Szenteczkyvel szoros kapcsolatban dolgozott, és az MSZP 2010-es győzelme esetén alpolgármesteri pozícióra számíthatott (volna).

A Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolába kerülésétől fogva a pártvezetőség Deme Gábort Takács Józsefre bízta. A későbbi áldozat igazi mentora lett Demének, akivel együtt dolgoztak, együtt rendezték az üzleti ügyeket, együtt jártak MSZP-s rendezvényekre és az önkormányzat pénzügyi és közbeszerzési bizottságának üléseire is, ahol Deme Gábor Takács József mellett ült. Bár Deme nagyon sokat köszönhetett Takács Józsefnek, idővel, ahogy pártfogójában egyre erősödött az érzés, hogy elsikkasztja az iskola pénzét, megromlott közöttük a jó viszony.

A gyilkosságot megelőzően Deme hét évig élt együtt az intézményvezető gyanúja szerint a sikkasztásban vele együttműködő élettársával, de 2008-ban már nem csak egy vasat tartott a tűzben. Egy nyíregyházi vagy szabolcsi szeretője is volt, akihez hétvégente járt le. Bár a közvetlen környezetében sokan tudtak új kapcsolatáról, ő állítólag sokáig arra hivatkozott, hogy hét végi elutazásaikor csak tanítani jár le vidékre. Kapcsolata emiatt megromlott az élettársával, akivel nem sokkal a gyilkosságot megelőzően szakítottak.

Bármilyen zűrössé is vált azonban a sikkasztási ügy elmélyülésével és a szakítással Deme Gábor magánélete, egy sziklaszilárd baráti kapcsolat mindig ott állt mögötte. Ez pedig Kun Tamás, az iskola portása és mindenese volt, a január 7-i kettős gyilkosság feltételezett elkövetője.

Kun Tamás nagy darab, egy informátorunk szerint meglehetősen durva ember, aki már a megjelenésével is félelemmel teli tiszteletet parancsolt. A gyilkosság után többen is azt állították, hogy az akkori csepeli rendőrkapitány ajánlotta be az iskolába, aki viszont ezt cáfolta. A kapitány szerint ő csak a gyakori zűrös ügyek miatt javasolta, hogy vegyenek fel egy olyan személyt is, aki rendet tud tenni a diákok között. (A rendőrkapitányt nem sokkal később viszont máig ismeretlen indokkal felmentették pozíciójából.)

Úgy tudjuk, hogy Kun magáról azt állította, hogy a rendszerváltás előtt Losonczi Pál testőre volt, de arról nem tudunk, hogy ő maga politizált volna, sőt, állítólag rendszeresen szidta „a kommunistákat”.

Ahogy telt az idő, Kun Tamás Deme Gábor valóságos árnyékává, egyesek szerint testőrévé és legfőbb bizalmasává vált. Úgy tudjuk, hogy Kun nem pusztán felnézett rá, de valósággal istenítette Demét. Sőt, egy informátorunk még annak a gyanújának is hangot adott, hogy talán „több mint barátság” volt köztük. Ezt a feltételezést a többi forrásunk képtelenségnek nevezte (ezt a „képtelenséget” azért említjük meg mégis, mert a gyilkosságot sem tudták elképzelni az események megtörténte előtt, Deme és Kun kapcsolatát pedig a gyilkosság óta senki nem tudta megmagyarázni).

A TV2 Mokka: gyilkosság a rendőrség szemszögéből

Egy rejtélyes betörés

A 2009. január 7-én kegyetlenül agyonlőtt Takács József gyanúja szerint Deme Gábor és élettársa az iskola kuratóriuma felé legkevesebb 5.338.046 forinttal nem tudtak elszámolni. Ezt az összeget Takács egy december 31-én kelt összefoglalóban részletesen, számszerűen elemezte.

Az áldozat feljegyzései alapján a sikkasztásról hónapok óta érlelődő gyanú 2008. novemberére kezdett kézzelfoghatóvá és számszerűvé válni. 2008. november 7-én egy levelet adtak át Deme Gábornak, melyben öt pontban sorolták fel az iskola irányításában, pénzügyi helyzetében felfedezett hiányosságokat. Deme először november 11-én gyakorlatilag teljes mértékben visszautasította a levélben felsorolt pontokat, két nappal később azonban már elismerte azokat.

Az alapítványi iskola és környéke a Norc.hu-n

November 17-én a Magyar Államkincstár ellenőrzése alapján megállapították Deme kártérítési felelősségét, aki még ugyanazon a napon intézményvezetői megrovást is kapott. December 2-án Weszelovszky Károly kuratóriumi elnök kilenc pontban sorolta fel Deme Gábornak és élettársának feltett kérdéseit, ezekre azonban az érintettek a gyilkosságokig már nem válaszoltak.

December 9-én, egyetlen nappal a csepeli MSZP tisztújítása előtt olyan váratlan és megdöbbentő eset történt, amelyet a gyilkosság óta eltelt egy évben teljesen elhallgattak.

Aznap reggel negyed nyolckor az intézményvezető Takács József felfedezte, hogy betörtek az irodájába, ahol október óta Deme Gábor is dolgozott. A feljegyzések alapján a betörés során egy laptopot, egy pénzkazettát 800.000 forinttal, ismeretlen mennyiségű tankönyvpénzt, iskolai pecséteket, kulcsokat és egy pénzfelvételi bizonylatot loptak el.

Lapunk egyik forrása szerint a betörés érdekessége volt, hogy az épületben és a szobában nem is volt nyoma erőszakos behatolásnak. Erre utalhat egy másik forrásunk beszámolója, aki azt ugyan nem tudta megmondani, hogy az épületen belül hová törtek be, de annyit tudott, hogy egy nyitva hagyott ablakra gyanakodtak. Forrásaink szerint Takács József akkorra már olyan mértékben csalódott Deme Gáborban, hogy rá és Kunra gyanakodott, mint elkövetőkre. Ezt erősítheti, hogy a gyilkosság idején is a figyelem középpontjába került iskolai biztonsági kamerarendszer állítólag semmit nem vett fel az esetről, a betörők tehát feltehetően kikerülhették a kamerákat (arról, hogy a biztonsági rendszer hogyan működött a betörés napján, nincs információnk).

A párt és az iskola megvonja bizalmát

A december 9-i betörést követően a pártban és az iskolában is azonnal felgyorsultak az események. Az MSZP december 10-i tisztújításán Deme Gábor, aki addig joggal dédelgetett alpolgármesteri ambíciókat, az események hátterét nem ismerők számára meglepő módon kimaradt az elnökségből, nem lett kongresszusi küldött, sőt, még a párton belüli Képzési és Oktatási Bizottságnak is más lett a vezetője.

Lapunk úgy tudja, hogy ennek hátterében a párt- és az iskolai vezetés folyamatos információ-cseréje, egyeztetése állt, melynek során a pártvezetésnek is megrendült a bizalma Demében. Takács József akkorra olyan kimondhatatlanul csalódott addigi védencében, hogy már nem csak rokonságában és baráti körében, de még a pártvezetésen kívüli ismeretségi körében is sokaknak panaszkodott róla.

Egy forrásunk szerint Deme Gáborral Szenteczky János közölte, hogy nem lehet a pártvezetés tagja, ezért arra kérte, hogy akkor se vállaljon semmilyen pozíciót, ha arra valamelyik be nem avatott párttag részéről felé mégis felkérés, javaslat érkezik.

Kun Tamás december 16-án saját elhatározásából és engedély nélkül elhagyta az iskola területét, és úgy tudjuk, hogy oda már csak a gyilkosság napján tért vissza. 17-én, egy héttel a párt tisztújítását és nyolc nappal a betörést követően Takács József ismételten megkísérelt beszélni Deme Gáborral az „iskolavezetés irányításának helyzetéről, és a szakmai hiányosságairól”, Weszelovszky Károly kuratóriumi elnök pedig felmentette Deme korábbi élettársát a házipénztári könyvelői munka alól.

December 18-án feljegyzés születik az iskola számítógépes rendszerébe való internetes behatolásokról. Az Oktatási Hivatal Közoktatási Információs Irodája (KIR) új kódot küld az iskola vezetésének, mivel az eredetit letiltják, miután Deme Gábor az iskola jelszavait önhatalmúan megváltoztatta. Lapunk egyik forrása szerint Deme olyan mértékben átlátta és használta az iskola informatikai rendszerét, hogy otthonából is bármikor “belenézhetett” a biztonsági kamerákba.

Deme Gábort ezek után december 23-i határidővel az igazgatói munkakör alól felfüggesztették, a 13. havi fizetését volt élettársával együtt visszavonták.

Kétségbeesett utolsó körök

Ahogy az állását is a pártnak köszönhette, Deme az iskolai felmentését követően is a pártvezetésnél vagy legalábbis azon keresztül próbált valamilyen megegyezésre jutni. Egyre kétségbeesetten igyekezett a sokmilliós „elszámolási vitát” valahogy elsimítani.

Információink szerint a pártvezetés akkor már hónapok óta heti, aztán már gyakorlatilag napi szinten informált volt a Deme „elszámolási vitájáról”, ahol a felek közötti közvetítőként többen is részt vettek.

Nagy valószínűséggel Takács József és Deme Gábor is tárgyalt Tóth Mihály polgármesterrel, Orosz Ferenc alpolgármesterrel, a sikkasztásról tudnia kellett Avarkeszi Dezső igazgató-helyettesként dolgozó feleségének (rajta keresztül pedig Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkárnak). Egészen biztosan tudott a vitáról Szenteczky János MSZP-alelnök, Borka-Szász Tamás frakcióvezető, az MSZP-vezetés többi tagja, egyes információk szerint Zanati Béla, az önkormányzat oktatási bizottságának elnöke és még a tagság egy jelentős része is. Egy forrásunk szerint Deme utolsó mentsvárként Podolák Györgyöt próbálta felkeresni.

Lapunk úgy tudja, hogy az iskola vezetése a gyilkosság időpontjáig nem tett rendőrségi feljelentést. Ez az azóta eltelt időszak egyik legtöbb vitát kiváltó momentuma is egyben, információink szerint ugyanis sokan úgy érzik, hogy a gyilkosságok talán elkerülhetők lettek volna, ha időben megtörténik a rendőrségi feljelentés. Ebben hátráltató tényezők lehettek Deme és Kun állítólagos kompromittáló hangfelvételei, a pártvezetés visszatartó ereje, az iskola olyan megszokott fekete pénzmozgásai, amelyek zsarolási pozíciót jelenthettek Demének és Kunnak de akár a régebbi jó emberi kapcsolat, barátság emléke is. Azt, hogy ezek közül melyek voltak a feljelentés elmaradásának valódi okai, nem tudjuk.

Egyes forrásaink úgy tudják, hogy az utolsó egyeztetés eredetileg nem január 7-re hanem január 6-ra volt megbeszélve, de akkor az iskola részéről is többen mentek el rá, és Deme Gábor valamint Kun Tamás nem jelentek meg.

A gyilkosság

Nem tudjuk, hogyan telt a gyilkosság napjának délelőttje és kora délutánja – ez talán majd egyszer kiderül, ha megkezdődik az ügy bírósági tárgyalása. Deme reggel beszélhette meg Takács Józseffel este hat órára a találkozót, majd Kunnal telefonon egyeztettek, és a találkozó előtt a közeli parkolónál találkoztak.

Egy kocsmai körökben elterjedt mendemonda szerint Deme Gábor délután elment a Podolák-család érdekeltségéhez tartozó Rézkilincs nevű kocsmához, ahol Podolák György parlamenti politikus után érdeklődött, akit állítása szerint nem talált otthon. Arról, hogy sikerrel járt-e Deme keresgélése, ezek a forrásaink nem tudtak. Ugyanilyen kocsmai mendemonda, hogy valamelyik korábbi napon Kun Tamás is járt a Rézkilincsben, ahol ő meg Takács házának holléte iránt érdeklődött. (Ezeket az információkat nem első kézből szereztük, ezért hangsúlyozzuk, hogy kocsmai mendemondákról van szó).

Miután valószínűleg a közeli parkolónál találkoztak, Deme és Kun együtt mentek be valamikor este hat óra körül az iskolába. Ez után kezdődött meg az a tárgyalás, melynek hangneme alapján a rendőrség azt közölte, semmi nem utalt a tragikus végkimenetelre. Fél órás tárgyalás után, körülbelül fél hétkor a tárgyalás minden átmenet nélkül fordult a kivégzésbe, Kun előbb agyonlőtte Takács Józsefet majd Papp Lászlót.

A zöldséges a Norc.hu-n

A rendőrséget a lövöldözésről egy zöldséges értesítette – számolt be az esetről a Népszabadság január 8-án. A zöldségesnek az átlőtt kezű biztonsági őr beszélt egy csuklyás fejű fegyveres brutális támadásáról. Az őr azt állította, hogy a támadó rá is lőtt, a kezén súlyosan meg is sérült, azonban még sikerült elmenekülnie. Az őrt erősen sokkos állapotban szállították kórházba, ahol a nyomozóknak már nem sikerült kihallgatniuk. Pedig egyre több kérdésük lett volna.

Bodnár Zsolt, a BRFK vezetőjének bűnügyi helyettese és Keszthelyi József életvédelmi osztályvezető január 8-i sajtótájékoztatójukon azt mondták: az már a helyszíni szemle kezdetén nyilvánvaló volt, hogy nem afféle iskolai vérengzésről van szó. Az iskolában már nem voltak diákok, a tettes láthatóan pontosan tudta, mit és miért tesz. Azonban a helyszín a sérült biztonsági őr vallomásának hitelességét is megkérdőjelezte. A nyomok ugyanis több elkövetőről árulkodtak, miközben az őr – amíg össze nem roppant a stressztől és még tudott beszélni – egyetlen álarcos támadóról beszélt. Azt is mondta, hogy a támadó testalkata az iskolából nemrég kicsapott egyik növendékére emlékeztette.

A rendőrök azonban vérnyomokat találtak a gyilkos menekülési útvonaltól távoli helyeken is. Egy jókora véres cipőnyom látszott az egyik terem ajtaján. Az volt az iskola szerverszobája, ahonnan egyetlen szerver hiányzott csupán: az, amelyik az iskola biztonsági kameráinak felvételeit tárolta.

Ekkor a rendőrség számára már nyilvánvaló volt, hogy a tettes vagy belső ember volt, vagy belső információk alapján tervezte meg a gyilkosságot. Az őrt ekkor már nem tudták kihallgatni. Csak a ruháit foglalhatták le, ám ez is elég volt a fordulathoz. Véres cipőjének talplenyomata ugyanis pontosan egyezett az ajtón rögzített nyommal. A helyszínelőknek nem volt kétségük afelől, hogy a gyilkosság után ő rúgta be a szerverszoba ajtaját.

S ekkor a magyar kriminalisztika történetében példátlan segítséget kapott a rendőrség: Papp László zsebéből előkerült egy diktafon, amely rögzítette a gyilkosság előzményeit és a lövéseket is.

A felvétel szerint a megbeszélés a körülményekhez képest nyugodt légkörben zajlott. Sőt, a végén már kifejezetten békülékeny hangot ütöttek meg a felek, amikor Kun Tamás Takács fejére szorította pisztolyát, és lelőtte az igazgatót. Harminc másodperccel később még három lövés hallatszott, majd még egy.

A rendőrök kegyeleti okokból azóta sem árultak el részleteket arról, hogy pontosan mi hangzott el a gyilkosság előtt és alatt. Úgy fogalmaztak: “a felvételt még 18-as karikával sem lehetne adásba tenni”. – Brutális, ami történt – szögezte le Keszthelyi, hozzátéve, hogy a felvétel nem hagy kétséget afelől, hogy a két gyanúsított nem akart alkudozni az igazgatóval és a vele lévő tanárral.

– Azért mentek, hogy megöljék az igazgatót, s mivel ott volt a másik tanár, hát vele is végeztek. A felvétel bizonyítja: nem egy eldurvult vita végén, hirtelen felindultságból rántott fegyvert Kun Tamás, hanem előre eltervezte a gyilkosságot, majd hidegvérrel végrehajtotta – mondta Keszthelyi. A nyomozók akkor azt állították, hogy Kun saját magát sebesítette meg egy kézlövéssel (a golyó a tenyerét ütötte át), ezzel próbálta igazolni, hogy az ismeretlen támadó vele is végezni akart, csak nem volt szerencséje.

Deme Gábor az eset után elrejtette a biztonsági felvételeket tartalmazó szervert, egyes forrásaink szerint hazament, majd a csepeli Tesco-ba ment, ahol tejet vett, mert megszomjazott. Itt érte a rendőrség telefonhívása, akkor közölte, hogy hol van, és megvárta a rendőröket, akik ismét a tetthelyre vitték. Deme Gábor ott sírógörcsöt kapott, úgy tudjuk valósággal üvöltve, sikoltozva sírt a rendősök előtt.

Deme Gábor verziója

Deme Gábort saját elmondása szerint fegyverrel kényszerítette a szerver eltüntetésére a csepeli kettős gyilkossággal gyanúsított biztonsági őr. Az igazgató ügyvédje, Ruttner György szerint nem sikkasztás áll a kegyetlen emberölés hátterében, mivel az elszámolási problémáról nem csak az áldozatok tudtak.

Takács Józseffel a gyilkosság napján beszélték meg, hogy este hatkor találkoznak az iskolában, azért hogy Deme leadhassa az alapítvány tulajdonában lévő eszközöket. A találkozó előtt Kun Tamás, az iskola biztonsági őre felhívta Demét, mivel neki is van rendezetlen ügye az iskolával, az őr ugyanis nem kapta meg a fizetését, és nem kapta vissza az iskolába bevitt számítógépét. Kun Tamás a beszélgetés során megtudta, hogy Deme az iskolába készül és mire az igazgató odaért az iskolához, már ott várta a parkolóban és együtt mentek be az épületbe.

Deme Gábor verziója ügyvédje előadásában

Deme Gábor és a későbbi két áldozat ezután elkezdte a megbeszélést, és az éppen zajló beszélgetés közben jelent meg Kun Tamás, aki szintén csatlakozott. Ekkor előhozakodott az igényeivel, de durva szóváltás alakult ki Takács és Kun között. Deme ezt nem hallgatta végig, elbúcsúzott és kiment a szobából. Ekkor hangzott el az eső lövés, és az ügyvéd elmondása szerint Deme megijedt, azonnal el akart menekülni, de a bejárati ajtót valaki bezárta és ezért nem tudta elhagyni az épületet.

Ezután elindult visszafelé a lépcsőn – ekkor még egy lövés eldördült -, ahol már Kun Tamás ott állt és ráfogta a pisztolyt Demére. Az igazgató ekkor könyörögni kezdett, hogy ne lője le, hiszen amúgy is veszi a kamera. Ekkor Kun Tamás utasította, hogy szedje szét és hozza ki a szervert. Mivel a szerverszoba zárva volt, szólt, hogy nem tudja kinyitni. A biztonsági őr ekkor kidobta a kulcsot az irodából, majd egy újabb lövés dördült el. Deme a kulccsal sem tudta kinyitni az ajtót, és – ekkor még egy lövés dörrent – Kun Tamás kijött vérző kézzel, felrúgta az ajtót, és felszólította Demét, hogy hozza ki. Deme állítása szerint a fegyver hatására megtette, amit kért.

Miután kihozta a szervert, Deme letérdelt a biztonsági őr előtt, és sírva könyörgött életéért – állítja a gyanúsított volt gazdasági igazgató. „K. Tamás végül valamiért megkegyelmezett neki, elzavarta az iskolából, de még figyelmeztette, hogy nem találhatják meg a felvételeket”, mondta el Ruttner György. Deme megkapta a kulcsot és a szervert, elmehetett az épületből, majd K. Tamás utasítására elrejtette a szervert két kukába és hazament, majd később feladta magát a rendőrségen.

A bíróság fog dönteni

Lapunk nem kíván és nem is tudna abban találgatni, hogy Deme Gábor volt-e a gyilkosság kitervelője, tudott-e egyáltalán a gyilkosságról vagy esetleg ő is csak hajszál híján úszta meg a kivégzést, ahogy azt állítja.

A szervert, amelyet Deme Gábor rejtett el, nem találták meg a rendőrök, akiket az első hírek szerint Deme megpróbált át is verni. Abból, hogy a szervert nem találták meg, akár az is lehetséges, hogy ez az átverés sikerült, Deme állítása szerint azonban a rendőrségi kihallgatás közben már ő is nagyon szerette volna, ha megtalálják ezt a perdöntő bizonyítékot. Deme családja pénzjutalmat is felajánlott a szerver megtalálóinak, de az nem került elő többé.

A gyilkosság óta egy év telt el. Mégsem lehet tudni, hogy az ügy hogyan halad, és mikor lesz a bírósági tárgyalás. Vannak, akik szerint biztosan nem az országgyűlési és az önkormányzati választások előtt, ami ugyanis a per alatt elhangozna, az azokra is erősen hatással lehetne.

Sorozatunk január 8-án megjelenő befejező részében a gyilkosság után történtekről, két titkos pártértekezletről és olyan további részletekről írunk, melyeket a csepeli MSZP vezetői mindeddig elhallgattak.

Csepel.info

Cikksorozatunk további részei:

A csepeli kettős gyilkosság – I. A „Pártiskola”

A csepeli kettős gyilkosság – II. Sikkasztás és „fekete doboz”

This entry was posted on 2010. január 6. szerda at 08:06 and is filed under Csepel, Csepel.info, Krimi, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.