Csepel.hu
Borbély Lénárd polgármester tegnapi posztjában a Galvani híd szükségességéről osztotta meg a gondolatait. A polgármester kifejtette, a Galvani híd terve az 1980-as évek óta szerepel különböző városfejlesztési koncepciókban.
Megépítésére azért van szükség, mert az agglomerációban élők egyre nagyobb mértékben terhelik a főváros közútjait. Csepelre ez hatványozottan igaz, ráadásul a közvetlen budai összeköttetéssel hetven éve adós a főváros a csepelieknek.
“Az a főváros, amely maga is elismeri a híd szükségességét, hiszen Budapest saját fejlesztési terveiben is szerepel egy kiemelt új közlekedési infrastruktúra megvalósítása, mégpedig a főváros és a kormány megegyezése alapján” – tette hozzá.
Majd így folytatta: a híd kulcsszerepet játszik majd a közlekedési problémák megoldásában, a rozsdaövezetek felélesztésében. A szomszédos külvárosokkal, elővárosokkal közúton és villamoson ugyanis épp a Galvani híd teremtené meg számukra a kapcsolatot, miközben a hídhoz kapcsolódó beruházások fasorokkal, kerékpárutakkal, széles gyalogjárdákkal büszkélkedhetnek majd.
“Várjuk a hídról a főváros világos és egyértelmű állásfoglalását a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában! Már csak azért is, mert akadnak olyan hangok, amelyek a híd elhelyezkedését vitatják, mondván, a híd a semmiből a semmibe vezet, és hogy az albertfalvai hidat kellene először megépíteni.”
Egyet azonban ne feledjünk: a Galvani híd legfontosabb funkciója: kapcsolat Buda, Csepel és Pest között. Ezáltal gyorsabban, rövidebb idő alatt juthatunk el úticélunkhoz.
Legyen egyértelmű: az elővárosiak közlekedési problémáit egyedül a Galvani híd fogja megoldani. – zárta sorait Borbély Lénárd.
Állítsátok már le ezt a szerencsétlent! A Galvani híd semmit sem fog megoldani Csepel közlekedési gondjaiból. Legfőbb szerepe, hogy kapcsolatot létesít a reptér és a szigetcsúcs,
illetőleg a szigetcsúcs és az M1-M7 között. Olimpiai kapcsolatok.
Kedves János, Ön semmit nem tud a hídról, csak felül a hangulatkeltésnek. Valójában 2019-ig minden kormány és minden budapesti önkormányzat ezt a hidat támogatta. 1991-óta van rá döntés is, Demszky pedig nem keveset tett azért, hogy a dilettáns csepeli szocialisták által eladott hídlábat visszaszerezze.
Itt van az 1991-es döntésről és arról cikk, hogy Demszkyék is ezt támogatták. Szavakban ugyan, mert nem tettek érte semmit: https://magyarnemzet.hu/archivum/velemeny-archivum/demszky-a-hidvero-5493242/
“Budapest történetében valamennyi híd megépítését az Országgyűlés döntése előzte meg, ez az összes hídnál így volt, ez történt a rendszerváltás után a Lágymányosi híd esetében is. Ahogy a korábbi hidaknál a kormány és a Közmunkák Tanácsa, úgy a Lágymányosi hídnál a kormány és a Fővárosi Közgyűlés dolgozott együtt. A Lágymányosi Duna-híd és csatlakozó úthálózata megvalósításáról szóló 24/1992. (V. 26.) országgyűlési határozat t. házbeli vitája 1992 tavaszán volt. Az Országgyűlés támogatta a Fővárosi Közgyűlés 1991. május 16-i határozatát, amely célul tűzte ki a Lágymányosi híd mellett egy második, a Galvani úti híd megépítését is.”
Itt egy 2005-ös cikk arról, hogyan adták el az értetlen, dilettáns csepeli szocialisták véletlenül a híd lábát:
https://index.hu/belfold/budapest/csepel1012/
János, miért kell hazudni? Második mondat: “A polgármester kifejtette, a Galvani híd terve az 1980-as évek óta szerepel különböző városfejlesztési koncepciókban.” Vagy talán azt állítod, a polgi hazudik? Tény: rendszereken és kormányokon átívelő projektről van szó. A híd megépülése a csepeli ingatlanok értékét is növeli.
Ez is egy vélemény A Galváni híd pesten a semmibe vész el. Az albertfalvai híd közvetlen összeköttetést jelentene Albertfalva , Csepel, Pesterzsébet és akár a repülőtérhez is. Közelebb lenne a konténerközponthoz, és jelenlegi közút használata nélkül fogadhatná a kamionhordát.
Nos, Attila! Tudja én még akkor jártam iskolába, amikor az építészkaron némi nemű város-
építést is oktattak. De gondoljuk végig! A Galvani hídra ráterelik az Egér út forgalmát, oké,
nem megy a Lágymányosi hídig, de mi a másik vége? Az M5 bevezető? A reptéri út?
Egyik sem megoldás, legalábbis nem azoknak, akiket elterelünk a Lágymányosiról. Milyen
lesz Csepel forgalma, ha szintben keresztezik a WM utat? A leírások alapján azért nem
épül a Soroksári Duna medrében hídpillér, mert zavarná a vizi versenyeket. Mindez nem
zárja ki, hogy jó lenne ott is egy híd, de Csepel ebből semmit sem profitál, sőt mi több, az
a jó néhány év, mire elkészül kínszenvedés lesz.
Egyébként hangulatkeltésnek azt nevezném, amikor olyan emberek hintik az igét, akiknek
fingjuk sincs az adott területről, és ebbe beletartozik maga is.
kormánypárti!
Az, hogy 80 óta szerepel a fejlesztési listán, még nem jelent elsőbbséget az albertfalvaival
szemben. Mitől emelkedne az ingatlanok értéke? Talán attól, hogy a szintbeni keresztezés miatt még nehezebb lesz kijutni a szigetről?
Ha Buda és Pest a semmi, akkor az összes budapesti híd a semmibe vész el. Megkérném az ellenzéki “csak azért sem jó semmi” érvelőket, hogy olvassanak utána annak, amiről írnak. 2010-es és azelőtti fővárosi és kormányzati dokumentumokat javaslok elsősorban, akkor ugyanis számukra is pontosan kiderül, hogy a mai ellenzék 2010 előtt a Galvani hidat támogatta. Csak akkor fordultak a Galvani híd építése ellen, amikor a kormány már nem csak tervezte, hanem az építés megkezdéséről is döntött.
Kormánypárti, egyszer már kérdeztem, nem válaszolt, újra megkérdezem, milyen ingatlan értékemelkedésére gondol? Közel s távol nincs semmi! Csepel átmenő forgalmán pedig semmit nem segít!
Tervben van egy, a Weiss Manfréd úttal párhuzamos út, ami a volt eperföldön vezetne az új hídig, az megvalósulhat? A Gubacsi hidat kötné össze a Galvanival! Ezt Ábel úrtól kérdezném!
Ábel Attila!
Ha kissé cakkosan is de leírtam a forgalmi helyzetet, erre ideír egy marhaságot. Még jó,
hogy Budát és Pestet köti össze és nem Lepsényt! Jó lenne, ha felfognák, nem az a baj
alapvetően, hogy a Galvani épül először, hanem az, amikor azt hazudják, hogy ez jó
lesz Csepelnek. Mellesleg, kutagodjanak egy kicsit az interneten a régi térképek között, a 30-s évekből származó térkép, amelyen tervezettként már jelölve van az albertfalvai
híd!
Érdemes megnézni a Munkás körút ill. Külső körút terveit, merre tervezték/tervezik útvonalát.
A Galvani hidat 40-55 ezer/nap forgalomra tervezik, ami Bp. belső területeit tehermentesíti. Csepel forgalmát ez a híd kevéssé fogja befolyásolni.
A Budafoki híd, a tervek szerint, ugyancsak 55 000-es napi fogalmat bonyolítana, a néhány száz csepelin kívül nem a Belváros, hanem az M0 forgalmát csökkentené, viszont kettévágná Csepelt a megnövekedett autóáradat.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Ábel úr! Nem a csepeli szocialisták voltak a dilettánsok, hanem Demszky Gábor! Amikor Észak-Csepel csepeli önkormányzati tulajdonú területeinek eladása aktuálissá vált, a csepeli önkormányzat ELŐVÉTELRE felajánlotta a területet Budapest Fővárosnak és a Magyar Államnak! Veres János pénzügyminiszter válaszolt és nem kérte a állam nevében. Demszky meg a füle botját sem mozdította! Viszont amikor az eladás megtörtént, perrel fenyegetőzött!
Mi történt hogy Önök újabban Demszkyt dicsérik?
Ahogy már írtam: ha szintbeli kereszteződés lesz, akkor az észak felé közlekedésnek annyi. De nem baj, majd elvezeti a Gubacsi-híd. 🙂
Betke, én úgy látom eddig csak egyszer szólt hozzá a témához. Horváth János kérdezte meg először, hogy mitől emelkedne az ingatlanok értéke.
Nos, azért hozzá kell tennem a kijelentésemhez, hogy nem kifejezetten a lakóingatlanokra értettem, de azokat sem zárnám ki a körből. Általában egy adott ingatlan értékét számottevően meghatározza az ingatlan helye, megközelíthetősége, környezete. Az általános tapasztalatok azt mutatják, minél többféleképpen (valamint minél egyszerűbb úton-módon) érhető el az ingatlan illetve a környéke, annál nagyobb értékkel bír. Vegyük például egy zsákfaluban található telket, ami csak egyetlen úton elérhető egy több kilométerre lévő nagyobb településen keresztül. Ha a falu mellé autópályát építenek, a telek értéke megemelkedik (az esetek túlnyomó hányadában) a település megközelíthetőségének könnyebbé válása okán. Ugyanez igaz egy városon belüli közlekedési hálózat fejlesztésére is: a közlekedési beruházások emelik az ingatlanok értékét. Például Budapesten területén minél jobb a közlekedési kapcsolódás egy tetszőleges “A” pont valamint egy tetszőleges “B” pont között, annál drágábbak az ingatlanok. Például alig lehet olyan pontot találni a főváros belterületi részén, ahol legfeljebb 8-10 perces sétával ne lehetne elérni egy tömegközlekedési eszköz megállóhelyét és ez rengeteget számít.
Jó lesz Csepelnek, mert mentesíti a Rákóczi út forgalmát és megkönnyíti a kerület déli szomszéd településeiről a városba jutást.
Ja, nem!
kormánypárti!
Ha a falu mellé autópályát építenek, akkor ,aki teheti menekül a faluból.
Az elővásárlási jog nem kötelezettség. A nekik épülő híd lábát épelméjű önkormányzat nem adja el. Az történt, hogy annyira kellett a szociknak a pénz, hogy megfeledkeztek a hídról. Mint minden másról is annak idején. Csak a pénz számított, mert mindent feléltek. Évi kétmilliárd forintba került az MSZP-s rendszer Csepelnek, ezért tudott a fideszes önkormányzat annyi fejlesztést elérni 2010 után.
János, ez olyan közhely, ami régen igaz volt, de ma már kevés a valóságalapja. Az autópálya többnyire a fejlődést, a jólétet hozza el az eldugott kistelepülések számára. Mint régen a vasút. Ahogy Pakson is inkább emelkednek az ingatlanárak, mert az atomerőműhöz közvetlenül és közvetve munkahelyek kapcsolódnak, és a zöldek ténykedése ellenére nincsen valós félelem a társadalomban a nukleáris technológiától.
Ábel Attila!
Ez a maga verziója! Remélem eljön az az idő, amikor a maguk ténykedését veszik górcső
alá, és ne fogadjon arra, hogy nem találnak semmit!
kormánypárti!
Közhely? lehet, de igaz! Amit te állítasz, az legfeljebb egy ipari park számára előnyös,
de lakókörnyezetnek nem. Paksot felelős tervezőként végigcsinálta, valószínűleg nem te
fogod a tutit megmondani.
Kormánypárti, 2021. Január 30. “36 hektáros közpark………” 11.05-kor tettem fel a kérdést, amire semmi reakció nem volt, de már mindegy is! Memóriám még jó. Ez az észak-csepeli téma havonta megjelenik valamilyen formában, de miért is? A kedélyek borzolására? Úgyis az lesz, amit “nagyjaink” elterveznek!
Tóth Ervin: “A galvani híd pesten a semmibe vész el.” Az albertfalvai híd Pesten nem a semmibe veszne el? A Soroksári út az Illatos úttól a Határ útig kb. 1,5-2 kilóméter távolságra van. Ha az Illatoson tovább megyünk, akkor ott a Határ útig még kevesebb. Tulajdonképpen mindkét híd folytatása a pesti oldalon ugyanarra menne (a Határ úti kiserdő felé), mert a Gubacsi híddal szemben nem lehet átvezetni, hiszen ott egy sűrűn beépített terület van.
Nekünk csepelieknek meg a Szigetszentmiklós,Halásztelek felöl érkezőknek ahhoz, hogy bármelyik hídat elérjük, át kell mennünk Csepel központján, de szerintem nekünk még is az lenne a jobb, ha a Galvani híd készülne el, mert ennek a forgalma messzebb lenne Csepel központjától.
Betke, örülök, hogy ilyen sok türelmetlenül eltöltött várakozási idő után végre választ adhattam a kérdésére. Konkrét válaszom: Csepel a Duna miatt elszigetelt a főváros többi részétől. A dunai átjárók nem megkerülhetők a felszíni közlekedés során, ezért szűk keresztmetszetet jelentenek (általában kerülni szükséges a légvonalhoz képest). Híd létesítése = szűk keresztmetszet bővítés, elszigeteltség csökkentés. A jó közlekedés, könnyű megközelíthetőség, a környezet sokat nyomnak a latba egy ingatlan értékelésekor. Ha Budán magasabbak az ingatlanárak mint Csepelen és épül egy híd, ami lerövidíti a városrészek közötti távolságot, az kedvező befolyással bír a csepeli ingatlanok értékére.
kormánypárti!
1./ A csepelieknek tök mindegy, hogy a Lágymányosi vagy a Galvani hídon mennek át,
olyan elenyésző a távolság.
2./ A Galvani híd alapvetően nem a városrészek összekötésére hivatott, hanem az Egér út
forgalmának az elterelésére.
3./ Az albertfalvai híd valóban a városrészek közötti kapcsolatot erősítené.
4./ A Galvani hídra rámenne az M1,M7,M6 forgalma, ami átmenne Csepel tán legértéke-
sebb részén, s ezzel azt tönkre is teszi.
5./ Az albertfalvai hídnál szerintem az M6 forgalma jöhet szóba, mert a kamionos nem
hülye, nem fog lejönni az M0-ról, hogy a Szerémi úton bejőve keresztezze a Dunát, majd
megküzdjön a Csepel-szigeti agglomeráció forgalmával, a csepeli lehajtóról nem is be-
szélve!
Ebből a képviselői polémiából nem derül ki, hogy ki hogy mi a kerületi testület stratégiai koncepciója az északi területtel. A Galvani híd Csepel számára ezen a részen olyan forgalmat fog generálni, amely a szigetcsúcs jövőjét egy ipari parkként, irodaházas környezetben vizionálja. Senki ne gondolja, hogy majd ott akkor egy rekreációs övezet jön létre madárcsicsergéssel. Nem látni a cselekvési tervet, hogy kedves lakosok, jó, fogadjátok el ezt a beruházást, a vele járó kellemetlenségeket, cserében ezzel párhuzamosan végigviszünk egy rendezési tervet az Ady Endre úttól északra a Vasas utca Ófalu térségben.
Az ipari parkok, irodaházak teremtenek munkahelyeket a csepeliek számára, ami tartós fejlődési pályára állítja a kerületet. Nem kell majd elmenni még a Borárosig sem, olyan közel lesz a melóhely. Mint ahogy a Budaörsre települt multik foglalkoztatják a település aktív korú népességének legalább a felét. A Galvani híddal ismét eljöhet Csepel aranykora.
Szerintem ne fogadj rá!
Budaörsnek és Törökbálintnak nagyon jó az elhelyezkedésük: 3 autópálya + vasútvonalak találkozóhelye, ideális helyszín logisztikai bázisok, elosztóközpontok, raktárak, üzemek kialakítására. A Weisz Manfréd terv lényege az újraiparosítás, a termelő munka újraindítása, hogy megint Csepel váljon az ország termelési központjává. Milyen csodálatos is volna, ha újra zúgnának a gépek és füstölnének a gyárkémények!
Na, ez utóbbiról azért szívesen lemondanék…..
A Weisz Manfréd terv egy nagy lufi, mi sem jellemzőbb rá, minthogy a közelmúltban
Szabó Szabolcs és Bangóné ugyanezeket a fejlesztési pontokat nyújtották be a parlament
elé, és még Németh is leszavazta!
Zsivány: A Galvani híddal ismét eljöhet Csepel aranykora.
Csepel aranykorában hol volt olyan villanegyed Csepelen, mint az Andrássy úttól délre? A gyár környékén féltetős házak voltak a melósoknak, a Kertvárosban kétszobás házak a hivatalnokoknak. Ennyi, a vezérigazgatók a városligeti villanegyedben laktak!
Ugyanez lenne ha Észak-Csepel ipari parkokból, irodaházakból állna! Csepelen akkor nem az ipari prolik laknának, hanem az értelmiségi prolik! A profit meg folyna a Rózsadombra meg külföldre!
kormánypárti: A Weisz Manfréd terv lényege az újraiparosítás, a termelő munka újraindítása, hogy megint Csepel váljon az ország termelési központjává. Milyen csodálatos is volna, ha újra zúgnának a gépek és füstölnének a gyárkémények!
Ne éld bele magad! Ilyen már soha nem lesz! Csepelt két világháborúhoz szükséges termelés tette naggyá! A ma háborúit meg high-tech repülőgépekkel, drónokkal vívják, meg elektronikai, informormatikai eszközökkel! Ehhez nem kellenek nagy gyárak és olcsó munkaerő!
Ha megnézünk ázsiai nagyvárosokról szóló filmeket, láthatjuk a nyüzsgő metropolisokat hatalmas felhőkarcolókkal! Mint volt Amerika 60 évvel ezelőtt! S most már New-York is lepukkant hely ezekhez képest, Budapest meg egyenesen porfészek! Költjük a százmilliárdokat a Pireusz-Budapest vasútvonalra, hogy Kína még többet termelhessen, mi és Európa még kevesebbet! Gratulálok, ész hová mész!
Ábel Attila:
Ha nem tudná, a “valódi”, emberek által sűrűn lakott Csepel mai napig a Szabadkikötőtől délre kezdődik. Csepel szempontjából bizony az albertfalvai híd az, ami tényleg újat hozna a közlekedésbe és sokat jelentene. Értjük mi, hogy a többi budapesti kerület és agglomeráció szempontjából viszont nem, de akkor mondják ezt, ne akarják már a nyilvánvalót letagadni, hogy a két híd közül a mostani csepeli lakosoknak az albertfalvai adna sokkal többet.