Csepel.info

Csepel.info

Kampányláz 2006: többéves semmittevés után az egyszerre elkezdett felújítások miatti hatalmas dugóban verik szét az országgyűlési választásokra átadott parkolósort, hogy az önkormányzati választásokra ismét átadhassák

Ha Csepelt Budapest szegényebb vagy gazdagabb kerületei közé kellene sorolni, biztos, hogy a többség inkább az előbbit mint az utóbbit választaná. Ha viszont az eltékozolt vagy értelmetlenül elköltött közpénzek összegét néznénk, könnyen lehet, hogy Budapest XXI. kerülete az ország „legnagyvonalúbb” önkormányzata lenne. Lapunk összefoglalta azokat az ügyeket, amelyeket az elmúlt évek legnagyobb pénzkidobásainak tartunk, és amelyek – szerintünk – esetenként az idiotizmus határait is pedzegetik. Vigyázat: csak erős idegzetűeknek!

Az alábbiakban csak a legdurvább esetekkel, közpénz-pocsékolással foglalkozunk. A cikket a csepeli Fidesz-KDNP frakció elmúlt években közzé tett sajtóanyagai és az interneten megtalálható dokumentumok alapján állítottuk össze. Könnyen lehet azonban, hogy a sor hamarosan bővülni fog. Így például, ha a mai napon áldását adja rá a csepeli önkormányzat, a kerület hárommilliárd forintot is elkölthet egy 33 méteres uszoda fenntartására. A döntés olyan körülmények között születik meg, hogy az uszoda tervrajzait, műszaki kivitelezését, felépítményét még a döntést hozó képviselők sem ismerik, azt pedig végképp nem tudni, hogy – bár 30 évre szól majd a szerződés – akár csak két év múlva kinek a tulajdonában, milyen felhasználásban lesz az a terület, ahol az uszoda megépül.

Kormánynegyed kicsiben – 25 szó maradt 242 millió forintból

Kapós volt, így divat is lett Gyurcsány Ferenc kormányzati negyedének ötlete az MSZP-ben. Valószínűleg így történhetett, hogy a „zöld” projekttel egy időben Csepelen is megkezdődött a monumentális elképzelések leutánzása. A csepeli önkormányzat felújítási tervében testet öltő elképzelés több ponton is illeszkedett az új kormánynegyedhez: itt is fontos szerepet kapott a környezetbarát építészet, itt is látványos lett volna a kivitelezés, itt is magas költségekkel dolgoztak a projekt előkészítésében, és végül a kormánynegyed-bukta után itt is le lett állítva a tervek megvalósítása.

A Csepel.info úgy tudja: a helyi „kormányzati negyed” terveinek kukába dobásával ugyanakkor 242 millió forintjától is sikerülhet megszabadítani a csepeli adófizetőket, amiből 2008 márciusára legkevesebb 172 millió forintot már ki is fizetett az önkormányzat. A közpénz-százmillióknak ugyanakkor olyannyira nincs „produktuma”, hogy lapunk egyetlen építészeti vagy látványtervet sem tud bemutatni. A 242 millióba kerülő projekt egyetlen fellelhető dokumentuma a tervet készítő HBH Euroconsulting honlapján található 25 szóból álló projektleírásban merül ki.

Dupla felújítások nagyban – kétszer ad, ki gyorsan ad

Soha nem sorolták a választási költségek közé azokat a több száz- vagy ezermilliárdos beruházásokat, melyeket a kormányt vagy az önkormányzatokat vezető pártok közpénzből, jellemzően éppen a választások időpontjára átadva végeznek el. Semmi sem tud ugyanakkor dühítőbb lenni, mint egy olyan kapkodó felújítási láz, amelyet a felújított utak, parkolók, parkok választások utáni ledózerolása, felbontása és újrafelújítása kísér. Márpedig ebben Csepel nagyhatalom.

Kampányláz a Szent Imre téri szökőkút mellett 2006 nyarán: a tavaszi felújítás nyomait a munkagépek már eltüntették

A Szent Imre tér

A XXI. kerületi sétáló utcát a 2002-2006 közötti négy év alatt részben vagy egészben három alkalommal is felújították. Hasonló történt a kerület központjával, a Szent Imre térrel is, de ennél sokkal durvább formában. Az első parkfelújításra a 2006-os országgyűlési választásokra időzítve került sor, ugyanis Podolák György, az MSZP képviselőjelöltje fiumei élményeinek hatására éppen akkorra egy új szökőkutat lobbizott ki a kerület vállalkozóinál. A valóban látványos szökőkút tehát vállalkozói pénzből épült meg, de az azt körülvevő park felújítására már közpénzből került sor. Nem is egyszer, rögtön kétszer.

Alig bontották fel ugyanis a szavazóurnákat, a kerület lakói döbbenten, leesett állal nézték végig, ahogy a vadonatúj parkot, hófehér gyöngykavicsos sétányokat, frissen felállított padokat feltúrják a munkagépek. A sietősen dolgozó buldózerek már az önkormányzati választást készítették elő: 2006. szeptember 30-án ugyanis fél éven belül másodjára is átadták a parkot a kerület vezetői, csak immáron nem az országgyűlési, hanem az önkormányzati választások keretében.

Lapunk úgy tudja, hogy a Fidesz-KDNP csepeli képviselői többször is megpróbálták kideríteni, mennyibe került mindez az adófizetőknek, de összegszerű választ egyszer sem kaptak kérdéseikre. A kiadások nagyságrendjére mindössze egyetlen támpont van: a közelmúltban vadplakátozó kerületi MSZP-frakció kampányanyagában ugyanis az jelent meg, hogy a Szent Imre tér parkfelújításának 1. üteme 81.600.000 forintjába került a csepeli adófizetőknek.

Sajtótájékoztató egy frissen felújított parkolóban, amelynek már meg is kezdték a bontását

A Kossuth Lajos út

A csepeli önkormányzat az országgyűlési választásokra végezte el az egyébként fővárosi kezelésű főutca parkolóinak kiépítését, felújítását. Az út mindkét oldalán, több száz méter hosszan, és minden bizonnyal százmilliós nagyságrendű közpénzért elvégzett munka azonban ismételten nagyon rövid életűre sikeredett. A Kossuth Lajos út felújítását a főváros ugyanis az őszi választásokra tervezte be, és ez együtt járt a parkolók újbóli felbontásával, megemelésével és ismételt megépítésével – azaz mindannak felbontásával, amit a kerületi önkormányzat szintén közpénzből, fél évvel korábban felépített és átadott.

A “közéleti lap” újságírói nem vették észre, hogy sokmilliós fejlesztést vernek szét az orruk előtt

A fenti eseménysor tragikomikus különlegessége, hogy mindez a magát közéletinek mondó Csepel újság irodája előtt két méterre zajlott. A lap újságírói csak a kerület Fidesz-KDNP frakciójának sajtómeghívójából tudták meg, hogy mi történik irodájuk bejáratánál, addig ugyanis „nem vették észre”. (A Csepel újságnál egy közelmúltban lapátra tett munkatárs beszámolója szerint még ma is olyan szoros cenzúra működik, hogy Bárány Tibor főszerkesztő minden hétfőn személyesen viszi el a laptervet Polgár Györgynek, Tóth Mihály polgármester politikai főtanácsadójának, hogy együtt végezzék el az újságban a helyi MSZP pártvonalának megfelelő utolsó simításokat.)

2006. augusztus 10.: éppen felmarják a télen elkészült II. Rákóczi Ferenc út útburkolatát

A II. Rákóczi Ferenc út és a többiek…

A II. Rákóczi Ferenc út 2005-2006-os dupla felújítását szigorúan véve nem közpénzből végezték. Úgy tudjuk, hogy a csepeli Tesco-nak köszönhető a hipermarket körüli közlekedés könnyebbé tétele. Az azonban már hibás döntésnek bizonyult, hogy mindez éppen a választások előtti télen történt, ugyanis a felújított út jelentős részét már fél évvel később fel kellett bontani, és újra kellett burkolni. Amikor a Fidesz-KDNP egyik képviselője megkérdezte az új út bontását végző egyik munkást, mire fel a rombolás, az illető megjegyezte: „Ugyan már, mindenki tudja, hogy télen, fagyos időben nem is lehet utat építeni!”

Szintén a Tesco-hoz kapcsolódik, hogy a cég még 2004-ben több mint félmilliárd forintot adott adományként a csepeli önkormányzatnak egy kétszer két sávos elkerülő út építésére. Az adományt azonban nemcsak, hogy törvénytelen körülmények között fogadta el az önkormányzat, de az átutalt 560 millió forintnak is nyoma veszett négy évre – mutatott rá a visszásságokra a közelmúltban a Fidesz-KDNP csepeli frakciója. Úgy tudjuk, a pénz nemrégiben ismét „előkerült”, és fel is lesz használva – az eddigi gyakorlatból kiindulva minden bizonnyal a 2010-es választások előtti kampányidőszakban.

A Szabadkikötő út egy 2007-es nagyobb felújítás alkalmával

A csepeli Szabadkikötő út régóta várt felújítása 2004-ben kezdődött meg, és gyakorlatilag a mai napig, azaz négy éve folyamatosan tart. Az eredetileg 400 millió forintosra tervezett, de igen hosszúra nyúlt munkálatok drámai oka, hogy az utat szegélyező csatornafedőket négy év alatt sem sikerült tisztességesen kiépíteni. Így alig telik el az éppen aktuális útjavítások után egy-két hét, újra meg újra kikerülnek az úthibákra figyelmeztető táblák, és kezdődik minden elölről. Hogy mindez mennyi közpénzt fogyasztott el mindeddig, nem tudjuk.

 

Tervkészítések ipari méretekben – ha nem kell, akkor van, ha kell, akkor nincs

Ha Csepel mindeddig nem is tartozott Budapest látványosan fejlődő kerületei közé, tervekben azért sosem volt hiány. A kerület Észak-Csepelen fekvő ingatlanjain megvalósuló új városrészre pályázatok útján például több látványterv is készült, melyekből hosszú ideig egy kiállítást is láthattak a csepeliek a Királyerdei Művelődési Házban. Mint ismert, a kerület azonban végül 11,3 milliárd forintért – sokak szerint harmadáron – eladta az értékes ingatlanokat, így arról, hogy mi fog megvalósulni Észak-Csepelen, már az új tulajdonos fog dönteni. Az ingatlanok eladási vitájában azonban Orosz Ferenc alpolgármester is elismerte, hogy látványtervek készítésére a kerület százmilliós nagyságrendű közpénzt fizetett ki.

Kísértetiesen hasonló sorsa lehet a nagy vitát kiváltó Kis-Duna parti wellness-központnak is. A kétszintes családi házak és a festői Duna part közé beékelt több emeletes monstrum épületegyüttes tervét az önkormányzat szintén közpénzből készíttette el. A terveket egyöntetű felháborodással fogadták a környék lakói, de finoman szólva azok a Központi Építészeti – Műszaki Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács tagjait sem kápráztatták el. Az építészek 2007. október 2-án ugyanis elmeszelték a wellness-központ terveit, és a benyújtott elképzeléssel szemben országos nyilvános tervpályázat kiírását javasolták.

A tervben érintett ingatlanoknak hasonló sorsuk lehet, mint Észak-Csepelnek, ugyanis az önkormányzat 2008 áprilisában végül úgy döntött, hogy készpénzért mégis értékesíti őket. Ha lesz befektető, aki felvásárolja a Duna-partot, az aligha az önkormányzat wellness-terveit fogja megvalósítani, inkább újraterveznek mindent. Azonban esetünkben minden bizonnyal még ez is lesz az adott körülmények között a legszerencsésebb megoldás.

Hasonló sorsa lett a Csepeli Strand területére tervezett uszodának is. A csepelieknek 1999, a papírgyári uszoda bezárása óta nincs uszodájuk. Bár volt lehetőség az ideális helyen fekvő papírgyári uszoda megmentésére – és azt még az Orbán kormány is támogatta volna – ezt akkor elszalasztotta az önkormányzat.

Az uszoda-ügy akkor került ismét a MSZP érdeklődési körébe, amikor 2002-ben a Fidesz kampányában hangsúlyos szerepet kapott: szükség van uszodára, és a csepeli termálvíz egész évben való felhasználására. Míg Podolák György MSZP-s politikus a szökőkúttal, Avarkeszi Dezső a Csepeli Strandra tervezett uszodával kampányolta végig a 2006-os országgyűlési választásokat. Az önkormányzat szerződést is kötött egy 25 méteres medence és egy tanmedence elkészítésére, de a terv most sem valósult meg. Mint ismert, a közelmúltban többször is felmerült, hogy a főváros értékesíteni fogja a budapesti strandokat, így nem lehet tudni, hogy a Csepeli Strandnak lesz-e egyáltalán jövője.

Cseberből vederbe eshet azonban a csepeli önkormányzat, amikor az uszodaépítést áttette a szintén súlyos gondokkal küszködő Csepel SC területére. A közelmúltban ugyanis botrány tört ki a sportlétesítményeket működtető alapítvány körül, amikor kiderült, hogy a helyi futballstadiont le akarják bontani, és az SC területének 2/3-ad részén akár bevásárlóközpont, lakópark, öregek otthona és értelmezhetetlen tartalmú „felnőtt kalandpark” is épülhet.

A csepeli önkormányzat a mai napon dönt a Csepel SC meghatározhatatlan jövőjű területére – pontosan nem is tudni hova – tervezett uszodáról, amelyet a döntés-tervezet szerint az önkormányzat 30 évig kíván maximum évi 100 millió forintért, azaz hárommilliárd forintért fenntartani. Míg azonban az előbbiekben csupa olyan példákat mutattunk be, ahol mindenféle építési és látványterv-készítés után sem történt semmi, a ma döntésre kerülő uszodaépítés esetében mindeddig sem építési sem látványtervet nem tudott bemutatni az önkormányzat.

Csepel.info

This entry was posted on 2008. június 12. csütörtök at 08:01 and is filed under Önkormányzat, Gazdaság, Közlekedés, Pártok, Sport. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.