Csepel.info

Magyarnemzet.hu

(fotó: MTI/Illyés Tibor)

Két nappal ezelőtt alakult meg a kormány, az első ülésen a veszélyhelyzet elrendeléséről döntött, a rendkívüli felhatalmazással élve pedig a háború gazdasági következményeit mérséklendő rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását rendelte el – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztercsütörtökön Kormányinfón.

Közvetlen veszélyt az ukrajnai háború Magyarországra jelenleg nem jelent, de humanitárius terheket ró ránk – tisztázta a tájékoztató elején a miniszter. Gulyás Gergely elmondta, hogy a magyar választók április 3-án ennek tudtában szavaztak bizalmat a kormánynak, melytől azt várják, hogy maradjunk ki a háborúból, és annak gazdasági hatásait védje ki, amennyire lehet.

A rezsicsökkentés megvédését Gulyás Gergely a jelenlegi időszak egyik legfontosabb feladatának nevezte, a háborús veszélyhelyzet azonban ezt megnehezíti, a kormány emiatt hozta létre a rezsivédelmi és honvédelmi alapot. A miniszter megerősítette, hogy nem csak a növekvő nyersanyagárak, hanem az elhibázott brüsszeli szankciós politika is rontja a helyzetet.

A legfontosabb a magyar családok védelme

Mindent meg kell tenni a rezsicsökkentés, a családtámogatások és a nyugdíjak megvédéséért – szögezte le a politikus.  A méltánytalan extraprofithoz jutó bankoktól és nagyvállalatoktól kell hozzájárulást kérni – magyarázta a miniszterelnök által tegnap bejelentett döntéseket Gulyás Gergely.

Az említett alapba éppen ezért extraprofit különadó kerül majd. A többletnyereségek nagy részét a kormány elvonta – jelentette be Gulyás, aki hozzátette, hogy ezek az intézkedések arra is garanciát adnak, hogy az idei 4,9 százalékos költésvetési hiánycél teljesüljön. A költségvetési tanács már megkapta véleményezésre a jövő évi költségvetés tervezetét, ebben 68 milliárd forintos GDP-vel számolnak, és 5,2 százalékos inflációval – árulta el a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szerinte jövőre reális a 4,1 százalékos növekedés. A kiszámíthatóságot így tudják megőrizni, és megvédeni a támogatásokat – magyarázta Gulyás.

A benzinkutaknál holnaptól csak a magyar rendszámú autók tankolhatnak, ezzel a kormány vissza kívánja szorítani a benzinturizmust, és az ehhez kapcsolódó visszaéléseket – jelentette be a miniszter.

Extraprofit különadókat vezetnek be

Újabb világgazdasági válság fenyeget minket, éppen ezért egy válságálló gazdaságot kell építenünk – hangsúlyozta a gazdaságfejlsztésért felelős miniszter a Kormányinfón, megjegyezve: ennek részeként kézbe kell tartani a költségvetést és államadósságot. Nagy Márton rögzítette: ragaszkodunk ahhoz, hogy 4,9 százalékos, jövőre pedig 39, százalékos GDP-arányos költségvetési hiány alakuljon ki. Éppen ezért – folytatta – felállítunk két védelmi alapot, amelyek mögé bevételeket teszünk. Ezek finanszírozása viszont költséges, mivel háború zajlik a szomszédunkban – jegyezte meg. A növekvő bevételeket exraprofit különadókból fogjuk finanszírozni – magyarázta a miniszter, majd azt a nyolc területet ismertette, amelyeket ez az intézkedés érint, ezek:

1. a bankszektor, ahol elvonják az extraprofitot, illetve a tranzakciós illeték kibővítésével tesznek szert többletbevételre. Ennek összege a bankszektorban 250 milliárd, a tranzakciós illeték kibővítése pedig 50 milliárd forint, vagyis összesen 300 milliárd forintot jelent.
2. biztosítói szektor: innen 50 milliárd forintot vonnak el
3. energia szektor: itt főleg a MOL érintett, 300 milliárd elvonásáról van szó
4. kiskereskedelmi szektor: 60 milliárd forint elvonásáról döntöttek
5. telekommunikációs szektor: 40 milliárd forint az elvonás
6. légitársaságok: 30 milliárd forintot vonnak el
7. gyógyszerforgalmazói szektor: innen a 20 milliárd forintot vonnak el.  A kis gyógyszertárak kivételévelt jelentenek.
8. 2023 január elsejétől újra bevezetik a reklámadót, innen 15 milliárdot vonnak el.

Az elvonások összege így összesen meghaladja a 800 milliárdot.

Hogyan jön létre az extraprofit?

Nagy Márton elmondta, 12 ezer milliárd forint azoknak a bevételeknek az összege, amelyekre 0,3 százalékot fizetnek a betéteseknek a bankok. A biztosítási szektorban azért képződik extraprofit, mert egyre többen kötnek öngondoskodó biztosítást, a koronavírus után a biztosítótársaságok 20 százalékkal emelték a biztosítási díjakat.

Az energiatermelők is extraprofitra tettek szert, a kőolajkitermelők, és az olajfinomítók is extraprofitot zsebelhettek be, a MOL százhalombattai üzeme bizonyosan – jelentette ki a miniszter.

A kiskereskedelmi szektor amiatt tesz extraprofitra szert, mert egyre inkább bővül, nagy az igény az itt kapható áruk iránt. A telekommunikációs szektor a koronavírus-válság idején nőtt óriásit, a légitársaságok pedig a nagy visszaesés után növekednek gyors ütemben.

A gyógyszerforgalmazók is több szert adnak el, vitaminokat, gyógyszereket halmoztak fel a magyar családok. A reklámadó pedig összefügg a televízió-nézéssel, ez 2023-tól kerül újra bevezetésre. Nagy Márton úgy véli, hogy mivel a már megtermelt profitra kerül kivetésre az adó, emiatt nem tudják majd átterhelni a fogyasztókra a vállalatok.

Magyarnemzet.hu

 

This entry was posted on 2022. május 26. csütörtök at 15:30 and is filed under Érdekes, Csepel, Csepel-sziget, Csepel.info, Európai Unió, Gazdaság, Honvédség, Közpénzek, Külföld, Külpolitika, Kormány, Nemzetpolitika, Pártok, Tájékoztatás, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.