Csepel.hu
Felkeresni a szenvedést és enyhíteni azt. A betegágyon nincs ellenség, csak ember.” – vallotta a reformkor jeles nőalakja, a 208 éve született Kossuth Zsuzsánna, akinek február 19-i születésnapja napjainkban az elhivatott ápolók kitüntetésével forrott egybe. Azt viszont már kevesen tudják, hogy a szabadságharc bukását követően emigrációba kényszerülő Zsuzsánna Brüsszelben csipkeverő üzemet létesített.
Az Összetartozás Házának nőnapi programján a „küzdeni, áldozni és szenvedni” képes önálló nő, családanya és korházalapító regényes életútjával ismerkedhetett a csepeli közönség a Kossuth Zsuzsanna nevét viselő Szakképzőiskola Dabas Kulturális Kincsei-díjas „A mi Kossuth Zsuzsannánk” című kisfilmjének és a belőle készült, diákok közreműködésével előadott kamaradarab megtekintésével.
Minden egy iskolai egyennyakkendővel kezdődött és immár nyolc éve tart a Kossuth Zsuzsánna személyéhez fűződő hagyomány élővé tétele Dabason, a vastag tornácos nemesi udvarházak, láprétek és orchidea mezők földjén. – avatta be a program résztvevőit a szabadságharc nagy nőalakjának – a tábori kórházak felállítását elsőként megszervező főápolónő, a pesti jeges árvíz után Dabason menedéket találó – Kossuth Zsuzsanna hagyományának kibontakoztatásába Szóládi Erika, a Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium pedagógusa.
A mi Kossuth Zsuzsannánk című kisfilm dramaturg-rendezőjeként, a példaértékű női életút megismertetését, múlt és a fiatalok közötti kapocs megteremtését tűzte ki céljául az elhivatott tanárnő. A covid alatt készült filmben az iskola diákjai egy képzeletbeli riportot készítettek Zsuzsannával életének főbb állomásairól. Szinte magunk előtt látjuk Zsuzsannát, ahogy először első férjét, Meszlényi Rudolfot veszti el, majd rá egy hónapra egyéves kisfiát, amint télvíz idején Debrecenbe menekülnek. Látjuk az hon leányokhoz felhívást intéző elszánt nőt, aki ha kell a kolostort is korházzá alakítja, és a zászlók gyártása helyett a tiszta rongyokból inkább kötszereket csinálna mind a magyarok, mind az ellenség sebeinek bekötözésére. Aztán megpillantjuk a császári tisztek bíróságán magát németül védő Zsuzsannát. Ott fekszik a budai várbörtön padlóján, ahol tüdőbetegségét is összeszedte. És ő vezeti az emigráció fáradtságos útján, hol vonaton, gőzhajón utazva, a rábízott 3 asszonyt és kilenc gyereket, míg végcéljukat New Yorkot elérik, és ahol majd 37 évesen meghal.
A hagyományőrzés motorjaként működő pedagógus, Erika kitűnő helytörténészekkel, kutatókkal együttműködve azon fáradozik, hogy Kossuth Zsuzsánna elfoglalhassa méltó helyét a világ emlékezetében és, hogy a dabasi Halász Móricz-kúriában állandó múzeumot kaphasson. Habár Kossuth Lajos legfiatalabb húga, Zsuzsánna – a modern nővérképzés és betegellátás úttörőjének tartott és méltán elismert – Florence Nightingale angol ápolónőt több, mint egy évtizeddel megelőzve kezdte meg korházszervező tevékenységét, erről az elsőbbségről nem igazán tudnak a világban. „A mi nyelvünk, nem világnyelv, talán ezért is lehetséges, hogy a szabadságharcban résztvevő, családanyaként hatalmas megrázkódtatásokat, börtönt kiálló, fantasztikus teljesítményt nyújtó, hetvenkét tábori korházat felállító magyar reformkori nő alakját nem a világ első korházszervező ápolónőjeként tartják számon.” – mutat rá a tényekre dr. Messik Miklós, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület elnöke. „Kertész Erzsébet dokumentumokon, leveleken alapuló életrajzi könyvéből a fiatalság is megismerheti Zsuzsánna személyét, tetteit és a korszakot melyben élt”. – hívja fel a figyelmet végezetül a Kossuth-család történetét kutató Deák Nóra.
Aki elmulasztotta a nőnapi alkalmat és kedvet kapott a huszonhét perces kisfilm megtekintéséhez, az alábbi linken szabadon elérheti: https://www.youtube.com/watch?v=c7BEUE9UBNg
