Csepel.hu
Pontosan egy esztendeje, a nemzeti összetartozás napján nyílt meg az Összetartozás Háza – Trianon Emlékkiállítás az Erdősor utcában, s az eltelt év alatt számtalan színes és ismeretterjesztő programmal várták az érdeklődőket. Ezúttal a trianoni megemlékezésekről szóltak a műsorok, bemutatók június 4-én.
Időszaki kiállítás keretében válogatást mutattak be a Trianon emlékezete című képzőművészeti pályázat alkotásaiból. Két turnusban tartottak zenés, verses tárlatvezetést a Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium színinövendékei, akik a kiállítás termeit körbejárva idézték fel a Trianonnal kapcsolatos eseményeket.
Nagy sikerrel mutatták be Császár Angela Jászai Mari-díjas színművész és Nagyváradi Erzsébet színművész előadásában közös vers- és dalestjüket „Asszonyok, akik otthon maradtak” címmel. Zongorán kísért Fekete Mária. A bő egy órás előadásban Császár Angela versekkel és prózai szövegekkel, Nagyváradi Erzsébet ismert sanzonokkal idézte fel az I. világháború fájdalmas eseményeit. Az asszonyok szintén áldozatai voltak a háborúnak, akik egyedül maradtak otthon, és reménykedve várták haza férjüket, szerelmüket, apjukat, fiaikat. Egyúttal emléket állítottak a harcoló katonáknak, akik közül rengetegen meghaltak, megsebesültek, a szerencsésebbek épen hazatértek. A műsorban visszatérő motívumként hangzott el Vörösmarty Mihály Szózatának ismert sora: „A nagy világon e kívül nincsen számodra hely!” A háború keserűségét a kor neves művészei mondták el versekben, dalokban. Idézetek hangzottak el többek közt Gyóni Gézától, Móricz Zsigmondtól, Ady Endrétől, Reményik Sándortól, dallamok csendültek fel Zerkovicz Béla és Szirmai Albert zeneszerzőtől. A vers- és sanzonestet a Várkert Bazárban mutatták be először 2016-ban.
A két színművésszel az előadás után váltottunk szót.
Császár Angela: „Közös vers- és sanzonestünk ihletét az adta, hogy a Várkert Bazárban egy I. világháborús kiállítás nyílt. A darabot is ott adtuk elő első alkalommal. A dalokat még Nádasdy Kálmán, a Színház és Filmművészeti Főiskola egykori rektora tanította be. Az előadás verses, szöveges részét folyamatosan bővítettük új dokumentumokkal, újságcikkekkel, versrészletekkel és dalokkal is. Így egészült ki a trianoni fájdalmas eseményekkel, amelyek máig hatnak aktualitásukkal. Ami a nyaramat illeti: nekem még egy előadásom van, utána nyaralhatok. Legutóbb Kaposgyarmaton jártam, és jót kerékpároztam. Talán Ausztriába is elmegyek, de oda is biciklivel. És természetesen unokázok.”
Nagyváradi Erzsébet: „Amikor megnéztem az I. világháborús kiállítást, rögtön mentem Angelához, aki a tanárom is volt, hogy ebből készítsünk közös vers- és dalestet. Ő adta a vers és prózai szövegeket. Vele és Fekete Máriával az ismeretségünk húsz évre nyúlik vissza, mert egy társulatban, a Pesti Magyar Színházban játszottunk. Az előadást 2016 óta többször és több helyen bemutattuk, sok meghívást kapunk. Nyár előtt nekem ez volt az utolsó előadásom. Azt remélem, hogy a Színház és Filmművészeti Egyetem első évfolyamán tanuló kisfiam hazajön, és kicsit együtt lehetünk. Ő ugyanis Pesten, én Dunaharasztin lakom. Rengeteget dolgozik, ezért ritkábban láthatjuk egymást.”
Cs. A.
