Zsaru Magazin
Bár a rendőrkapitányság lassan 105 éves lesz, különböző technikai okok miatt csak idén jelent meg a csepeli rendőrség száz évét bemutató könyv rendőrség a város peremén címmel.
A kötet elkészültében sokan vettek részt kutatómunkájukkal, így segítve dr. Bolla Dezső helytörténészt, aki aztán rendszerbe rakta a sok információt. A művet sok képpel illusztrálták, és lapozgatás közben nemcsak a kapitányság történetét lehet megismerni, hanem városrészt is.
A bemutatón a XXI. Kerületi Rendőrkapitányság vezetője, Szilágyi Sándor alezredes beszélt először.
– Örülök, hogy megszületett ez a könyv, amely bemutatja a kezdetektől a kapitányság életét. 25 éve dolgozom itt, a rendőrségen, és elmondhatom, hogy a kollégák között is sikert aratott. Azt is láttam, hogy nagyon sok munka van benne.
És valóban, amikor dr. Bolla Dezső átvette a szót, és mesélni kezdett, érezni lehetett lelkesedését még a könyv elkészülte után is.
– 1872-ben megjelent a XXXVI. törvény, amely Budapestet hozta létre Pestből, Budából, Óbudából és a Margitszigetből – kezdte a történelmi áttekintést a helytörténész, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület alapítója és elnöke. – Csepel ebből a területből kimaradt, és közel még egy évtized huzavonával telt el, és a rendőrség nem kelt igazán életre. 1882-ben aztán újabb törvénnyel szabályozták a rendőrség életét. Csepel életében nagy átalakulások indultak el. Megépült a Gubacsi híd, amely megnyitotta az utat a község és a sziget fejlődéséhez, de magával hozta a bűnözés lehetőségét is.
Az 1880-as években a budapesti rendőrséghez csatolták Újpestet és Rákospalotát. Ezután minden környező település arra vágyott, hogy csatolják a budapesti rendőrséghez, hogy javuljon a közbiztonság, illetve a közállapotok. Ez az igény megjelent Csepelen is. A község lakóinak száma rohamosan növekedett, 1890 körül már 2 ezer fő körüli volt. Sokan költöztek oda, ezzel párhuzamosan a közállapotok folyamatosan romlottak.
A község fejlődésében új állomást jelentett 1892–93, amikor a Weiss fivérek megalapították a Weiss Műveket. Csepel ekkor nem tartozott a fővárosi rendőrséghez, a csendőrség hatáskörébe tartozott. A csendőrség 1883-ra „állt be” igazán. Azért olyan nagy hatáskörük nem volt, 27 négyzetkilométerre jutott egy csendőr országosan.
Csepel mai területe 26 négyzetkilométer. Úgyhogy elég ritkán jelentek meg, de ahova elértek, ott rend volt, legalábbis meghúzták magukat az emberek. A gyáralapítás új korszakot nyitott Csepel történetében. Egészen az első világháborúig ez volt itt a legnagyobb ipartelep, de nem az egyetlen.
A gyártelep rohamosan kezdett fejlődni, s ennek arányában rohamosan nőtt a lakosság száma is, a közállapotok pedig erősen romlottak. Csepelről még azt írták a XIX. században, hogy takaros falu volt, ám ebben az időszakban már elszlömösödött, mert ezeket a részeket ellepte a lakosság tömege. Minden kis épületrészt kiadtak a házakban. 1908-ban kivezényeltek néhány rendőrt, akik ott is maradtak, és a csendőrökkel együtt látták el a feladatukat. A fővárosi rendőrséghez való csatolás igénye Csepelen fokozódott 1912 után, mikor a szomszédos Erzsébetet, Kispestet és Lőrincet a budapesti rendőrséghez csatolták, és önálló kapitányságokat hoztak létre. Csepel egyre inkább kérte a saját kapitányságot és a fővárosi rendőrséghez tartozást. Ez 1916-ra valósult meg.
Ekkor már a csepeli gyárban közel 20 ezer ember dolgozott, a faluban pedig 10 ezer lakos élt. Hatalmas tömeg mozgott, és a közállapotok egyre borzasztóbbak lettek.
Így aztán 1916 novemberében megszületett az a törvény, amely a Belügyi Közlönyben látott napvilágot, miszerint Csepelen is kihelyezett kapitányság jön létre. De nem kapott önálló kapitányságot, csak az erzsébeti kapitányság csepeli kirendeltségeként alakult meg a Király utca (ma Petz Ferenc utca) 11.-ben. Botár Béla főtanácsos vezetésével alakult meg az állomány. Létszámuk a parancsnokokkal, személyzettel együtt alig haladta meg a 20 főt.
Nagyon sok anekdota elhangzott a könyvbemutatón, ezek közül az egyiket a szerző elérzékenyülve mesélte el.
– Magam hogy ismerkedtem meg életemben először rendőrrel?
A mamámmal sétáltunk itt, Csepelen, a végállomás feletti részen, és a mamám mutatta: „Ott megy a rendőr bácsi, jól viselkedj Dezsőke! Mert ha nem, be fog vinni…” A csepeli rendőrség végül 1917. június 17-én alakult meg. 1918. október 30-án pedig összeomlott az Osztrák–Magyar Monarchia.
A 30-as évektől egyre több lett a rendőrök feladata, mert a község lakossága továbbra is rohamosan nőtt, új ipartelepek jöttek létre. Akkor alapították a papírgyárat, és kezdte meg működését a posztógyár is a Weiss Művek részeként, megépült a szabadkikötő. Ez a vízirendészet fejlesztését vonta maga után. A korábbi vízügyi igazgatóságot, rendőrséget, amely a szigetcsúcson székelt, kibővítették, és Dunaföldvárig kapott hatáskört.
A rendőrség 1945-ben nagyon nehéz helyzetben volt, változó létszámmal dolgozott, és a testület tagjait letartóztatták a szovjetek is.
A könyvben található olyan dokumentum, amely kétnyelvű, orosz– magyar rendőrigazolványt mutat be. Egy másik fotón egy rendőr kinevezését látni, maga Kádár János írta alá, aki 1948 és 1950 között belügyminiszter volt.
A rendőrség és a település életében a nagy fordulat 1949-ben következett be: Csepelt szeptember– októberben önálló várossá minősítették, 1950. január 1-től pedig Budapesthez csatolták annak XXI. kerületeként. Ezután már nem felelt meg az igényeknek a csepeli rendőrség akkori, földszintes épülete. Ekkor terveztették meg az új épületét, melyet 1953-ban adtak át, és a mai napig itt található a kapitányság.
Szintén olvashatnak a könyvben a leghosszabb ideig hivatalban lévő kerületi kapitányról, Csillik Gáborról, aki 1956-tól 1980-ig töltötte be ezt a posztot. Nagyon nagy gondot fordított a kollégái továbbképzésére.
Ezért már akkor is sok magasabb rangba kerülő zsarut adott a csepeli rendőrkapitányság. Ez főleg annak fényében nagy szó, hogy 1950-től 1956-ig nagyon sok rendőrkapitány-váltás történt, a szerző szerint legalább 24 – a pontos adatot nem is lehet tudni.
Fotón is látható a könyvben az első Csepel motorkerékpár, amit a kapitányság kapott, majd további fejlődésként megérkezett az első Pobeda szolgálati autó.
Persze a történelmi áttekintésbe beletartoznak a nagy visszhangot kiváltó bűncselekmények is, erről is lehet olvasni a kötetben, melyet Papp Péter alezredes, volt csepeli rendőrkapitány lektorált.
Zsaru Magazin
