Csepel.info

Csepeli Hírmondó

Csepel 2015-ös költségvetését március 12-ei ülésén fogadta el a képviselőtestület.  A kerület pénzügyi helyzetéről, az óvodai átalakításról, a fejlesztésekről, a Munkásotthonnak felajánlott 30 millió forintról is beszélgettünk Borbély Lénárd polgármesterrel.

Míg 2010-ben közel 4 milliárdos hiánya volt az önkormányzatnak, az idei már a második év, hogy komoly tartalékkal, 922 millió forinttal rendelkezünk. Így nemcsak a szolgáltatásaink színvonalát tudjuk emelni, de jelentős fejlesztéseket is tervezünk, arról nem is beszélve, hogy ha bármi, előre nem látható probléma adódna, azt is gond nélkül meg tudjuk oldani. Idén is folyatatódnak a sikeres családi programjaink, az elmúlt időszak jelzi, ezekre nagy az igény.

Mik az idei költségvetés kiemelt területei?

A költségvetés kialakításában fontos szempont volt, hogy a 35 pontból álló választási programom sok része idén megvalósuljon. Kezdjük az egészségüggyel: beindítottuk a 2003-ban megszüntetett gyermektraumatológiát- és sebészetet – 88 millió forintot fordítunk ebben az évben erre –, de a szakrendelő várólistáinak csökkentését is elkezdtük. Amit pénzzel meg lehet oldani, oda pénzt csoportosítunk: ez természetesen a személyzet létszámának növelését is jelenti.

A közbiztonság erősítésére 126 milliós keretösszeg áll rendelkezésre. Vagyis több lesz a rendőr a csepeli utcákon, s ez nem csak erre az évre szól, hosszú távra tervezzük ezt e fejlesztést. A szociális ellátásokra is több jut idén: 20 millióval nőtt az az összeg, amivel többet utalhatunk ki a rászorulóknak.  Folytatódnak az óvodai fejlesztések: 300 millióból energiatakarékos átalakítások, és kertfelújítások zajlanak majd. Ezek a munkák több óvodát érintenek, de a cél az, hogy a ciklus végére valamennyi intézmény szebb és modernebb legyen.  S ne feledkezzünk meg az Aprajafalva óvodáról, ahol nem régen adtuk át az új szárnyat. Ilyen is régen történt.

Jól látszik, hogy a gyerekek kiemelt figyelmet kapnak. Érinti-e őket az óvodai átalakítás, ami az utóbbi hetekben nagy izgalmat váltott ki?

Szeretném most is hangsúlyozni: sem a gyerekek, sem a szülők semmilyen változást nem érzékelnek majd. Egy hosszú és lassú folyamatot gyorsítunk fel ezzel a lépéssel: lassan 20 éve gyakorlat, hogy mikor egy-egy óvodavezető nyugdíjba vonul, vagy lejár a mandátuma, az önkormányzat mindig tesz egy apró lépést az egységesítés felé. Várhattunk volna még több évig is a teljes folyamat lezárásával, de ez gazdasági szempontból sem lett volna jó. Ezt annak az átvilágítási vizsgálatnak az eredménye is jelzi, amit az Európai Uniótól nyert 40 milliós pályázati pénzből készíttettünk. Ez – többek között – arra is javaslatot tett, hogy az óvodák egységes szerkezetben működjenek tovább. (A 40 milliót vissza kellett volna fizetnünk, ha a vizsgálat javaslatait nem valósítjuk meg.)

A változás kizárólag az irányítás struktúráját érinti: minden tagóvoda megőrzi a saját arculatát. Ugyanott történik továbbra is a beíratás, az ebédbefizetés, ugyanazokkal az óvónőkkel, dadusokkal találkoznak majd a gyerekek és a szülők. Nem lesznek elbocsátások, mindenkire számítunk az új rendszerben, sőt új kollégákat is szeretnénk felvenni. Több egyeztetésen is túl vagyunk az intézmények dolgozóival: sok kérdés felmerült, sok félreértés volt, ezek nagy részét megnyugtatóan tisztáztuk.

Visszatérve a költségvetésre: mire jut még biztosan pénz?

A nyugdíjasokra is kiemelt figyelmet fordítunk: a strandot ingyen látogathatják, s a tavalyi nagy sikerű hajókirándulás sem marad el: idén már két alkalommal – májusban és szeptemberben – szervezzük meg. Folytatódnak az útépítések, ehhez a fővárostól is nagyon sok segítséget kapunk: a most zajló Kossuth Lajos utcai korszerűsítés után közlekedésbiztonsági szempontból is nagy minőségi javulás várható. Saját erőből is folyamatos újítjuk fel a kerület utcáit: ennek költségéhez most 30 milliós többlettel is számolhatunk. A Munkásotthonnak szánt pénz is belekerült ebbe a keretbe.

Mi történt?

Annak érdekében, hogy a Munkásotthont is be tudjuk kapcsolni a sikeres programjaink helyszínei közé, közművelődési megállapodást kötöttünk volna az intézménnyel. 30 milliós önkormányzati támogatást szavaztunk meg a Munkásotthonnak, cserébe azt kértük – mivel közpénzről van szó – tegyék átláthatóvá a működésüket. Ebbe nem egyeztek bele, a napokban érkezett levélben visszautasítják a felajánlott összeget, így az most már az útfelújítások keretét növeli.

A sporttal kapcsolatban is kiemelt beruházások lesznek Csepelen. Gondoljunk csak az Észak-Csepelre tervezett evezős és kajak-kenu pályára.  Mi várható még?

400 milliós állami költségvetéssel és 100 milliós önrésszel birkózócsarnok épül a Hollandi úti Sport- Szabadidő és Rendezvényközpontban. Ezzel a kerület 100 milliós ráfordítással egy 500 milliós sportlétesítménnyel lesz gazdagabb, ami más közösségi programok megrendezésre is alkalmas lesz. A másik fontos fejlesztés az ÁMK mellett lévő, a kézilabdások által használt csarnok bővítése lesz. Közeli terveink között szerepel, hogy stratégiai megállapodást kötünk néhány sportegyesülettel, sporttámogatási rendszert dolgozunk ki. Ennek első lépéseként olyan futballegyesületet szeretnénk hamarosan életre hívni, ami kizárólag utánpótlás-neveléssel foglalkozna, s olyan gyerekeknek is lehetőséget adna, akiknek a családja nehezen vagy egyáltalán nem tudja kigazdálkodni a sportoláshoz szükséges pénzt. Minden felmerülő költséget az önkormányzat finanszírozna.

Milyen a civil szervezetek és az önkormányzat együttműködése? Elhangoznak olyan kifogások, hogy nem kapnak elég támogatást.

Szívesen dolgozom együtt ezekkel a szervezetekkel, ha komolyan dolgoznak a céljaikért. A városrehabiltációs programoknak voltak olyan részei, ahol saját erőforrás nélkül lehetet pályázni több tízmillió forintra. Ezekre kevesen jelentkeztek.  Egyébként rendeztünk kerekasztalt a civileknek, van e területnek tanácsnoka is, s a hatékonyabb együttműködés érdekében Király Istvánnal, a Halker-Király KirályTeam Kick-box Akadémia vezetőjével – akinek több évtizedes tapasztalata van e téren – számba vesszük, feltérképezzük a jól működő civil szervezeteket.

Az önkormányzat rendbe tette a Szent István úti kisposta melletti területet, felújítják a Dagi csárdát, de a Görgey iskola romos épülete még mindig áll. Mire számíthatnak a csepeliek?

Görgey iskola épületét egy külföldi befektetőnek adta el az szocialista vezetésű önkormányzat, hogy lakóparkot építsen az intézmény helyére. A tulajdonos csődbe ment, az épület egy bank tulajdonába került. Csepel szégyenfoltja ez a terület, s ha ismét az önkormányzaté lesz – ennek megoldásán dolgozunk –, lebontjuk a romhalmazt. Hogy mi legyen a helyén, arról természetesen a lakókat is megkérdezzük majd.

A Szent István úti területen pihenőpark és modern parkoló létesül: erre már külön tétel szerepel a költségvetésben, ahogy a Dagi csárda rendbetételére is. Az ingatlan már az önkormányzaté, közbeszerzési pályázaton dől majd el, ki végzi a felújítást. Olyan színvonalas éttermet szeretnénk itt kialakítani, ami csepeli árakon várja a vendégeket. Ez a beruházás is része a Duna-part fejlesztésének, amibe a Daru-domb teljes területének megújítása, és a parti sétány teljes hosszának közvilágítása is beletartozik.

Csepeli Hírmondó

This entry was posted on 2015. április 1. szerda at 10:32 and is filed under Önkormányzat, Civil szervezetek, Csepel, Csepel új utakon, Egészségügy, Gazdaság, Környezetvédelem, Közbiztonság, Közlekedés, Közpénzek, Közterületek, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.