Csepel.hu
Mit gondolnak, mi kell egy új gyalogátkelőhely megépítéséhez? Egy lapát aszfalt, némi festék és két közlekedési tábla? Bizony ennél jóval több: több tucat engedély, szakvélemény és hónapokon át tartó egyeztetés.
Az Almafa és a Szilvafa utcai átkelők története jól mutatja, miért válik a közlekedésbiztonság is a bürokrácia foglyává, miközben a feladatát elvégezni képtelen főváros ott tesz keresztbe az önkormányzatnak, ahol csak tud.
A kerület vezetése régóta „bombázza” a Budapest Közút Zrt.-t gyalogátkelőhelyek építésének helyszíni javaslataival azokon az útszakaszokon, amelyek a főváros kezelésében vannak. Ám az elmúlt időszakban egy kapavágás sem történt. Hogy mi ennek az oka, nem tudni, mindenesetre a Borbély Lénárd vezette önkormányzat 2023-ban úgy döntött, a főváros helyett 21 helyszínen maga létesít új gyalogátkelőhelyeket a valóban indokolt helyeken. Az egyik legjobb példa erre a Szentmiklósi út. A szakaszon lévő buszmegállók közelében hét új gyalogátkelőhelyet adtak át idén januárban, amelyek a kerület saját forrásából épültek meg.
Irracionális elvárások
Míg az egyik helyen a bürokrácia útvesztőjéből sikerült kikeveredni, addig a másik helyszínen a főváros újabb és újabb elvárásai miatt továbbra sincs előrelépés. Ilyen a rendkívül balesetveszélyes Almafa és a Szilvafa utcához tervezett gyalogátkelőhelyek története, ahol a tervezés és engedélyezés immár több mint egy éve húzódik. Az ok egészen banális: a főváros tulajdonosi hozzájárulására azért kell várni, mert a főváros újabb kertészeti szakvéleményt(!) írt elő a tervezett zöldfelületekkel kapcsolatban. Ennek elkészítése folyamatban van, de csak 2025 októberére várható a dokumentum kiadása. Addig az ügy nem mozdulhat előre, így a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzés sem indulhat el. A Csepeli út – Almafa utca kereszteződésnél tervezett gyalogátkelőhely kapcsán pedig a Főkert a tervezés ideje alatt éppen a zebra helyére ültetett fát, ezért most faátültetési tervet(!) is készíttetni kellett – ráadásul a fa átültetését csak októberben vagy márciusban engedélyezik. Így az egész folyamat újabb hónapokat csúszik, miközben a gyalogosok továbbra is biztonságos átkelő nélkül kénytelenek közlekedni.
Engedélyek tömkelege
A főváros tehát folyamatosan újabb feltételekkel áll elő, amelyek hónapokkal hátráltatják a kivitelezést. De hogy néz ki egy ilyen eljárás?
Előbb geodéziai felmérés és földhivatali adatok beszerzése szükséges, majd el kell készíteni a terveket – útépítési, forgalomtechnikai, vízelvezetési és közvilágítási szempontból is. Mivel a gyalogátkelőknek ma már kiemelt megvilágítást kell kapniuk, fényméréseket kell végezni, és a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Nonprofit Kft.-vel is egyeztetni kell a világítás korszerűsítéséről. És ha mindez még nem lenne elég, a tervek elkészülte után indulhat az igazi bürokrácia: közműegyeztetés, közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulások beszerzése, a forgalomtechnikai jóváhagyások, majd a hatósági engedélyeztetés. Ez a folyamat akár egy-másfél évig is eltarthat, és minden lépést külön hivatal bírál el. Mindennek pedig jelentős pénzügyi vonzata van. Az önkormányzat illetékes szakemberei szerint egy új gyalogátkelőhely kivitelezésének becsült költsége minimum bruttó 12,5 millió forint, azonban, ha buszmegálló- és buszöböláthelyezés és akadálymentes összeköttetés is kell a buszmegállók és a gyalogátkelőhely között, akkor jelentősen megnő az új gyalogátkelőhely költsége.
Frusztráló a helyzet
Mint írják, az önkormányzat a főváros feladatainak átvállalásával is biztosítja a fejlesztéseket a csepeliek számára – saját költségen. Szerintük a gondot tetézi, hogy elismerés és köszönet helyett a főváros különböző előírásokhoz és feltételekhez köti a hozzájárulások kiadását, gyakran jelentős többletköltséget okozva ezzel. Példaként hozzák fel az Erdősor–Szabadság utca kereszteződését, ahol a csomópont átépítéséhez szükséges hozzájárulás megadását attól tette függővé a főváros, hogy a kerékpárúthálózat terveit is készítse el az önkormányzat – így tulajdonképpen a főváros feladatait a csepeliek pénzéből kell fedezni a csomópont átépítéséhez. Az önkormányzat szerint mindez különösen frusztráló, hiszen a cél csupán az lenne, hogy a helyi közlekedés biztonságosabbá váljon.
Hogy miként folytatódik az ügy, nem tudni, egy biztos: az önkormányzatnak az itt élők érdekei az elsők, a fővárosnak pedig nem maradt más, minthogy a saját feladatát az önkormányzatra hárítsa, miközben a bürokrácia köntösébe bújva lassítja a csepeliek biztonságáért végzett munkát.
TK
