Csepel.hu
Az elmúlt négy évben közel 800 millió forint építmény- és telekadóbevételtől esett el a csepeli önkormányzat – tudta meg lapunk. Milyen okok vezettek ehhez?
2021-ben és 2022-ben a koronavírusjárvány idején ‒ kormányzati intézkedésként ‒ adóváltoztatási tilalmat vezettek be a gazdaságvédelmi intézkedések keretében. Az azt követő években a kerületi baloldal ‒ néhány fideszes képviselővel összefogva ‒ mondott nemet az adóbevételre, így a csepeli fejlesztésekre. Ezután elkezdődött az önkormányzat működésének ellehetetlenítése. Nézzük a részleteket.
Nem kevés összegről van szó. Az elmaradt adóbevételből komplett utcák, közterületek újulhattak volna meg, és hogy egyedi példát hozzunk: a Csepeli Napközis Tábor vagy éppen egy komplex iskola teljes felújítását is el lehetett volna végezni közel ekkora összegből, de a megújult Szent Imre téri parkból is kijött volna majdnem három.
Öt éve változatlan adók
De miről is van szó? Talán kevesen tudják, hogy a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek a vállalkozási célt szolgáló ingatlanai után építmény- és telekadót kell fizetniük az önkormányzatoknak. (Vannak mentességek, de ezt most nem részletezzük.) Az adó maximális mértékét a helyi adókról szóló törvény szabályozza. A kerületben az építmény- és a telekadó mértéke öt éve nem változott. Ennek egyik magyarázata az ‒ ahogy már említettük ‒, hogy 2020-ban és 2021-ben a kormány a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésére adóbevezetési, illetve adóemelési tilalmat rendelt el a következő adóévre a települési önkormányzatok számára.
A 2023-as adóévtől azonban ez a szabályozás megszűnt, tehát lehetőség nyílt volna a kompenzálásra. Csakhogy akkoriban a képviselő-testületben többségben lévő helyi Fidesz és baloldal összefogott és megakadályozta az önkormányzat tervét: így a kompenzálásra sem a 2023-as, sem a 2024-es adóévre nem került sor. Pedig több száz millió forintról van szó, amiből még több fejlesztést lehetett volna megvalósítani. Történt ez mindannak ellenére, hogy az adózási szabályok az elmúlt évtizedben kiszámíthatóak és előre tervezhetőek voltak, amit a várost irányító többségi frakció évről évre támogatott is.
És hogy nem beszélünk a levegőbe, nézzük a számokat! A 2020-as adóévig a jogszabály által kivethető maximális adómérték 80 százalékában állapították meg Csepelen az építményadó legmagasabb mértékét, a telekadót pedig a maximálisan kivethető összeg 46 százalékában. Ez egyébként teljesen elfogadott mértékű adóztatás fővárosi szinten, amelynek meghatározása során a helyi sajátosságokat is figyelembe veszik. A fentebb említett okok viszont odáig vezettek, hogy ‒ a jövő évi korrekció mellett is ‒ 2025-re már csak az adómaximum nagyjából 62 százaléka lehet az építményadó, és 38 százalék a telekadó mértéke Csepelen. A kiszabható adók maximális mértékét a KSH által megállapított inflációs adatok alapján évente állapítják meg. Így elmondhatjuk: a 2020 és 2025 közötti időszakban az adómaximum emelkedésének mértéke 51 százalék volt, míg Csepelen 2020 óta változatlanok az adómértékek.
Információink szerint egyébként ez az ötödik éve változatlan adómérték az összes fővárosi kerület közül a legalacsonyabb, ami jól mutatja a helyzet komolyságát. Az önkormányzat szerint a kiesett bevétel nagysága eléri a közel 800 millió forintot, amiből számos új, az itt élők mindennapjait meghatározó fejlesztést, beruházást hajthattak volna végre, és oldhattak volna meg problémákat anélkül, hogy máshonnan vették volna el ezt az összeget. Az önkormányzat tervei szerint ‒ a jövő évi mérsékelt szintrehozás mellett ‒ visszatérnek a kiszámítható adózásra, amely ismét megfelelő lehet minden érintett számára.
