Magyarhirlap.hu
1947. szeptember 14-én született Boldog Jerzy Popieluszko, akit a betiltott Szolidaritás szakszervezet lelkipásztoraként ismertek. A papot 1984 októberében rabolták el és gyilkolták meg a kommunista titkosszolgálat tisztjei, a hatalmas felháborodást keltő merénylet után Popieluszko sírja zarándokhellyé, ő maga az ellenállás jelképévé vált.
Boldog Jerzy Popieluszko egy Okopy nevű faluban született, vallásos földműves család negyedik gyermekeként. Érettségi után a varsói szemináriumba jelentkezett, de az első év után behívták katonának. Kétéves szolgálatát olyan nehéz körülmények között töltötte, hogy egészsége végletesen megromlott.
1972-ben Stefan Wyszynski bíboros szentelte pappá, 1974-től két évig a lublini Katolikus Egyetemen az egyház társadalmi tanítását tanulmányozta. Mivel a lelkipásztori szolgálat túl megterhelő lett volna számára, 1972-től több varsói plébánián hitoktatással foglalkozott, a fiatalok körében végzett munkát, 1980 elejéről a varsói Zoliborz munkáskerület Kosztka Szent Szaniszló templomába helyezték át.
Popieluszko 1980 augusztusától rendszeresen misézett a varsói kohóművek sztrájkoló munkásainak, a Szolidaritás megalakulása után pedig a független szakszervezet országos lelkipásztora lett. A hadiállapot 1981. decemberi bevezetése, a Szolidaritás betiltása után karitatív munkát végzett, jogi és orvosi segítséget szerzett, gyűjtéseket indított az internáltaknak és családtagjaiknak.
Amikor az emberek csak a templomokban gyűlhettek össze legálisan, Popieluszko Lengyelországért bemutatott szentmiséi óriási tömegeket vonzottak. Havonta elmondott „hazafias szentbeszédeit” a Szabad Európa Rádió is sugározta, és az egész országban hallgatták. Popieluszko mindig az emberi méltóságról és a szeretetről szólt, a miséről távozókat békességre intette, figyelmeztette őket, hogy ne üljenek fel a provokációknak.
A híveket ugyanakkor arra is kérte, hogy könyörögjenek az igazsággal szembeforduló, az embertelen parancsot is teljesítő embertársaikért. Követelte a szabadságot, a bebörtönzöttek kiengedését, amit a kommunista vezetés nyílt lázításként fogott fel.
A titkosszolgálat már 1965-ben megnyitotta aktáját, 1982-től fokozott felügyelet alatt állt. Lakásán és plébániáján lehallgatókészülékeket helyeztek el, otthonába többször betörtek, megpróbálták lejáratni, megfélemlíteni. 1983-ban letartóztatták és tíz év börtönnel fenyegető eljárást indítottak ellene, de a katolikus egyház nyomására szabadon engedték.
1984 első felében 13 alkalommal hallgatták ki, de ő tovább folytatta tevékenységét. A biztonsági szolgálatot (SB) felügyelő Wladyslaw Ciaston tábornok szájából állítólag ezután hangzottak el a szavak: „Csináljatok, amit akartok, de a papnak el kell hallgatnia. Én hivatalosan semmiről sem tudok.”
A titkosrendőrség emberei először megrendezett balesettel, autóját megrongálva akartak végezni Popieluszkóval, de nem jártak sikerrel. Hat nappal később, 1984. október 19-én Torun városánál három rendőrruhás férfi közúti ellenőrzést színlelve állította meg a 37 éves Popieluszko kocsiját. Sofőrjét megbilincselve egy rendőrautóba tuszkolták, ahonnan a férfinak menet közben sikerült kiugrania és riasztania a rendőrséget.
Popieluszkót összeverték, csomagtartóba tették, majd mivel ott dörömbölt és kiabált, újra és újra összeverték, amíg csak el nem ájult. A betömött szájú, összekötözött pap nem sokkal később megfulladt, holttestére köveket kötöztek, és a Visztula egyik víztározójába dobták.
Holtteste öt nappal később került elő, november 3-i, tiltakozó demonstrációvá vált temetésén negyedmillió ember vett részt. A varsói Kosztka Szent Szaniszló-templomban található sírja zarándokhellyé vált (a templomban 2018-ban avatták fel magyar–lengyel nyelvű felirattal ellátott emléktábláját).
A sofőr bejelentése alapján megindult a nyomozás, amelynek során október 25-én letartóztatták a három elkövetőt: Grzegorz Piotrowski századost, Waldemar Chmielecki és Leszek Pekala főhadnagyot, az állambiztonsági szolgálat egyházi ügyekkel foglalkozó részlegének tisztjeit, akik beismerték tettüket, és nem sokkal később a letartóztatottak közé került a parancsot kiadó Adam Pietruszka százados is.
A négy tisztet 1985-ben ítélték el, ők akkor személyes bosszúnak állították be tettüket. Sokan mégis úgy gondolták – és gondolják ma is –, hogy a brutális gyilkossággal provokálni akarták a Szolidaritást, egyben figyelmeztetni a szervezet pártját fogó katolikus egyházat.
A lengyel közvéleményt felháborította, hogy még az életfogytiglanra ítélt Piotrowski is csupán tíz évet töltött börtönben. A tettesek jó magaviseletük miatt mindannyian korábban szabadultak, és új néven telepedtek le valahol az országban. A felbujtással vádolt Ciaston és Zenon Platek tábornok ellen csak a rendszerváltozás után indult büntetőeljárás, de a bíróság felmentette őket.
Jerzy Popieluszkót 2010. június 6-án Varsóban boldoggá avatták, ünnepének halála napját, október 19-et jelölték ki. A szertartáson jelen volt Lech Walesa, a Szolidaritás egykori vezetője, volt köztársasági elnök és a meggyilkolt pap százéves édesanyja is, és folyamatban van Popieluszko szentté avatási eljárása.
A karizmatikus papnak több emlékműve van Lengyelországban, 2011-ben Budapest XXI. kerületében utcát neveztek el róla, 2016-ban adták át Óbudán kialakított emlékhelyét, 2017 óta áll emlékműve Csepelen. A gyilkosságról Agnieszka Holland 1988-ban forgatott filmet Christopher Lambert főszereplésével, Megölni egy papot címmel.
