Csepel.info

Óriási, hosszú távú üzlet a szabadkikötői öbölfeltöltés

Helyi Téma

Egymillió köbméter sittet nyomnak bele – jó pénzért persze

A Csepel.info-n a közelmúltban írtunk a Szabadkikötő hármas öblének eltitkolt betemetéséről. A Helyi Téma újságírói utánajártak: az öbölfeltöltés hosszú, nagyon is megtervezett folyamat volt – dacára annak, hogy a cégvezetők nem tudták – bár szerintünk inkább nem akarták – megmondani, mi célt szolgál. Hasonlóan hosszú és szándékos folyamat volt a feltöltés eltitkolása az MSZP-s csepeli önkormányzat, annak polgármestere és a “csepeli főcenzor” részéről is.

Egy köbméter feltöltési anyag pedig több köbméter sittből lesz, azaz a profit sokkal nagyobb, mint azt a Csepel.info-nál valaha is gondoltuk. Az alábbiakban a Helyi Téma cikkét olvashatják.

A kommunizmus alkonyán kiásták, a kapitalizmus válsága idején betemetik. Mi az? Ez a csepeli Szabadkikötő 3. számú medencéje. A Duna csepeli mesterséges öblébe két Parlament nagyságú sitthegyet, mintegy egymillió köbméter építési törmeléket és földet hordanak. Az óriási sittlerakás, ami üzletnek sem utolsó, hónapok óta tart.

Lapunk is beszámolt róla, tragikomikus jelenetek tarkították a nyáron azt a sajtótájékoztatót, amelyet Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédő-szakér­tő­je a helyi jobboldali frakció vezetőivel tartott a Szabadkikötő harmadik öblének feltöltéséről. Az esemény hírére megjelent fogdmegek előbb a média képviselőit, köztük kollégánkat tiltották ki a munkálatok helyszínéről, röviddel ez után pedig Illés Zoltánt kergették meg a gáton.

A mozgalmas sajtóesemény óta továbbra is megállás nélkül hordják a hatalmas teherautók a törmeléket és földet a Duna csepeli öblébe, melyből egyre kevesebb látszik.

A munkálatokat és azok okait kezdettől fogva titokban tartották a megrendelők és a csepeli önkormányzat vezetői. A gigantikus mennyiségű törmelék és föld lerakására 2007. február végén adtak engedélyt a felügyeleti szervek és a csepeli önkormányzat. A lerakás engedélyezése előtt néhány hónappal a Waberer’s Holding Vagyonkezelő Zrt., valamint a Raaberlog Zrt. a kikötő 75 éves üzemeltetési jogát szerezte meg privatizációs pályázaton, haszonélvezeti joggal a földterületre, az épületekre. A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. néven létrejött cég a következő 10 évre 13 milliárd forintos fejlesztést, ezen belül a Duna-öblök rendbetételét garantálta a privatizációs szerződésben.

Amint arról mi is meggyőződ­hettünk, uniós for­rás­ból és állami támogatásból két öblöt újrafalaztak, korszerűsítettek, azonban a harmadikat betemetik. A kikötő területe 153 hektár, a két jelenleg használt medencében 18 hajóállás található. A most betemetésre kerülő harmadik medence a 80-as években készült, hatalmas összeget költöttek rá, de már nem sikerült befejezni.

A mesterséges öböl kiásása csak vitte az akkori tulajdonos, a magyar állam, tehát mind­annyiunk pénzét, a betemetés viszont a mostani tulajdonosoknak még pénzt is hozhat. Az öbölfeltöltés ugyanis szó szerint sokmilliárdos üzlet.

– A piac szabályai eléggé szélsőségesek. Először is nem mindegy, hogy tonna, tehát súly, vagy űrméret, köbméter alapján kell fizetni a lerakásért. Egy köbméter sittnek kb. 1,3-1,4 tonna súlya van. Jelenleg mintegy 1050–1200 forintot kell fizetni köbméterenként a sitt lerakásáért. Ráadásul a lerakót üzemeltetők feldolgozzák a beérkező anyagot, darálják, osztályozzák, és kétharmadát, háromnegyedét továbbértékesítik. Tehát több köbméter sittből lesz végül egy köbméter véglegesen lerakóba szállított hulladék. Így szinte tetszőlegesen nyújtható a lerakó feltöltésének üteme, nem beszélve a pluszbevételről – avatott be a törmeléklerakás rejtelmeibe Tóth Ferenc, az Új Táj Hulladékhasznosító Kft. építésvezetője.

A környezetvédelmi hatóságnál igyekeztünk megtudni, milyen engedélyek szükségesek egy egymillió köbméteres dunai terület feltöltéséhez.

– Nem egyszerű dolog, engedély kell a környezetvédelmi szakhatóságoktól és az önkormányzattól is. A kérelem, a tervek beadásától a lerakó beüzemeléséig általában hosszú idő telik el. Nagyon komoly környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni, az eső és csurgalékvizek összegyűjtésétől kezdve azok kezelésén át a pormentesítésig. Ezek meglétét és a határértékeket ráadásul ellenőrzik – tudtuk meg a szakhatóság munkatársától.

Az öböl feltöltése még sokáig fog tartani, de a kivitelező cég, a Green Network Kft. munkatársa mindenkit megnyugtat.

– Nem hulladékot, hanem inert anyagot, építési, bontási törmelékek újrahasznosításából származó anyagot helyezünk el. A beérkező törmelékből őrleményeket készítünk, előtte azonban kinyerjük belőle például a betonvasat és egyéb újrahasznosítható anyagokat. Ami feldolgozhatatlan hulladék visszamarad, kommunális lerakóba kerül. Az őrleményt és a földet végül ide, a 120 méter hosszú és 30-40 méter széles hármas öbölbe öntjük – mondta el lapunknak Kónya Károly, a cég környezetvédelmi vezetője.

Forrás: Helyi Téma

Korábbi híreink a témában, időrendi sorrendben:

Jó lenne, ha Szabó nem csak egy operettkommantóval járná az országot

Milliárdos “biznisz” az öbölfeltöltés

Köszönjük tinéktek, öbölfeltöltők!

Kérdések a Duna öböl feltöltése miatt

A Csepeli Szabadkikötő 2010-ig elkészül

A Csepel újságnak “nem volt hír” az öbölfeltöltés

Uniós pénzből fejlesztették a Csepeli Szabadkikötőt

Lassan eltűnik a csepeli Duna öböl

This entry was posted on 2008. december 14. vasárnap at 09:27 and is filed under Önkormányzat, Csepel, Környezetvédelem, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.