Origo, Csepel.info
A pesti oldalon a nagy kerületek között nagyon jó teljesítményt nyújt a IV., a XIII., a XVI., a XVII., a XVIII., a XX. és a XXI. kerület
Csepel látványos sikereket ért el az utóbbi időszakban a városrehabilitáció területén
Kőbányán történik a legtöbb fejlesztés a fővárosi kerületek közül, míg Zuglóban a legkevesebb – derült ki az Origo által készített összesítésből. A kerületek között próbáltunk a méretbeli, az infrastrukturális lehetőségek alapján különbséget tenni, de a választói megítélést is beemeltünk az elemzésünkbe – a hírportál cikkét bejegyzésünkben olvashatják.
Meglehetősen nehéz feladatra vállalkoztunk még pár hónappal ezelőtt, miszerint a budapesti kerületek beruházási ranglistáját szerettük volna elkészíteni két évvel az önkormányzati választások után. A célunk az volt, hogy megnézzük a fővárosi kerületek milyen beruházásokat hajtottak végre a mögöttünk hagyott években, és mit terveznek a hátralévő szűk három évben. A lista összeállításához természetesen megkerestük az összes kerületet, valamint a honlapjukon lévő információkat is megpróbáltuk összesíteni.
Nem mindegy a méret
A kerületek közti szimpla rangsor felállítása abból a szempontból mindenképpen félrevezető lett volna, ha figyelmen kívül hagyjuk a méretbeli és ebből fakadóan a költségvetési lehetőségeket. Így nem készítettünk olyan listát, hogy számszerűen ki hogyan áll. Ennek oka, hogy például az I. és az V. kerületet hiba lett volna összehasonlítani a XI., vagy a III. kerület lehetőségeivel.
A beruházásoknál azt is megnéztük, hogy az állam mekkora részt vállal, valamint hogy egy uszoda vagy egy új piac felépítését nem lehet egy lapon említeni azzal, ha valahol pár utcának a járdáját felújítják, vagy kicserélik a lámpákat.
Budapesten értelemszerűen az állami beruházások az utóbbi években nagyrészt a belvárosi kerületekre szorítkoztak, miközben a külső kerületekben ezekből lényegesen kevesebb valósult meg. Ennek egyik oka persze az, hogy az állami szolgáltatások és intézmények túlnyomó többsége nem a XVII. kerületben vagy Csepelen találhatóak. A beruházások fajtája esetében a külső kerületekben inkább az útfelújítások dominálnak, míg a belső kerületekben jóval kevesebb van belőlük.
Sokat számít a metró is
Egy kerület fejlődését a közlekedési lehetőségek és a vállalkozások elhelyezkedése is nagyban befolyásolja. Éppen emiatt a metróvonalak környékét sokkal inkább választja egy vállalkozás telephelynek, vagy irodának, mint egy olyan környéket, ahol lényegesen rosszabbak a tömegközlekedési lehetőségek. Éppen emiatt a XIII. kerület Váci út vonalán lévő fejlesztéseivel nem tud versenyezni egy családi házas övezet,mivel az utóbbinak a funkciója is jelentősen más.
A fejlesztéseknél még egy szempontról sem szabad elfelejtkezni, mégpedig a választói megítélésről, amit szintén figyelembe vettünk a ranglistához. Budapesten 2014-ben a 2010-ben nyertes polgármester közül 21-et újraválasztottak. Az újraválasztottak közé számítottuk azokat is, ahol bár a személyben volt változás, de a nyertes pártban nem (Csepelen is ez utóbbi a helyzet – Csepel.info). Csak a XIV. és a XV. kerületben sikerült a baloldali ellenzéknek leváltania a fideszes polgármestert.
Kőbánya győzött
Mindezeket a szempontokat mérlegre téve, az önkormányzatoktól kapott válaszok, a honlapokon lévő információk és a választói megítélés alapján a legjobban teljesítő budapesti kerület Kőbánya lett. A X. kerülettől egy 121 pontból álló nagyon részletesen kidolgozott listát kaptunk arról, hogy milyen beruházásokat készítettek el, és a következő években mire számíthatnak a kőbányai polgárok. A rendszerváltást követő évtizedek után a kerületben nagyon látványosak a változások, miközben az állami és a magánberuházásoknak nem ez a legfőbb területe Budapesten.
A X. kerület első helyét az is indokolja, hogy a 2014-es önkormányzati választásokon Kovács Róbert, a Fidesz–KDNP polgármestere nemcsak megtartotta, hanem növelte is 2010-es támogatottságát. Kőbánya a korábbi évtizedekben a baloldal egyik legerősebb fellegvára volt, nemcsak Budapesten, hanem országosan is. Sőt a 2014-es országgyűlési választásokon is vereséget szenvedett a Fidesz a kerületben, de, úgy tűnik, a helyi ügyekkel annyira elégedettek a baloldali választók is, hogy egy önkormányzati megmérettetésen felülírják korábbi pártszimpátiájukat is.
A választók visszaigazolták Wintermantel lépéseit
A pesti oldalon a nagy kerületek között nagyon jó teljesítményt nyújt a IV., a XIII., a XVI., a XVII., a XVIII., a XX. és a XXI. kerület. A kisebb pesti kerületek közül az V. és a VIII. kerületben zajlanak a legnagyobb volumenű beruházások.Józsefvárosban az utóbbi években komplett negyedek újultak meg,és a tervek szerint a kerület korábban nagyon leromlott része további változások előtt áll.
Kőbánya mellett egyébként Újpest volt az egyetlen olyan kerület, ahol fideszes polgármester növelni tudta a szavazatarányát 2010-hez képest. Wintermantel Zsolt ráadásul egy olyan kerületben tudta ezt megcsinálni, ahol 2014 tavaszán Kiss Péter, az MSZP jelöltje még nagyon simán győzött. Wintermantel ráadásul 3302 szavazattal kapott többet két évvel ezelőtt, mint a 2010-es önkormányzati választáson. Ez is azt mutatja, hogy tevékenységét még a baloldali szavazók jelentős része is díjazza.
Kiegyensúlyozott budai teljesítmény
Budán már csak a nagysága okán is a legtöbb beruházás és fejlesztés a XI. kerületben történt, és várhatóan történni is fog. Újbuda helyzetét nagyban javítja, hogy 2014-ben elkészült a 4-es metró, ami várhatóan újabb beruházásokat vonz majd a kerületbe, valamint az új fővárosi szuperkórház is majd a Kelenföldi-pályaudvar környékén épülhet föl.
A budai kerületek közül mind a II., mind a III. kerületben jelentős beruházásokat hajtottak végre az utóbbi években, de a XII. kerület, valamint a XXII. kerületben is folyamatosan zajlanak a fejlesztések. Az I. kerület abból a szempontból kivétel, hogy ott nagyon jelentős állami fejlesztések történtek (Várkertbazár), valamint a budai Vár kormányzati átalakítása, ami miatt nem lehet összehasonlítani Budafokkal, ahol nincsenek ilyen intézmények.
Megállt az idő Zuglóban
A ranglistánk utolsó helyén Zugló végzett. A Karácsony Gergely vezette XIV. kerületben az általuk megküldött lista szerint 36 beruházás valósult meg 2014 óta, és a mostani helyzet szerint további 15-öt terveznek. Azonban, ha átnézzük ezeket a beruházásokat, akkor olyat, ami jelentősen átalakítaná a kerület valamelyik részének az arcképét, nem találunk. Bár Újpesten számszerűleg kevesebb beruházás történt, de ott például a Fő tér átépítése, valamit egy új vásárcsarnok építése sokkal nagyobb volumennek felel meg, mint például 10 járda felújítása.
Szemben sok kerülettel, Zuglóban nem találtunk előterjesztéseket, terveket arra nézve, hogy a kerület vezetése miként képzeli el a következő évek, évtizedek fejlődési irányát. Erzsébetvárosban például 2030-ig szóló fejlesztési stratégia készült, de a kerületek többsége keresi azokat az irányokat, amik a következő években is biztosítják a fenntartható fejlődést. A zuglói vezetés abból a szempontból is különutas, hogy a Városligetet érintő jelentős állami beruházást ellenzik. Ilyen magatartásra a többi kerületben nem találtunk példát.
Botrányok és eltűnés
A XIV. kerületben ráadásul lassan egy évtizede ígérik, hogy a Bosnyák tér és környékén felépül egy új városközpont, de egyelőre ennek még a körvonalai sincsenek meg. Zuglóban a 2014-es választások után előállt patthelyzet miatt jelentősen lelassult a döntéshozatal, a pártok sok esetben egymást zsarolják, és még egy szocialista képviselő is eltűnt. Éppen emiatt, ha januárig nem kerül elő Sápi Attila, akkor újabb választási kampány vár a kerületre, ami szintén nem kedvez a hosszú távú fejlesztéseknek.
A csepeli beruházásokról ide kattintva olvashatnak bővebben.
