Magyarnemzet.hu
Fiatalok várják a felvételi eredményeket a Pont ott partin (Fotó: Teknős Miklós)
A gazdaságtudományok, a bölcsészettudomány, a műszaki területek, a pedagógusképzés, az orvos- és egészségtudomány, illetve az informatika bizonyult idén is a legnépszerűbbnek a felsőoktatásba jelentkezőknél. A Corvinuson 478 pont, az ELTE-n 475 pont volt a legmagasabban meghúzott határ. A leendő hallgatók a Pont ott partikon és a Felvi.hu oldalán is értesülhettek a ponthatárokról.
A csütörtök este nyilvánosságra hozott felsőoktatási felvételi ponthatárok alapján kiderült, hogy az idei 99 102 jelentkező közül az általános eljárásban kik kerültek be egyetemre vagy főiskolára.
Ebben az évben is mindenki csak egy helyre nyerhetett felvételt, vagyis az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma elérte vagy meghaladta a megállapított ponthatárt.
2022-ben a legnépszerűbb képzések között voltak a gazdaságtudományok, a bölcsészettudomány, a műszaki területek, a pedagógusképzés, az orvos- és egészségtudomány, illetve az informatika. A legnépszerűbb alapképzés a gazdálkodási és menedzsment volt, ahova tavaly négyszáz pont volt a határ, ahogy idén is. A pszichológia szakra az előző évben 415 ponttal lehetett bekerülni, most viszont emelkedett, 423 pont volt a határ. Az ápolás és betegellátás is népszerű volt idén, a tavalyihoz hasonlóan most is 280 pont volt a határ. A kereskedelem és marketing szakra is sokan szerettek volna bejutni, nekik az előző és a mostani évben is négyszáz pontot kellett szerezniük. Ha valaki mérnökinformatikus szeretne lenni, akkor idén 280 ponttal juthatott be a képzésre, ahogy tavaly is. Az osztatlan tanárképzésre való bejutás ponthatára sem változott a tavalyihoz képest, idén is 305 ponttal lehetett bekerülni. A jogi karra való bejutás ponthatára azonban jelentősen emelkedett, mert míg az előző évben 379 pont volt, idén már 407 pontot kellett a felvételizőknek elérniük. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nemcsak a jelentkezők számával döntött rekordot ebben az évben, hanem azzal is, hogy minden eddiginél több jelentkezőt, 11 355-öt vettek fel. A legmagasabb ponthatár az ELTE-n a jogászképzésen volt, 475 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez. Ennél is több, 478 ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapképzésére. A nemzetközi tanulmányok szakon is extrém magas – 477 pontos – határt húztak.
Az eredményváró központi, budapesti Pont ott partin György László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és vállalkozásfejlesztésért felelős államtitkára Vanó Renátával, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettesével köszöntötte a fiatalokat, majd közösen nyomták meg a ponthatárok kihirdetését elindító gombot este nyolc órakor. A ponthatárokat a helyszínen található kivetítőn és a Felvi.hu-n is megtekinthették az érdeklődők.
Tavaly 3500 fiatal vett részt a Pont ott partin, ezért idén átvittük a rendezvényt a Városligetbe, ahova mintegy tízezer leendő hallgatót vártunk– mondta az esemény előtt Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke, hangsúlyozva: ebben az évben olyan fellépőkkel erősítettek, mint Manuel, Alee és a korábban telt házas koncertet adó Carson Coma.
A városligeti napozóréten délután háromtól gyülekezhettek azok, akik nem otthon szerették volna várni a ponthatárhúzást. A KIM, az OH és a HÖOK által szervezett eseményre most is kitelepültek a felsőoktatási intézmények, és információkat nyújtottak a többi között a felvételi, illetve a pótfelvételi eljárásról, a magyar állami ösztöndíjról, valamint az egyetemi élet lehetőségeiről.
Mindezek mellett a fiatalok az Oktatási Hivataltól, a Diákhitel Központtól és a diákszövetkezetektől is kaphattak tájékoztatást. A gombnyomáshoz közeledve a hangulat egyre fokozódott, a jelenlévők feszülten figyelték a kivetítőt és szorongatták a telefonjaikat, amire megérkezett a tájékoztató üzenet arról, hogy felvették-e őket az áhított szakra. Aki most nem jutott be egyik szakra sem, augusztusban a pótfelvételin még bekerülhet valamelyik felsőoktatási intézménybe. Akkor azok jelentkezhetnek, akik felvételiztek az általános eljárás során, de nem vették fel őket vagy nem adtak be jelentkezést egyetlen felsőoktatási intézmény által meghirdetett, szeptemberben induló képzésre sem. Fontos viszont, hogy a pótfelvételin már csak egy helyre lehet jelentkezni, de akit akkor felvesznek, szintén szeptemberben kezdheti meg tanulmányait. A fiataloknak több vidéki városban – Debrecenben, Egerben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Salgótarjánban és Szegeden – is rendeztek Pont ott partit, ahol szintén szórakoztató programokkal és koncertekkel várták őket.
Időre elkészülnek: a következő néhány napban befejeződik a tanévkezdéshez szükséges valamennyi tankönyv gyártása– jelentette be Maruzsa Zoltán. A Belügyminisztérium köznevelési államtitkára a debreceni Alföldi Nyomdában tartott sajtótájékoztatón kifejtette: a háborús infláció okozta nehézségek, a papír árának emelkedése és minden technikai, logisztikai akadály ellenére zavartalanul legyártottak 13 millió tankönyvet. Mindez annak köszönhető, hogy a kormány az előző években az ellátás biztonságáért jelentős lépéseket tett, például a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) felvásárolta az Alföldi Nyomdát. Elmondta azt is, hogy a következő tanév tankönyvjegyzékében 2435 tankönyv és munkafüzet közül válogathattak az intézmények, és ősszel már három újabb – a 3., a 7. és a 11. – évfolyamra érkeznek átdolgozott tankönyvek, amelyek egy része digitális verzióban is elérhető. Tőczik Zsolt, a Kello ügyvezetője kiemelte: az iskolák idén 11,8 milliárd forint értékben rendeltek könyveket, ebből 329 millió forintot költöttek speciális nevelési igényű gyerekeknek szóló taneszközökre.
A megrendelt 13 millió tankönyv 83 százaléka állami kiadású, a pótrendeléseket augusztus 20. és szeptember 15. között lehet leadni– hangsúlyozta. Pósán László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Parlament kulturális bizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy az Alföldi Nyomda és általa a tankönyvgyártás biztos lábakon áll, hiszen Debrecenben ötszáz éves múltra tekint vissza a könyvnyomtatás.
Ha valakinek nem jönne össze az álma….
“Egymilliárd forintért újítanak fel istállót és kocsiszínt a Lázár-féle birtokon” – írja az Átlátszó
Az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma 2021 tavaszán került a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, a kuratórium elnöke Lázár János lett A Miniszterelnökség négy nappal az ideiáprilisi választások előtt 15 milliárd forintot csoportosított át az alapítvány számára, ami tavaly kapta meg a területet az államtól. Az erdők, legelők mellé járt a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 100 százalékos részvénycsomagja is.
Lehet jelentkezni lovászfiúnak, napszámosnak, ágyasnak, inasnak, ganéhordónak – nesztek fiatalok…
Ott a “Zrt”, már lassan az egész ország az lesz, lehetne az állam formája is Zrt! 🤣👏👍
László megint fordítva ül a lovon. Valószínűleg sejtelme sincs az alapítványokról, ugyanis az alapítványi jogosítványok nem a magánosításról szólnak, hanem pont ellenkezőleg, a vagyon megtartásáról, hiszen az alapítvány a földhivatalban bejegyzett vagyonkezelői jogot kap, amely elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt, tehát nem adható el a mezőhegyesi föld!!! Tetszik érteni? A vagyonkezelői joggal nem lehet akárhogyan bánni, nem terhelhető meg és a föld csak a százszázalékos alapítványi tulajdonban lévő gazdaságnak adható bérbe. Cél, hogy az ELIDEGENÍTÉSI TILALOM ÖRÖKRE FENNMARADJON, ugyanis a konstrukciót kétharmados törvény védi, anélkül nem változtatható meg.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Vajon miért csináltak alapitványokba történő “mentést” közvetlen a választások előtt? Tele volt a gatya. Magánosítás=fideszes tulajdonba kerülés. Tudja fater a cápák.