Kép: Csepeli Hírmondó/Facebook
Egypetéjű ikrek. Mindketten radiológusok és nemzetközi szinten elismert ikerkutatók. Bár a nap nekik is 24 órából áll, igyekeznek minden területen maximálisan helytállni. Az Országos Onkológiai Intézetben és a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján végzett munkájuk mellett Csepelen ultrahang magánrendelést folytatnak.
Dr. Tárnoki Ádám Domonkossal és dr. Tárnoki Dávid Lászlóval beszélgetett a Csepeli Hírmondó.
Öt éve találkoztunk velük utoljára, amikor Junior Prima Díjat kaptak. (Az interjút a 2017. január 1-ei lapszámban olvashatják.) Mi történt velük az elmúlt időszakban, hol tart a Magyar Ikerregiszter összeállítása, mi az eddigi ikerkutatások tanulsága, milyen területeket vizsgálnak jelenleg?
Levél az ikreknek
„2020 januárja óta az Országos Onkológiai Intézet képalkotó osztályát vezetjük: én osztályvezető, Dávid központvezető főorvosként, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján pedig egyetemi docensi kinevezést kaptunk. Itt oktatási és kutatási munkát is végzünk a klinikum mellett. 2016 óta a csepeli ultrahang magánrendelőnkben is dolgozunk – mondja Tárnoki Ádám. Ez azonban még nem tisztségeik teljes sora: ez év januárjában új vezetőséget választott a Világikerkutatók Szövetsége. Az elnök Tárnoki Ádám lett, titkárnak Dávidot választották, és egy tanítványuk is bekerült a vezetőségi tagok közé. Ez is jól jelzi, mennyi figyelmet és megbecsülést kap az munka, amit a magyarok, s kiemelten a Tárnoki testvérek végeznek az ikerkutatás területén.
Az ikerkutatásban történt hazai újdonságokkal kapcsolatban mindketten kiemelik, hogy több éves, a Semmelweis Egyetemen zajló előkészület után 2021 elején Budapest Főváros Kormányhivatala elkezdte a levelek kiküldését az ikerpárok számára. Ezt természetesen hosszú szervezés előzte meg, hiszen nem csupán a Magyar Ikerregiszter, s így a kutatások minél szélesebb kiterjesztése a cél, hanem az is alapvető, hogy ez minden szempontból – jogi, adatvédelmi területen – támadhatatlan legyen. „Ebben sok segítséget kaptunk a Belügyminisztériumtól, és a Semmelweis Egyetem jogászaitól is. Mivel a rendszerváltás óta nem jegyzik a kórházak az ikerszüléseket, így csak megközelítő számunk volt arról, hány iker él Magyarországon. Az előzetes keresés során abból indultunk ki, hogy az ugyanabban a városban, egy napon született, azonos vezetéknevet viselő embereket kerestük, akiknek az édesanyját is ugyanúgy hívják. Persze a gyakori családnevek esetén voltak tévedések, de végül ezzel a módszerrel sokakat megtaláltunk. A levelek kiküldése után körülbelül 10 százalék jelzett vissza, s bár többre számítottunk, ez azért jó kezdet. Mivel csak a postacímre mentek az értesítések, így lehet, hogy sokan nem kapták meg. Ráadásul a járvány időszakában voltunk, ez is befolyásolhatta a jelentkezések számát, csakúgy, mint az a viszonylag hosszú kérdőív, amit ki kell tölteniük az ikreknek. Erre azért van szükség, hogy célzottan vonhassuk be őket egy-egy vizsgálatba. Jelenleg körülbelül 17 ezer iker jelentkezett – a nők sokkal aktívabbak ‒, de ez a szám folyamatosan nő” – avatnak be a regiszter bővítésének összetett szervezési feladatába.
Szűrés, környezeti hatások
A klasszikus ikervizsgálatok középpontjában az áll, hogy mely betegségek azok, amelyek inkább örökölhetők, illetve melyek azok, amik a környezeti tényezőkre, például a helytelen életmódra – dohányzás, étkezési szokások, mozgásszegény életmód – vezethetők vissza. Ahogy Tárnoki Dávid mondja, ha egy betegség hátterében a genetika játssza a meghatározó szerepet, s ezt vizsgálatok is alátámasztják, akkor az adott betegségben szenvedő szülők figyelmét érdemes felhívni arra, hogy gyermeküket vigyék szűrésre, hiszen átadhatják utódaiknak a betegségre való hajlamot.
S hogy miért fontos mindenki számára az ikerkutatás? Legegyszerűbben talán úgy lehet összefoglalni, hogy az e téren szerzett következtések általános érvényűek, vagyis nem csupán az ikrekre vonatkoznak: megtudhatjuk, hogy egyes betegségek esetén mi az örökletes háttér, és hogyan lehet ezt adott esetben életmóddal megváltoztatni. Egy konkrét példa. Korábban egy világhírű nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent tanulmányuk a stroke-ra hajlamosító nyaki ütőérplakkok (lerakódások) hátterét vizsgálja. Ez egy kiemelkedő fokban örökletes betegségnek mutatkozott, vagyis a családokban, ahol ilyen előfordult, 66-76 százalékban megvan az esély arra, hogy az utódok esetén is kialakul, ha nem tesznek ellene. Egy másik ikervizsgálatot a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán végeztek: a szív koszorúsereit vizsgálták CT-vel közel 100 ikerpár bevonásával. Az derült ki, hogy míg a meszes típusú koszorúsér plakkok hátterében nagyfokú genetikai meghatározottság van (itt meghatározó lehet a szűrés szerepe), a zsíros (lágy) típusú lerakodások megjelenését – ezek a veszélyesebbek az infarktus szempontjából ‒ inkább a környezeti tényezők befolyásolják. „Ez jó hírnek tekinthető, mert egészséges életmóddal megelőzhető lehet a baj kialakulása. Vizsgáltuk a láb, a comb ütőereit is az alsó végtagi érszűkület megjelenése okán. Itt is ugyanazt találtuk, mint a nyaki ütőerek esetén. Vagyis meghatározó a családi öröklődés, így itt is nagyon fontos a szűrés a genetikai meghatározottság miatt” – mondja Tárnoki Ádám. Egy jelenleg is zajló, Magyar Tudományos Akadémia által támogatott vizsgálatukban 70 év feletti egypetéjű ikerpárokat hívtak be. Azt keresik, hogy van-e különbség az egypetéjű ikrek tagjai között agyállományuk sorvadásában és a rosszabb agyi vérellátással összefüggő mikroinfarktusok jelenlétében. Ezzel összefüggésben nézik a kognitív funkciókat: milyen a gondolkodásuk, kialakult-e elbutulás, demencia. „Azt várjuk, mivel vélhetően nagyfokban öröklődő betegségekről van szó, hogy nem lesz különbség az egypetéjű ikrek között, ám mégis előfordulhat, amit a környezeti hatások okozhatnak. Követni fogjuk az ikrek életét, hogy ki tudjuk szűrni, kialakul-e valamilyen betegség, akár demencia, akár Alzheimer-kór a későbbiekben” – teszi hozzá Tárnoki Dávid. Egy következő, érdekes kutatásukban olyan egypetéjű ikerpárokat vizsgálnak majd, akik közül az egyikük, vagy mindkettőjük érintett melldaganat kialakulásban. Arra kíváncsiak, mi okozhatja a különbséget. Mikor játszik szerepet a családi hajlam, és milyen külső tényezők befolyásolhatják a rákos elváltozást.
Mitől jó egy radiológus?
A Tárnoki testvérek ‒ bármily hihetetlenül is hangzik ‒ az ikerkutatást főként hobbiként űzik, hiszen fő tevékenységük a radiológia, ahol szintén kitűnő eredményeket értek, érnek el. A kérdésre, hogy mitől válik kiemelkedő, jó szakemberré egy radiológus, azt mondják, elsősorban sok tapasztalat kell hozzá. Ehhez persze társulnia kell egyfajta radiológusi tehetségnek, és alaposságnak is. „A radiológia hatalmas terület, a törésen át a mélyvénás trombózison keresztül a fül –orr-gégészetig mindenhez érteni kell. Magyarországon általános radiológusképzés zajlik, még nem jellemző a specializáció, de természetesen minden radiológusnak van olyan területe, amihez jobban ért. A mi esetünkben ez a mellkasi radiológia” – mondja Ádám. Az Európai Radiológus Társaság ösztöndíjasaként Ádám Barcelonában tanult, míg Dávid Oxfordban szerezte meg a Brit Királyi Radiológus Társaság mellkasi-ultrahang képesítését.
Csepeli rendelőjükben egymásnak adják a kilincset a betegek. A páciensekkel való közvetlen kapcsolat mindkettőjüknek nagyon fontos, ezért is szeretik ezt a munkát. „Azt mindig nehéz a beteggel közölni, ha a vizsgálaton aggodalomra okot adó elváltozást találunk. Ilyenkor azt hangsúlyozzuk, hogy az a jó, hogy időben felfedeztük a gondot. Igyekszünk figyelni, mi történik a továbbiakban a beteggel: a nyomon követés, a beteg visszajelzése nekünk is fontos. Minden páciensünknek elmagyarázzuk, mi van az ultrahang leleten, és javaslatot teszünk a további vizsgálatokra, ha ez szükséges”‒ hangsúlyozzák.
S hogy mire marad idejük szerteágazó munkájuk mellett?
„Hétvégenként és a nyaralások során igyekszünk némileg pótolni azt az időt, amit távol töltöttünk a családjainktól, akik sokat segítenek a megértésükkel és a támogatásukkal abban, hogy jól végezhessük a munkánkat, a kutatásainkat. Általában nem egyszerre megyünk szabadságra, a másikunk tartja ilyenkor a frontot. Mindenben támogatjuk egymást, különleges a kapcsolatunk, amit igazán csak az egypetéjű ikrek érthetnek meg” – teszik hozzá.
MJ.
Mire jó egy radiológus? A szűrések nagyon fontosak és nem szabad kihagyni őket. Erre valóban az egyik legjobb dolog az ultrahang. Viszont vannak területek, amelyekhez jobban ért valaki és vannak területek, amelyekben nincs gyakorlata. Ebben az esetben ezeket a területeket nem kellene magánrendelésben elvállalni, mert a “sejtetett” probléma hatalmas megrázkódtatást okozhat az embernek és a kifizetett pénz sem megérdemelt. Esetleg később más problémával már biztosan nem fordul az adott rendeléshez az ember bár pont abban kiváló a szakember.
Remélem az orbának nem olyan lopos az ikertesója.