Ha Gyulán laksz, Csepelen a buszmegállóban is parkolhatsz

Csepel.info

Épp úgy szabadon értelmezi az Együtt kampánycsapata a parkolás szabályait, ahogy általában a törvények betartását. Ezt pénteken délután a sétáló utcában mutatták be, ahol a buszmegállóban illetve közvetlenül a megálló mellett, a járdán parkoltak le autóikkal.

Érdekes, hogy a politikusok valahogy többet engednek meg maguknak: az MSZP-s Takács Krisztián és a rokkant parkolókat különösen kedvelő, DK-s Horváth Gyula után most Szabó Szabolcs és az Együtt kampánycsapata.

Szabó Szabolcs négy éve, teljesen ismeretlenként került a csepeli politikai életbe. Mint később kiderült azért, mert  nem is volt sok köze kerületünkhöz. Soros György egyik szervezetéből választották ki arra, hogy az egyik legerősebb baloldali körzet jelöltje legyen. Az MSZP most már szabadulna tőle, de nem tud: hiába a Kabán lakó Bangóné Borbély Ildikó volt az esélyesebb pártjelölt Csepel-Soroksáron, végül kénytelen volt meghajolni Soros akaratának (plusz állítólag 40 millió forintnak). Szabó Szabolcs többek között azzal bírálta Bangónét. hogy kabai lakosként mit sem tud Csepelről és a csepeliekről. Ehhez képest Szabó hivatalosan a mai napig Gyulán lakik, itt csak az Országgyűlés hivatala bérel neki lakást – közpénzből.

Csepel.info

11 hozzászólás “Ha Gyulán laksz, Csepelen a buszmegállóban is parkolhatsz” bejegyzésre

  1. Qqriq szerint:

    “Az 1552-es várháborúkat követően három vár emelkedett ki az oszmán-török elleni küzdelmekben, melyeket a szakirodalom főváraknak nevez. Ezek Szigetvár, Eger és Gyula várai voltak. I. Ferdinánd magyar király 1560-ban nevezte ki Szigetvár korábbi kapitányát, Kerecsényi Lászlót a gyulai vár főkapitányává. Kerecsényi Paolo Mirandola itáliai hadmérnököt kérte fel a vár erődítési terveinek elkészítésére. A munka monumentalitását érzékelteti, hogy volt idő, amikor egyszerre háromezer jobbágy dolgozott a földsáncokon. A kor színvonalán álló tervekből kitűnik, hogy a várat egy olaszbástyás rendszerű erődítménnyé kívánták átalakítani, melyet végül maradéktalanul nem sikerült megvalósítani.

    Amitől évek óta rettegtek a gyulaiak, az 1566-ban bekövetkezett. Pertev pasa 30 ezres seregével Gyula alá érkezett. Elsőként július 2-től 11-ig körülvette a várat a török, majd július 11-én indította meg támadást a vár ellen. A harcok második szakaszában a vár leggyengébb pontját, a huszárvárat ostromolta a török. A védők 13 napon át tudták tartani azt, végül július 23-án, a vizes árkon átkelve, maguk után a hidat felégetve a derékvárba vonultak vissza Gyula védői. Az ostrom harmadik szakaszában a török a huszárvárba nyomulva felállította ágyúit és onnan lőtte a vár bástyáit, ill. annak tornyát. A belső vár leromlott állapota már nem nyújtott védelmet a gyulaiaknak. A nyári hőségben a kutak kiapadtak, a temetetlen halottak járványveszélyes helyzetet idéztek elő. A vár védői közül is sokan betegségben haltak meg, vérhas járvány tizedelte őket. Hátországi segítség hiányában, a megfogyatkozott őrség és a várban rekedt asszonyok, gyerekek miatt Kerecsényi kénytelen volt tárgyalásokat kezdeményezni a törökkel. A derékvárat augusztus 20-ig, 28 napon át sikerült tartani a megújuló török rohamok és a folyamatos ágyúzás ellenére, ami szinte csodának számít. Ezt követően tárgyalásokat kezdeményezett Kerecsényi a vár átadásának ügyében, melynek aláírására végül augusztus 30-án került sor. A török hitszegésére számítani lehetett, a szeptember 2-án kivonuló védőket fosztogatták és sokukat lemészároltak közülük a török janicsárok. Kerecsényi várkapitány is fogságba esett az elvonulás során. Nándorfehérvárra vitte a török, ahol kivégezték.[5]

    A várvédők 63 napi hősies kitartásuk a török elleni várharcok csúcsát jelentette. Gyula vára csaknem kétszer tovább állt ellen a töröknek, mint a lényegesen jobban megerősített Temesvár (35 nap) és Szigetvár (31 nap), nem beszélve Eger 1596-os ostromáról (21 nap). Egyetlen más magyarországi vár sem tudta ilyen hosszú időre lekötni az ostromló török sereget. Márpedig egy végvárnak éppen az a fő funkciója, hogy az ellenség mind hosszabb idejű lekötésével megkímélje a hátországot a további pusztítástól.”
    (Wikipédia)

  2. Soros szerint:

    A disznó fejű szilárd meg amíg volt jégpálya folyton a fűre állt a szájával, arról nincs képetek? Adjak? 😀

  3. Dzsinácska szerint:

    És te kinek a valagába álltál bele a fakaddal Soros? Arról van kép?

  4. bolemann lajos szerint:

    “Ha Gyulán laksz, Csepelen a buszmegállóban is parkolhatsz”

    Ha pedig Nagyváradon születtél, akkor akár ittasan is vezethetsz

  5. Jobban szerint:

    Mi köze Dr Szabó Szabolcsnak Csepelhez?
    Mit tett Csepelért az elmúlt ciklusban, az eltelt 4 évben, 2014-2018 között?
    A legnagyobb rajongói sem tudnak erre választ adni. Hányszor kérdezzük még meg?

  6. robi szerint:

    Nem hallottál még protest szavazásról?

    Egyébként mi köze Csepelhez? Nézz utána, de segítek: választott képviselő a szavazók többségének bizalmából.

  7. breki szerint:

    Fidesz segge kukker azon néz a Soros drukker

  8. Jobban szerint:

    Ja, ha a többség által megválasztott képviselő, akkor arrogánsan, szabálysértő módon a buszmegálló melletti járdán is parkolhat?

  9. Jobban szerint:

    Ha a szavazók többség bizalmat szavazott neki, akkor már nem kell, hogy betartsa a mindenkire vonatkozó szabályokat? Vagy őrá nem vonatkoznak ezek a szabályok? Őrá is vonatkoznak csak nem tartja be? “Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. Aki a kicsiben hűtlen, az hűtlen a nagyban is.”

  10. Qqriq szerint:

    Részlet az ogy. képviselői eskü szövegéből: “…esküszöm, hogy képviselői tisztségem ellátása során hazámhoz, Magyarországhoz és annak népéhez hű leszek…”

    Az alkotmányos rend megtartásához alapvető társadalmi érdek fűződik. Alkotmányos rend alatt az Alkotmányt és az alkotmányos társadalmi viszonyokat értjük. Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával visszaélve külföldi szervezettel kapcsolatot tart fenn, és ezzel Magyarország alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntettet követ el.

  11. Johnny szerint:

    Az ott még a buszmegálló, kutyák?

Itt lehet hozzászólni !