Csepelen viszont papíron a balliberálisok vannak túlsúlyban
Mno, Mandiner
Török Gábor szerint háromosztatúvá válhat a magyar politikai rendszer, ha a Jobbik 20 százalék fölötti eredményt ér el. Az országgyűlési választási kampány segített a részvételi szándékok emelésében, ez megmutatkozik a közvélemény-kutatók felméréseiben is – mondta Török Gábor politikai elemző az InfoRádió Aréna című műsorában pénteken. Ha tehát a kampány azt a feladatát nem is teljesítette, hogy tökéletesen informálja a választókat, abban az értelemben tökéletesen hatásos volt, hogy felhívta a választók jelentős részének figyelmét arra, hogy hamarosan választani kell, mondta. Szerinte a kampány nagyon pozitív hozadéka, hogy a korábbinál sokkal több emberhez jutott el a politika, még akkor is, ha éppen a botrányos vagy bulváros oldalát mutatja.
Az Mno elemzése szerint ha a Fidesz–KDNP képes lesz legalább egy egyéni körzetet megnyerni a dél-pesti részen, akkor nagy valószínűséggel a 2014-es országgyűlési választást is megnyeri, mivel ez az jelentené, hogy országosan is nagyon jó eredményt ér el. A múlt alapján ebben az öt választókerületben a baloldal nagyon sima győzelmet fog aratni, még 2010-ben is mindenütt 30 százalék fölött szerepeltek a jelöltjei. A Csepel-Soroksár választókerület papíron az ország harmadik legerősebb balliberális bázisa – csakhogy a választáson nem mindig a papírforma nyer. A Csepel.info úgy tudja, hogy még a csepeli balliberális szavazók között is sok olyan van, akik kifejezetten pozitívan látják Csepel elmúlt négy évét, az útépítéseket, parkfejlesztéseket, a korrupció megfékezését, a különböző fejlesztéseket és a költségvetés rendbe tételét. Az alábbiakban az Info Rádió és a Mandiner valamint az Mno cikkét olvashatják.
A várható részvételi arányokat Török szerint még nem lehet megjósolni, azt viszont már lehet tudni, hogy a 2010-es vagy korábbi hasonló felmérésekhez képest mit mutatnak a közvélemény-kutatások. A Medián csütörtökön közzétett legfrissebb, utolsó választások előtti elemzése például magasabb részvételi szándékot mutat, mint 2010-ben. Ezek alapján 60 százalék feletti választási részvételt lehet valószínűsíteni.
A politikai elemző ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a részvétel a legkétségesebb része az előrejelzéseknek, mert a választónak ez esetben nem véleményt kell mondania, hanem a jövőbeni viselkedését kell előre jeleznie. „Ez szokott a legkevésbé sikerülni, itt lehet a legnagyobbakat tévedni. Engem az 55-70-es sávban semmilyen részvételi arány sem lepne meg” – fogalmazott Török. A politikai elemző arra is kitért, hogy akkora előnyt mér a Fidesznek minden intézet, hogy ha végül nem a Fidesz lesz a győztes, akkor ő egyenesen betiltaná a közvélemény-kutató cégeket.
Mint mondta, a Jobbik a kampány legnagyobb nyertese, ma már közepes vagy nagy pártnak tekinthetők, amiben egy háromosztatú pártrendszer csíráit látja.
Forrás: Mandiner
Ha Dél-Pesten egy helyen is nyer a Fidesz, az országban tarolni fog
A 2014-es országgyűlési választást új választókerületi és jogszabályi környezetben tartják, amely alapvető hatással lesz a végeredményre is. Az MNO huszonkét részes sorozatban tekinti át a megyék és Budapest korábbi eredményeit, vázolja föl az érdekességeket és a választástörténeti tendenciákat, valamint az új választókerületi struktúra fényében a tippeléssel is megpróbálkozik. Sorozatunk huszonkettedik, befejező részében Budapest dél-pesti oldalát vesszük górcső alá.
Dél-Pesthez tartozik Ferencváros, Kőbánya, Rákoscsaba-Rákoskeresztúr, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Soroksár és Csepel. A területet 10 egyéni választókerület fedte le korábban. A budapesti 12-es választókerülethez Belső- és Középső-Ferencváros, a 13-ashoz Külső-Ferencváros és Pestszenterzsébet északi része, a 14-eshez Kőbánya, a 25-öshöz a tizenhetedik kerület, a 26-oshoz a tizedik kerület egy része és a tizennyolcadik kerület északi része, a 27-eshez a tizennyolcadik kerület megmaradt része, a 28-ashoz Kispest, a 29-eshez Pestszenterzsébet déli része és Soroksár, a 30-as és a 31-es körzethez Csepel tartozott.
Az új szisztémában összesen öt választókerület esik erre a területre. A budapesti 9-es választókörzet a tizedik kerület nagy részét, valamint Kispest egy részét fedi le, a 14-es körzet a tizenhetedik kerület teljes és a tizedik kerület egy kicsiny részét, a 15-ös a tizennyolcadik kerületet, a 16-os a huszadik kerületet és a tizenkilencedik kerület egy részét, a 17-es választókerület Csepelt és a huszonharmadik kerületet.
Orbán és Tölgyessy is kikapott
Az 1990-es választás első fordulójában Dél-Pesten a legtöbben a 25-ös (tizenhetedik kerület, 70,37 százalék), a legkevesebben a 30-as választókörzetben (Csepel nyugati része, 62,5 százalék) szavaztak. A dél-pesti választókerületekben a listás szavazatok alapján átlag fölött szerepelt az MSZP, az SZDSZ, az MDF. Meglepően jó eredményt ért el némely választókerületben az MSZDP, mivel átlépte az öt százalékot Ferencváros déli részén, Csepelen, Pestszentlőrincen és Kőbányán. Messze átlag alatt szerepelt az FKGP és a KDNP, mivel több választókerületben az öt százalékot sem érte el.
A dél-pesti választókerületekben indult az első választáson többek között Orbán Viktor, Tölgyessy Péter, Zacsek Gyula, az MDF-piac létrehozója, Szabó Iván és Katona Béla. A választás második fordulójában a tíz körzet közül kilencben MDF-siker született, az egyik csepeli kerületben pedig az SZDSZ győzött. A demokrata fórum sikere több választókerületben is néhány szavazaton múlott, a legérdekesebb küzdelem a 12-es körzetben volt. Szabó Iván, az MDF politikusa 219 szavazattal verte Tölgyessyt. Zacsek ennél sokkal könnyebben győzte le Orbánt a 13-as választókerületben, több mint 20 százalékpontot vert rá. Az első választás tehát a későbbi jobbközép kormánypárt sikerét hozta Budapest e részén, annak ellenére hogy jelentős baloldali támogatottságot is megmutatott az első forduló.
Bevörösödött Dél-Pest
A második szabad választás első körében Dél-Pesten a legtöbben a 31-es (Csepel keleti része, 74,99 százalék), a legkevesebben a 12-es választókerületben (68,41 százalék) szavaztak. A listás szavazatok alapján fölényes győzelmet aratott a főváros e részén az MSZP. A szocialisták több kerületben is 40 százalékot hoztak, a leggyengébben Belső-Ferencvárosban szerepeltek, ahol csupán 30 százalék körüli eredményt értek el. Az MDF a legrosszabbul Csepelen szerepelt, még 10 százalékot sem ért el, Ferencvárosban pedig több mint 15 százalékot szerzett. A kisgazdák és a kereszténydemokraták ismét nagyon rossz eredményt értek el.
Az MSZP jelentős fölényét meg tudta őrizni a második fordulóra, így mind a tíz egyéni kerületben győzött, több körzetben 50 százalék fölötti támogatottsággal. A legkisebb arányú sikert a 12-es választókerületben aratta, 40 százalék alatti eredménnyel nyert. Az 1994-es választás tehát megint a későbbi kormánypárt fölényes sikerét hozta Dél-Pesten.
Nem volt áttörő jobboldali siker
Az 1998-as választás első fordulójában Dél-Pesten a legtöbben a 28-as (61,19 százalék), a legkevesebben a 30-as választókerületben (53,2 százalék) voksoltak. A listás voksok alapján az MSZP több körzetben is 35 százalék fölött szerepelt, a Fidesz több helyen a 25 százalékot sem érte el. A korábbi választásokkal ellentétben a kisgazdák most nagyon jó eredményt értek el a dél-pesti kerületekben, több helyen is 10 százalék fölött szerepeltek.
Az első fordulót követően csupán egy körzetben vezetett a Fidesz jelöltje, a többi választókerületben a szocialisták álltak az élen. Május 24-én csupán a tizenhetedik kerületben sikerült fordítania a jobboldalnak, így az MSZP 8:2-es győzelmet aratott Dél-Pesten. Fontos megemlíteni, hogy a szocialisták több körzetben is kis fölénnyel nyertek, különösen szoros eredmény született a 27-es körzetben, a tizennyolcadik kerületben, ahol az MSZP politikusa csupán 11 szavazattal győzött. Az 1998-as választáson fordult elő először, hogy Dél-Pest nem a későbbi kormánypártra szavazott.
Tarolt az MSZP
2002-ben az első fordulóban Dél-Pesten a legtöbben a 25-ös (77,18 százalék), a legkevesebben a 12-es választókerületben (71,54 százalék) szavaztak. A területi listás szavazatok alapján az első forduló földrengésszerű MSZP-győzelmet hozott, a vörös szegfűs párt több kerületben is 50 százalék fölötti eredményt ért el. A Fidesz egyes körzetekben a 30 százalékot sem érte el. Messze országos átlaga fölött szerepelt a Centrum Párt, a MIÉP és az SZDSZ. A politikai térképről gyakorlatilag eltűnt az FKGP és a Munkáspárt.
A tíz egyéni választókerületből a szocialisták az első fordulóban hetet megnyertek, és a maradék háromban is ők álltak az első helyen; egyéni sikerei Pestszenterzsébeten, Kispesten, Pestszentlőrincen, Csepelen, Soroksáron születtek. Április 21-én semmilyen változás nem történt az erőviszonyokban, és nagyon sima sikert aratott az MSZP. A 2002-es választás a szocialisták elsöprő sikerét hozta Dél-Pesten, így megismétlődött az 1994-es eredmény, csak jóval nagyobb baloldali fölénnyel.
Gyurcsányt választották
Nyolc évvel ezelőtt az első fordulóban Dél-Pesten a legtöbben a 25-ös (74,87 százalék), legkevesebben a 30-as választókerületben (66,34 százalék) szavaztak. A területi listás eredményekben nem történt jelentős változás 2002-höz képest. Több helyen ismét 50 százalék fölött szerepelt az MSZP, a Fidesznek sikerült 30 százalék fölé jutnia. Átlag fölött teljesített az SZDSZ, több körzetben is 10 százalék fölötti eredményt ért el.
Az első fordulóban a nagyobbik kormánypárt nyolc egyéni körzetben diadalmaskodott, amivel javított négy évvel korábbi eredményén is. A megmaradt két körzet közül az egyikben, a 12-esben a jobbközép jelölt állt az első helyen, de április 23-án ott is simán vesztett Gegessy Ferenc SZDSZ-es jelölttel szemben. A 2006-os választás Dél-Pesten ismét elsöprő MSZP-fölényt hozott, a Fidesz ezúttal sem tudta megszorítani a szocialistákat.
Nem volt totális MSZP-összeomlás
A 2010-es országgyűlési választáson a legfőbb kérdés az volt, hogy a Fidesz–KDNP képes lesz-e az áttörésre Budapest e részén. A válasz elsőre meglehetősen egyértelmű volt, de az eredmények mögé nézve meglehetősen felemás kép rajzolódik ki. Bár a későbbi kormánypártok már az első fordulóban Dél-Pest összes választókerületében az élen álltak, az MSZP támogatottsága messze meghaladta a párt országos átlagát.
Budapest többi részéhez képest a fő különbség abban állt, hogy ezekben a választókerületekben a Jobbik futott be a harmadik helyre, az LMP pedig nem tudta megszerezni az SZDSZ támogatóinak a teljes részét, így meg kellett elégednie a negyedik hellyel. A második körben a későbbi kormánypárt az összes választókerületet megnyerte, de az MSZP-nek mindenhol sikerült elérnie a 30 százalékos támogatottságot. Bár a Fidesz mindegyik körzetben meglehetősen simán nyert, totális baloldali összeomlásról nem lehetett beszélni.
Mindent vihet a baloldal
Az elmúlt hat országgyűlési választás alapján egyértelműen kiderült, hogy a baloldal egyik legerősebb fellegvárát jelentik ezek a körzetek, a jobboldal csupán 1990-ben és 2010-ben tudott itt nyerni. Egyedül a tizenhetedik kerület lóg ki a sorból, mivel ott 1998-ban képes volt nyerni a Fidesz, 2010-ben pedig már az első fordulóban elhódította a körzetet. Ezeken kívül semmilyen sikernek nem örülhetett a jobboldal, mivel az itt élő választók akkor is teljes mértékben kiálltak az MSZP mellett, amikor a párt országosan vereséget szenvedett.
Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–2010-es eredmények alapján igyekszünk felvázolni, ami természetesen nem lehet teljes körű. Abban az esetben, ha a baloldal országos győzelmet szeretne aratni, ebben az öt választókerületben nagyon fölényes győzelmet kell aratnia. Ha a Fidesz–KDNP akár egyetlen körzetben is diadalmaskodna, akkor az MSZP-re és szövetségeseire nagyon súlyos vereség várna országos szinten.
Forrás: Mno
Remélem a csepeliek tanultak az elmúlt 12 évből és a Jobbikra fognak szavazni..