Csepel.info

Idén is bőven lesz dolga az igazságszolgáltatásnak, ha a végére akar járni a 2002 és 2010 közötti politikai hátterű korrupciós büntetőügyeknek. Az Mno a teljesség igénye nélkül összegyűjtötte azokat a fontosabb bűneseteket, amelyekben ez évben ítélet várható, vagy amelyekben még mindig tart a nyomozás.

A Csepel.info úgy tudja, hogy Csepelen eddig négy vádemelés volt az MSZP-s önkormányzati vezetés illetve a frakciótagok különböző bűncselekmény-gyanús ügyeiben. Emellett eddig három olyan bírósági ítélet született, melyek csepeli MSZP-s politikusokat, volt politikusokat sújtanak vagy érintenek. Több bűncselekmény- és korrupció-gyanús ügyben még nyomozás folyik.

Kérdéses, születhet-e idén elsőfokú ítélet az államnak kis híján 1,3 milliárd forintos kárt okozó sukorói telekcsereügy büntetőperében, miután azt a Szolnoki Törvényszék tavaly decemberben illetékesség hiányára hivatkozva a Fővárosi Törvényszékre helyezte át. A vádlottak között van Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetője, Császy Zsolt, az MNV egykori értékesítési igazgatója és Markó Andrea, aki a Gyurcsány-érában a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára volt.

A Sukoró-ügy egyik mellékszála, hogy a befektetőket képviselő KC Bidding nevű cég idehaza beperelte a magyar államot a kaszinókoncessziós szerződés szerintük jogellenes fölmondása miatt, azonban az eljárást a bíróság tavaly ősszel első fokon megszüntette, mivel a felperes nem jelölt ki határidőre új jogi képviselőt. Miután a KC Bidding ez ellen fellebbezett, így a bíróság hamarosan dönthet arról, mi legyen az eljárás sorsa.

Eközben Ronald S. Lauder és befektetőtársai százmilliárd forintra perelték be Magyarországot egy washingtoni választott bíróság előtt a kaszinókoncessziós szerződés fölbontása miatt. Ebben az ügyben hamarosan ítélet várható.

Tátrai Miklós vádlottja a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet törvénysértő eladása miatt indult büntetőpernek is, amelyet az orosz és brit jogsegélyek beérkezéséig tavaly nyáron felfüggesztettek. Így egyelőre nem tudni, születhet-e ítélet idén ebben az eljárásban.

Eközben az úgynevezett kémügyben másodfokú ítélet várható idén. Mint ismert, tavaly júliusban két év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék Szilvásy György volt szocialista titokminisztert és Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját kémkedésért. Szintén bűnösnek találták és egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Laborc Sándor volt NBH-főigazgatót, amiért nem tárta fel az elődje által elkövetett törvénysértéseket. Ezzel egyidejűleg Szilvásy ellen hivatali visszaélés miatt folyik egy megismételt elsőfokú büntetőper is a CD-ügyben, amelyben szintén határozat születhet ez évben.

A teljes cikk a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvasható.

Forrás: Mno

Csepelen eddig négy vádemelés és három ítélet volt

A Csepel.info úgy tudja, hogy eddig négy vádemelés volt az MSZP-s önkormányzati vezetés illetve a frakciótagok különböző bűncselekmény-gyanús ügyeiben. Ezekből hárommal “büszkélkedhet” Szenteczky János frakcióvezető, aki a vádiratok szerint valamennyi bűncselekményét Tóth Mihály MSZP-s csepeli polgármester vezetése idején követte el. A politikus akkor a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója volt, és a fizetésén felül még több mint 37 millió forint jutalmat és prémiumot is felvett. A csepeli szocialisták tevékenységével kapcsolatban eddig három jogerős bírósági ítélet született.

Szenteczky János információink szerint szintén több ügyben lett gyanúsított, melyekben még nem volt vádemelés. A nyomozati szakaszban lévők közül a legjelentősebb “a csepeli lakásmutyi ügy“, melyben érthetetlen módon már közel négy éve folyik a nyomozás. A nyomozó munkát az sem segíti, hogy az MSZP csepeli elnöke és frakcióvezetője mindeddig megtagadta a vallomástételt.

A vádemelések tekintetében Takács Krisztián MSZP-s képviselőé a második helyezés. Őt egy ügyben, sikkasztás gyanúja miatt vádolta meg az ügyészség, melyben novemberben kezdődött meg a bírósági tárgyalás. Takács az első tárgyalási napon egyébként azt állította, hogy “csak” egy színlelt szerződést kötött az önkormányzattal, amivel “jó célt szolgált”. (Az ügyészség szerint “a jó cél” másfél millió forinttal károsította meg az önkormányzatot.) A politikus a haragját újabban azzal próbálja levezetni, hogy az önkormányzatot a sport ellenségeként mutatja be, holott nem az önkormányzat, hanem az ügyészség emelt ellene vádat.

Előbbiek mellett eddig három bírósági ítélet született, melyek volt vagy jelenlegi csepeli MSZP-s politikusokat sújtottak vagy érintenek. Deme Gábort, aki K. Tamással együtt éppen öt évvel ezelőtt követte el az egész országot megrázó kettős gyilkosságot, jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Deme akkor a csepeli MSZP-frakció külsős bizottsági tagja volt, az iskolán belüli sikkasztási ügye pedig a pártvezetésen belül is ismert volt. Takács Krisztiánról akkor derült ki, hogy már az előélete sem patyolat-tiszta, amikor az ügyészség sikkasztással is megvádolta. Őt, mint kiderült 2010-ben magánokirat-hamisításért egyszer már jogerősen elítélték. Akkor egy évre felfüggesztették az ítéletet, de a politikus a mai napig nem hajlandó elárulni, hogy milyen tette miatt ítélték el.

Azt egyelőre csak egy polgári peres bíróság mondta ki jogerősen, hogy Szenteczky János közpénzből fizette magánügyvédeit. Ebben az ügyben is büntető-feljelentést tett az önkormányzat. Ehhez kapcsolódik, hogy az MSZP frakcióvezetője hallani sem akar arról, hogy a magánügyvédeire költött közpénzt visszafizesse. A budapesti MSZP a 2014-es fővárosi önkormányzati lista nyolcadik helyével jutalmazta Szenteczky János eddigi tevékenységét.

Csepel.info