Csepel.hu
Reggel kilenc órakor népesült be a Szabó Magda Közösségi Tér előtti utcaszakasz szombaton, amikor nyolc csapat nekilátott a főzőversenynek, hogy összemérjék tudásukat, ki készíti a legfinomabb és legszebben tálalt ételt.
A szervezők két kitételt szabtak: az ebédre valót bográcsban kellett főzni és csak magyaros ételek jöhettek szóba. A családi napot és főzőversenyt immár hagyományosan rendezi meg a csepeli önkormányzat.
Miközben folytak a főzés előkészületei, folyamatosan érkeztek az érdeklődő vendégek, és csakhamar megtöltötték a környéket. A családokat, a szülőkkel érkező gyerekeket színes programok várták. A színpadon a Mesekocsi színház előadásában mutatták be a Kis gömböc című mesejétékot, aztán táncos műsor következett, fellépett Varga Gábor Vilmos énekes, utána bűvészmutatványokkal szórakoztatták a közönséget. Dél felé jártunk, amikor egy padon ülve egy nagymama faggatta ötéves unokáját, nem fáradt-e el, mert máskor napközben aludni szokott egy-két órát, de a kislány határozottan ellentmondott: még megnézné ezt is, azt is, mert sokféle látnivaló van. Így kötöttek ki Fazekas Istvánnál, aki a Hajdú-Bihar megyei Nádudvarról érkezett, és a fazekas mesterséget űzi. Nyolc-tíz gyerek állta körbe, így magyarázta, hogyan kell agyagból különféle edényeket megformázni. A gyerekek egy forgó korongon, agyagos kézzel simítgatták a tárgyakat, s mikor az elkészült, az aljára ráírták nevük kezdőbetűit. A férfi ezt mondta nekünk: „A családom háromszáz évre visszamenőleg foglalkozik fazekassággal. Ősi mesterség ez, legalább hatezer éve létezik. Otthon bemutatóházam van, foglalkozásokat tartok. Csepelre korábban is meghívtak, most is szívesen eljöttem.”
A főzőverseny a végéhez közeledett, már zsűrizték az ételeket. Íme, a csapatok: Csepeli Kertbarátok, Csak Csajok, Nyald meg a fakanalam!, Vidám család, Danika és Bandája, Asztalra-Vissza!, Gazdag szegények, Kabinosok. A zsűri tagjai: Hierholczné Faragó Tünde, a Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda intézményvezetője, Várszegi Csaba, Csabi séf és Szilágyi Béla séf.
Még nem derült ki a végeredmény, amikor Vígh Krisztiánnal, a Vidám család csapatkapitányával beszélgettünk. „A miénk egy családi összefogás: itt van az apósom, sógorom, menyem, öcsém. Tavaly harmadikak lettünk a versenyen, most elsők akarunk lenni. Bakonyi harcsapaprikást főztünk juhtúrós sztrapacskával, mert harcsát kevesen készítenek. A családban ketten is hentesek: az apósom és az öcsém. Gyakran főzünk bográcsban, és szeretünk együtt lenni. Csepelen mindenféle rendezvényre eljárunk. A két lányommal legutóbb a hajókiránduláson vettünk részt, jól éreztük magunkat” — mondta.
A zsűri közben döntött, és kihirdették a végeredményt. Első helyezett az Asztalra-Vissza! Nyereményük egy hatalmas ajándékcsomag a Metranstól. Második a Danika és Bandája csapata, nyereményük egy izgalmas borválogatás a Gál pincészet felajánlásával. Harmadik a Gazdag szegények csapata lett, nyereményük egy különleges borpáros a Gál pincészet felajánlásával. A leghalasabb ételért járó különdíjat a Vidám család kapta. A legszebb tálalásért járó különdíj a Kabinosok csapatáé. A legszerelmesebb bográcsételért a Csak csajok csapata kapott különdíjat. A legvagányabb csapat a Nyald meg a fakanalam! volt, amiért szintén különdíj járt. A leglelkesebb csapat pedig a Csepeli Kertbarátok lett.
Huszár Gyula, az Asztalra-Vissza! csapat kapitánya és társai úsztak a boldogságban. „Tizenöt adag vörösboros marhalábszár-pörköltet készítettünk, s mind elfogyott. Tavaly különdíjat nyertünk, idén biztosra mentünk. Kicsit késve kezdtük a főzést, mert otthon elcsúsztunk az előkészületekkel, de a díj kárpótol. Most egész nap ünneplünk”.
Várszegi Csabát jobbára csak Csabi séfnek hívják, zsűritagként értékelte az ételeket. „Tavaly még versenyző voltam, de polgármester úr felkért, legyek zsűritag, mert a csapatommal mindig a legjobbak között szerepeltünk. Ha ránézek a kínálatra, már érzékelhető, mennyire érdemes megkóstolni. Számít a tálalás, a terítés, az ízvilág, az étel állaga. A versenyzők nagy részét ismerem, szoktam velük beszélgetni, mit és hogyan főznek. Az én kedvencem a pacal, ezt szinte bármikor szívesen megeszem.”
Miután mindenki jóllakott, még bőven akadt látnivaló és játék: népi játszóház, légvár, sportjátékok, kézműves foglalkozások és sok más foglalatosság. A közönség száma nem apadt, sőt még nőtt is, amikor kora este a Tunyó Öröksége zenekar adott koncertet a színpadon.
Összes fotó itt: https://photos.app.goo.gl/4cdEynBo718QVrhNA
