Csepel.hu
Saját kérésére január 31-éig látta el a jegyzői feladatokat dr. Szeles Gábor, aki huszonkét éven át volt Csepel jegyzője. Vele beszélgetett a Csepeli Hírmondó.
Húszévesen – két év sorkatonai szolgálat után – kezdett első munkahelyén, a Lampart Zománcipari Műveknél dolgozni. 1983-ban került a X. kerületi tanácshoz. Eleinte lakásügyi előadóként, majd 1991-től már a lakásügyi Iroda vezetőjeként dolgozott, és mellette esti tagozaton 1992-ben diplomázott az ELTE jogász szakán. „1993 májusában egy ismerősöm invitálására jöttem a csepeli önkormányzathoz, ahol a jegyzői és az igazgatási iroda vezetője lettem. Számomra Csepel akkor még eléggé ismeretlen volt, korábban csak udvarolni jártam a kerületbe. Emlékezetes időszakban érkeztem ide, mert akkoriban szeretett volna Csepel önállósulni. Tartottak is ez ügyben egy helyi népszavazást, amin a többség úgy döntött, hogy Csepel ne váljon le a fővárostól” – emlékszik vissza első csepeli éveire. Utólag úgy látja, jobb döntés lett volna talán, ha Csepel akkor az elszakadás mellett dönt, mert sajnálatosnak tartja, hogy a véleménynyilvánítást követően a fővárosi vezetés perifériaként kezelte Csepelt. Szerinte az egyetlen kivétel ez alól a Tarlós István vezette Fővárosi Önkormányzat volt.
„Csepel-szigetnek kiváló adottságai vannak. Nagy bánatomra még nem valósult meg, hogy a sziget önkormányzatai, lakói vagy gazdasági társaságai összefogtak volna egy közös cél érdekében” – mondja. A lehetséges összefogásra példaként hozta fel a kis-Duna-parti sétányt, amelyet szerinte nemcsak a XXI. kerületben, hanem az egész Csepel-szigeten úgy kellett volna folytatni az érintett önkormányzatoknak, ahogy az itt megvalósult.
1995-ben választották meg aljegyzőnek, majd 2000-ben nevezték ki jegyzőnek. Politikamentes jegyzőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2000-től 2010-ig előbb a baloldali, majd 2010-től 2022-ig a jobboldali vezetésű önkormányzatokban látta el a törvényességi felügyeletet. Mint mondja, politikával soha nem foglalkozott, mindig a szakmai szempontokat tartotta szem előtt. Jegyzősége egyik legnagyobb kihívásának tartja, hogy sikerült a semmiből létrehozni a csepeli okmányirodát, ezért is fájlalta nagyon, amikor a többéves munkával kialakított, hatékonyan működő szervezetet végül átvette a kormányhivatal.
Mivel Szeles Gábor nem Csepelen él, így munkába jövet naponta több kerületen át visz az útja. Azt mondja, egyik kerületben sem tapasztal olyan mértékű fejlődést, mint Csepelen. „A kerület sokáig egy túlnyomóan csatornázatlan, szilárd útburkolatok nélküli kerület volt. Ezek a problémák Csepel nagy részén már megszűntek, a felújítások után a csatornázatlan földút melletti ingatlanok értéke harminc százalékkal nőtt” – emeli ki. Kérdésünkre, miszerint várja-e már a jól megérdemelt pihenést, így válaszol: „Fájó szívvel ugyan, de tudomásul kell vennem, hogy a világ elment mellettem, az elektronikus ügyintézés már nem az én világom. Jöjjenek csak a fiatalok” – mondja, majd hozzáteszi: már nagyon várja, hogy lányaival és unokáival több időt tölthessen együtt.
