Csepel.info

A Honvédség eszközbeszerzéseit mindig a magyar érdek szempontjai határozzák meg

Németh Szilárd, Magyar Nemzet

„Fegyvervásárlás kontroll nélkül” címmel közölt hazugságoktól és csúsztatásoktól hemzsegő írást a 168 Óra múlt heti száma a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programról. Persze ezen nincs mit csodálkoznunk, hiszen a szélsőségesen balliberális lap szélsőségesen balliberális „szakértőket” szólaltat meg, az ő pártpolitikai indíttatású hamisságaikra alapozza a témáról szóló megállapításait.

A megszólalók: Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter, Vadai Ágnes volt politikai államtitkár és bizonyos Kovács Gyula nyugállományú alezredes. Mindannyian a Gyurcsány–Bajnai-kormányok levitézlett és bukott emberei, tele sértődöttséggel, bosszúvággyal, amiért az emberek – köztük sok-sok katona – nem szavaztak rájuk. Csúfos bukásuk nem véletlen, hiszen 2002 és 2010 között ők ártottak legtöbbet a honvédelem ügyének, ők vágták gajra a Magyar Honvédséget.

NATO-tagság

Szekeres kitart régi hamis álláspontjuk mellett, hogy a szomszédos országok NATO-tagsága vagy békepartnersége biztosítja hazánk védelmét, így a Magyar Honvédség fejlesztését csak „a világ konfliktuspontjain” való bevethetősége okán szabad megtennünk.

A Gyurcsány–Bajnai-időszakban ezzel a tévhittel, a magyar emberek szándékos megtévesztésével magyarázták a honvédség teljes leépítését, szándékosan meggyengítve ezzel Magyarország védelmi képességeit. Mi azt képviseljük, hogy hazánk függetlenségét, a magyar emberek biztonságát és szabadságát elsősorban a Magyar Honvédség garantálja.

Ezért van szükségünk a térség legmodernebb, legütőképesebb, a hazájukhoz és esküjükhöz hű honvédekből álló haderőre. Egyébként a NATO is ezt várja el minden tagállamától, ezért kell 2024-re teljesítenünk azt, hogy a GDP-nk két százalékát fordítsuk védelmi kiadásokra.

Másrészről megjegyezném, hogy honvédeink négy földrészen, tizennégy misszióban szolgálják hazánkat azzal, hogy „a világ konfliktuspontjain” NATO, EU vagy ENSZ szövetségi együttműködés keretében békefenntartó feladatokat látnak el.

Hazánk a mostani mintegy 500 főről közel 700 főre növeli az afganisztáni és a koszovói NATO-küldetésben részt vevő katonái számát. Előbbiben a terrorellenes küzdelem erősítése, utóbbiban a Nyugat-Balkán, mint Magyarország és egész Európa biztonságának kritikus jelentősége okán.

De ha elsődlegesek számukra a missziók, akkor Vadai Ágnesék kedden miért nem szavazták meg, hogy a kurdisztáni békemisszióban, az Iszlám Állam elleni nemzetközi katonai műveletekben a magyar honvédség továbbra is részt vehessen? Mert ezzel elismerték volna, hogy Európa és Magyarország biztonságát első helyen továbbra is a tömeges migráció és az azzal járó terrorizmus fenyegeti. Pedig a múlt heti NATO-csúcson már Jens Stoltenberg főtitkár a NATO legnagyobb kihívásai közé sorolta a migrációt és a terrorizmust.

Hazai hadiipar

Kovács alezredes „görcsös erőlködésnek” tartja a hazai hadiipar újjáélesztését, mert „a munkaerő-toborzás és betanítás” pluszköltségekkel jár. Függetlenségünk és piaci pozícióink újbóli megteremtése érdekében élesztjük újjá a magyar védelmi ipart is. Ez munkahelyek létrehozásával, technológiai fejlődéssel, gazdaságélénkítéssel jár együtt.

Kiskunfélegyházán már gyártjuk a cseh Česká Zbrojovka gyár licence alapján a szintén világszínvonalú CZ Bren 2 gépkarabélyokat, CZ Scorpion EVO 3 géppisztolyokat és a CZ P-09 és -07 jelű maroklőfegyvereket, amelyekkel a honvédeket, rendőröket, börtönőröket és a pénzügyőröket is fel fogjuk szerelni. A magyar állam megvásárolta a brit–osztrák Hirtenberger Defence Systems nevű hadiipari gyárat. Hamarosan mi, magyarok, a britek, franciák és németek mellett, tulajdonrészt szerzünk az Airbus helikopter-alkatrészeket gyártó gyárában, amit Gyulán közösen építünk meg, s amelyben a világ valamennyi Airbus helikopterének a forgóalkatrészét fogjuk előállítani.

A fegyverbeszerzés szempontjai

Szekeres Imre szerint nincs szükség harckocsikra, mert az oroszoknak van 22 ezer, s azzal úgysem tudjuk felvenni a versenyt, meg aztán szerinte úgysem ér bennünket szárazföldi támadás. Majd jön a legkeményebb beismerés a tudatos rombolásról, gyengítésről: minisztersége alatt a németek ingyen adtak volna nekünk harckocsikat, de ő nem fogadta el. Igen, emlékszünk, a meglévő – s modernizálható – T–72-eseket is elkótyavetyélték.

A cikkben még Kovács alezredes is beismeri a páncélosképesség-vesztést. Ma a harckocsizó- és az önjárótüzér-képesség helyreállításával a NATO által is megkövetelt nehézdandár megteremtése zajlik. A 12 db Leopard 2 A4, a 44 db Leopard 2 A7+, illetve a csomag részeként, a három darab speciális rohamhídkészlet és az öt darab speciális műszaki harckocsi, plusz a 24 db PZH–2000 önjáró löveg beszerzése a közös szövetségi haderőtervezés és a nemzeti honvédelmi érdek összehangolásának eredménye.

Vadai Ágnes azt állítja, „ha Svédország továbbra is számonkéri a magyar kormányon a demokratikus berendezkedés alapértékeit, akkor nem lesz üzlet”. Ezt az erőltetett hazugságot csípőből cáfolja az a tény, hogy lövészkatonáink páncéltörő képességét 84 mm-es Carl Gustaf M4 vállról indítható, többcélú páncéltörő eszközök svédektől történő megvásárlásával emeljük világszínvonalra.

Akik annak idején mindent megtettek a légierő lenullázására, most ezerrel támadják az új beszerzéseket, a merev- és forgószárnyas-képességek fejlesztését. Pedig a számok és a vadonatúj technikák önmagukért beszélnek. Sőt a 2017–18-ban teljesen felújított 5 darab Mi–17 szállítóhelikopter és a 8 darab Mi–24 harci helikopter is még 7-8 évig biztonságosan és hadra foghatóan üzemelhet.

A H145 M könnyű, többfunkciós és a H225 M közepes szállítóhelikopterből pedig 20, illetve 16 darabot rendeltünk, hogy visszaszerezhessük és korszerűsíthessük az általuk megszüntetett forgószárnyas-képességünket is. A honvédség csapat- és teherszállító, légifelderítő-, illetve futárszolgálati képességét alaposan megnövelő és korszerűsítő A319, a Falcon 7X, Zlin gépek beszerzését is vadul támadják. Pedig túlnyomó részben katonák szállítására és kiképzésére használják, de a feladatrendszer részeként az állami vezetők szállításából is kiveszik részüket.

Ezt a repülőgép-követő internetes alkalmazások adatai is alátámasztják. Egyébként az cseppet sem zavarja őket, hogy annak idején Vadai államtitkár asszony igen sűrűn repült külföldre katonai gépeken, sőt volt olyan, hogy még az akkori férjét is magával vitte.

Nyilvánosság, átláthatóság

Szekeres Imre volt miniszter szerint „a vásárlásokról és a beruházásokról meghozott döntések nélkülözik a magyar tábornoki kar szaktudását, úgy véli, hogy a katonák befolyásának szándékos gyengítése volt a cél, amikor az év elején megszüntették a Honvéd Vezérkart”.

Ennek pont az ellenkezője igaz, azért hoztuk létre a dezintegrációval a Magyar Honvédség Parancsnokságát, hogy katonai kérdésekben növeljük a szakmai színvonalát, illetve erősítsük a szervezeti és működési önállóságát. Így a Magyar Honvédség eszközbeszerzéseit mindig a magyar érdek, a katonák szakmai szempontjai és a magyar gazdaság fejlesztésének lehetősége határozzák meg. Nem márkákat választunk, nem cégeket, országokat szemelünk ki, hanem a katonai képességfejlesztési irány és a leghatékonyabb beszerzés vagy gyártás a meghatározó.

Vadai Ágnes, mint a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke azt is állítja: „Rossz irány, hogy úgy fegyverzik fel a magyar honvédséget, hogy az nem átlátható, hogy annak részleteit nem tekinthetik át sem a katonák, sem a parlamenti bizottság tagjai.”

Ezzel a hazug állítással szemben az az igazság, hogy a kormány és a honvédség folyamatosan tájékoztatja a Zrínyi 2026 lépéseiről az Országgyűlést. Az országgyűlési képviselők, a frakciók, a honvédelmi és rendészeti, illetve a nemzetbiztonsági bizottság beszámoltatási, engedélyezési és ellenőrzési jogköre változatlan.

Sőt a budaörsi honvédelmi napok alkalmával májusban minden beszerzésre tervezett haditechnikai eszköz megtekinthető, kipróbálható volt bárki számára. Ezzel a lehetőséggel több mint hetvenezer állampolgár, idősek, fiatalok, családok éltek is. Jöhettek volna a VIP-meghívót kapott ellenzéki képviselők is, ha érdekelte volna őket, de ezek szerint cseppet sem voltak kíváncsiak a honvédek egyre javuló életkörülményeire, modern hadfelszerelésére, katonai tudására, erkölcsi tartására. Pedig lett volna mit tanulniuk!

Aztán Vadai exállamtitkár asszony még erősebbnek gondolt állítást fogalmaz meg, szerinte a Zrínyi 2026 körüli „titkolózásnak csak egy reális oka lehet: a korrupció. Az, hogy a jövőben a haderőfejlesztés legyen az új stadionépítési program.”

Ehhez csak annyit fűzhetünk hozzá, ha a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program olyan sikeres lesz, mint a stadion-, sportcsarnok- és tornaterem-építési programunk, akkor biztosan lesz erős honvédsége a magyaroknak. És erre minden esélyünk megvan, amíg a Fidesz–KDNP van kormányon.

A szerző a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára (miniszterhelyettes)

magyarnemzet.hu

A Csepel.info által felhasznált képek forrása: Portfolio.hu, Kaliberinfo.hu, Jetfly.hu, Bocskaidandar.hu. A bejegyzésben látható harckocsi egy Leopard 2A4-es, a fotó a Honvédelem Napja alkalmából tartott budaörsi haditechnikai bemutatón készült.

This entry was posted on 2019. december 12. csütörtök at 10:10 and is filed under Honvédség, Közpénzek, Kormány, Németh Szilárd, Országgyűlés, Pártok, Technika, Vélemény. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.