Csepel.info

Csepel.info

A hatalmas léghajót a Szent Imre térről csodálják a csepeliek (az I. világháborús emlékmű az előtérben jól felismerhető)

Több száz, érdekesebbnél érdekesebb archív csepeli fénykép található Vezér Endre felújított fotóalbum-honlapján – értesítette lapunkat az amatőr helytörténész. A fotókat, melyek között olyan különlegességek is láthatók, mint a Csepelre érkező Graf Zeppelin, itt nézhetik meg olvasóink.

Ha pedig már az egyik legérdekesebb képet máris kiemeltük a sok száz közül, az alábbiakban a Csepel Művek honlapjának segítségével fel is idézzük az a különleges, nagyszerű látogatást.

A Graf Zeppelin csepeli látogatása

A budapestiek első ízben 1929. október 16-án pillanthatták meg a Zeppelint, amikor éjjel átrepült a főváros fölött. Egy évvel később, 1930-ban Görögországból tartott Németországba, miközben az ország nyugati része fölött áthaladt. Ezzel az eseménnyel a korabeli sajtó sokat foglalkozott, ez adta az ötletet egy magyarországi körrepülésre. A szervezések után 1931. március 29-én, vasárnap került sor a – Magyarország számára – nagy eseményre.

A Zeppelin vállalat LZ-127 felségjelű, Graf Zeppelin nevű léghajója jött látogatóba hazánkba, amely az akkori idők legnagyobb léghajója volt.

1900 és 1938 között összesen 131 Zeppelin léghajó kapott számozást, de ebből – különböző okok miatt – nem mind készült el. Az LZ a német “Luftschiff Zeppelin” (Zeppelin léghajó) rövidítése. Annyi bizonyos, hogy az LZ-127 Graf Zeppelin volt a legsikeresebb léghajó. Először 1928. szeptember 18-án emelkedett a levegőbe a vállalat Friedrichshafenben lévő telepén. Hatalmas méreteit jól mutatja az alábbi kép, az emberek eltörpülnek a monumentális szerkezet mellett.

Ez a 60 tonnás repülő “ezüst szivar”, a maga 236,6 méteres hosszával és 30,5 méteres átmérőjével 115 km/órás sebességre volt képes, miközben 20 utast szállított teljes kényelemben. Az utasok kiszolgálásáról és a léghajó kezeléséről 40-45 fős személyzet gondoskodott. Az utasok a hengeres test alatti gondolában helyezkedtek el. A személyzet az alumíniumvázú, vászonborítású test belsejében lévő “hidakon” és létrákon közlekedhetett a 17 gáztartály között. A léghajó mozgását 5 darab Maybach gyártmányú, VL2 típusú, egyenként 540 lóerős, 12 hengeres motor segítette.

A Graf Zeppelin első pár évében többször átkelt az Atlanti-óceánon, megjárta Észak- és Dél-Amerikát és több európai, valamint közel-keleti látogatáson vett részt. 1929-ben Hugo Eckener, a Zeppelin vállalat akkori vezetője elhatározta, hogy Föld körüli útra indul az LZ-127-essel. Ehhez a tervéhez keresett szponzorokat és így talált rá egy amerikai sajtómágnásra. Az induló és végállomás a New York melletti Lakehurst volt. Így hát a Boden-tó melletti Friedrichshafenből először Amerikába kellett repülni és itt kezdődött 1929. augusztus 8-ának reggelén a kísérlet, 16 utassal a fedélzeten. Mivel a Földet keleti irányban szándékozták megkerülni, innen visszatértek Friedrichshafenbe. Itt újratankoltak és Szibérián keresztül hosszú, unalmas utat maguk mögött hagyva érkeztek Tokióba. Pár nap után folytatták az utat Amerika felé. Ez volt az első alkalom, hogy megszakítás nélkül repülte át a Csendes-óceánt bármiféle ember alkotta szerkezet. Los Angelesi leszállás után, augusztus 29-én érkeztek vissza Lakehurstbe. A Lakehursttől Lakehurstig tartó 31400 km-t 21 nap, 5 óra és 31 perc alatt tették meg. Figyelembe véve, hogy az LZ-127-es állomáshelye Friedrichshafen volt, így összesen 49618 km utat tettek meg a Föld “megkerülése” során.

A magyarországi látogatásra 1931. március 28-án este 11-kor indultak Friedrichshafenből. A személyzeten kívül 12 utas tartózkodott a fedélzeten. Leszállás nélkül a München – Salzburg – Bécs útvonalon haladva, a Fertő-tónál léptek be a magyar légtérbe. Hazánkban Pápa, Tihany és Székesfehérvár érintésével érkeztek Csepelre. A Balaton fölött egy kicsit időztek reggel fél hét körül, nehogy túl korán érjenek a célállomásra. A leszállást március 29-én vasárnap reggel 8 órára időzítették. A korabeli sajtó szerint, addigra mintegy 30 ezer ember vonult ki a csepeli repülőtérre, amely a Weiss Manfréd Művek saját repülőtere volt. A Magyar Aero Szövetség 250 utászkatonát vezényelt ki a helyszínre, hogy segítsék a léghajó leszállását és lehorgonyzását, a róla ledobott kötelekkel. Ezt a feladatot sikeresen megoldották – a havas záporokkal tarkított szélviharban – a magyar katonák és a léghajó kapitányai. Mindenki arra számított, hogy a híres Földkerülő Hugo Eckener kapitány érkezik majd, de helyette Lehmann és Flemming kapitányok jöttek. Őket Budapest főpolgármestere köszöntötte.

A léghajón több neves személy is utazott, többek között Karinthy Frigyes, Horthy István és gr. Almássy László. Az első ember Karinthy Frigyes volt, aki kilépett a léghajóból a sikeres földet érés után. Horthy Istvánt édesapja, Horthy Miklós kormányzó személyesen várta a repülőtéren.

Rövid technikai szünet után 30 utassal a fedélzetén, – köztük Gömbös Gyula honvédelmi miniszterrel és több újságíróval, – elindult Magyarországi körútjára a Graf Zeppelin. Az előre bejelentett útvonalat módosították a kedvezőtlen Dunántúli időjárás miatt, így rövid Budapest feletti repülés után észak-keletnek fordultak. Átrepültek a Mátra felett és Eger, valamint Mezőkövesd érintésével Miskolc fölé érkeztek. Innen déli irányban haladtak tovább Szentes és Hódmezővásárhely felé, majd Debrecen érintésével visszafordultak és a Jászság fölött elrepülve tértek vissza Csepelre a délutáni órákban. Újabb sikeres landolás és pihenő után a Graf Zeppelin visszaindult állomáshelyére Friedrichshafenbe, 14 utassal a fedélzetén. A Boden-tó partján fekvő német városba hajnali 3 óra 30 perckor érkeztek meg.

A léghajózásnak egy súlyos tragédia vetett véget, amikor is Lakehurstben leszállás közben felrobbant az LZ-129 Hindenburg. A Hindenburg a Graf Zeppelin továbbfejlesztett testvére volt, még hatalmasabb méretekkel. Azonban a II. világháború előtti időszakban, részben politikai okokból, hélium helyett hidrogénnel töltötték fel a léghajó tartályait. A 14 hónapos léghajó korábban már 10-szer megtette az Atlanti-óceán feletti utat, de máig tisztázatlan módon 1937. május 6-án elpusztult.

Ezután a léghajókat rövid idő alatt nyugdíjazták. A Graf Zeppelin is ekkor került múzeumba, majd 1940 márciusában Hermann Göring parancsára, a megmaradt léghajókat szétbontották az alumínium váz-szerkezetük miatt. Így estek áldozatul a német léghajók a német hadiiparnak.

A léghajózás közel 4 évtizede nem múlt el nyomtalanul. Nagyon sok országba eljutottak a léghajók és sok emléktárgy maradt utánuk. Ezek közül talán a legérdekesebbek a bélyegek. A Magyar Posta is több léghajózással kapcsolatos bélyeget hozott forgalomba. A csepeli látogatás színhelyén még külön alkalmi postahivatalt is felállítottak, ahol erre az alkalomra készült bélyegeket lehetett vásárolni, és emlékbélyegzővel pecsételték le az akkor feladott leveleket.

Forrás: Csepel Művek

A témához kapcsolódó cikkeink:

Csepel, Szent Imre tér, 1951

Műsoros est a csepeli rendőrkapitányságon

Nyüzsgő víziélet a Kis-Duna parton

Újabb fantasztikus csepeli képek Vezér Endrétől

A Graf Zeppelin Csepel felett!

This entry was posted on 2009. március 18. szerda at 14:13 and is filed under Csepel, Csepel retro, Közlekedés, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.