Csepel.hu
Csepel egyik természeti ékköve a Hollandi út tőszomszédságában található Kis-Duna öböl, amit a kerületi lakossága és a kirándulóként Csepelre érkezők is szívesen keresnek fel. A számos védett állat- és növényfajnak is otthont adó terület egy speciális környezetvédelmi technológiának köszönhetően őrzi egyedülálló értékeit.
Magáról a technológiáról és a kivitelezést végző cég tevékenységéről Malaczkó Szabolcs a Malatech Water ügyvezető igazgatója tartott nyílt előadást március 5-én a kerületben. A megjelenteket Kiricsiné Kertész Erika Csepel főkertésze köszöntötte, majd át is adta a szót az előadást megtartó a cégvezetőnek.
A szakember röviden felvázolta a Kis-Duna öböl történetét, amiből kiderült, a 2004-es kotrásig igen elhanyagolt állapotban volt a terület, de még azt követően sem hasonlított a jelenlegi állapotára. Az önkormányzat tulajdonában álló öbölben 2009-ben kezdte meg tevékenységét a cég, amivel az úgynevezett Bioremedációs kezelést (a víz biológiai rehabilitácója természetes úton) valósított meg. A folyamat az algaburjánzás megelőzését, a hínárburjánzás visszaszorítását, a feltöltődési folyamatok megakadályozását, az üledék-stabilizálást, az oxigénháztartási viszonyok stabilizálását és a jó ökológiai állapotot hivatott elősegíteni. A munkát biotechnikai eszközökkel végzik, speciális baktériumok közreműködésével, amit évi hat alkalommal hajtanak végre a vízfelületen az önkormányzat finanszírozásának köszönhetően.
Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy cégük országszerte 40 helyen végez bioremedációs tevékenységet elsősorban tavakon, állóvizeken, ezért a csepeli Kis-Duna öböl ezektől eltérően speciális helyzetben van a Duna zsilipek használata általi –szinte állandó – vízszint emelkedés és csökkenés miatt. A szakemberek egy úgynevezett hínárfalat hoztak létre az öbölben, aminek fizikai szűrőhatása és biológiai tisztítóhatása is van, s ez a hínárfal szolgál arra, hogy a cég által a vízbe juttatott baktériumokat az öbölben tartsa. A túlzott hínárosodástól azonban nem kell tartani, mert azt is sikerült megfelelőn kezelnie a cégnek, így a víz oxigénháztartása is optimális.
Jelenleg a Kis-Duna felső szakaszának egyetlen hal-ívóhelyeként is számon tartják a területet, ugyanis a víz minősége miatt az uszonyosok szívesen választják szaporodóhelyül az öblöt, ahol továbbra is tilos a horgászat. Nagymértékben nőtt a mocsári teknős szaporulat és a vízátláthatóság jónak mondható.
A cég évente készít jelentéseket az önkormányzat részére, amelyben részletesen közli a vizsgálatok, felmérések eredményeit. Malaczkó Szabolcs azzal zárta előadását, hogy a cég fő feladata a jövőben is a Kis-Duna öböl megfelelő ökológiai szinten tartása, ami a már említett állandó vízszintingadozások miatt szinte szélmalomharcnak tűnhet, de ahogy eddig is, a későbbiekben is megbírkóznak majd a feladattal.
Forrás: Csepel.hu
Ez amolyan esőcsinálás-féle? Mert eléggé nagy vízgereblyézésnek tűnik 🙂
Hoppá…!
Ez olyan mint a skótok energia és anyagtakarékos kertészete.
Trágyázás helyett végigméri a kertet és így szól:
“Le van szarva!” 😛 😀
A közélet is tisztult mióta megbukott a csepeli MSZP!
“Nagymértékben nőtt a mocsári teknős szaporulat”
Elvétve látni mocsári teknőst! Annál inkább tucatjával a behurcolt ékszer teknősöket…
Jól tették a szocik, hogy figyeltek erre a területre.
Híd a Dunán, de milyen áron?
Helyi Téma, 2006. június 7.
Tenk András
A terület neve: Kis-Duna-öböl. Valóban híd épült, de hogy milyen áron, az valahogy lemaradt. És hogy kik vettek ebben részt, az végképp lemaradt. Az, hogy a megnevezett két tudósember közül az egyik már nem is foglalkozik Csepellel, az már teljesen mellékes…
A Kis-Duna-öböl természet közeli élőhely volt egészen 2004 decemberéig, amikor is elkezdődött a cikkben megemlített kotrás. Egyesületünk több tagjával együtt szemtanúja voltam az esetnek, amikor egy kanalas markoló lapátolta ki az iszapot az öbölből, elpusztítva annak élővilágát. Ennek eredménye kézzelfogható, mert a hajdani fajgazdagságnak csak nyomait lehet felfedezni ezen a kicsiny területen. Például a 13/2001. (V. 9.) KöM-rendelet értelmében fokozottan védett törpegém fészkelőhelye tűnt el a madárral együtt, végérvényesen, nem beszélve a szintén védett függőcinege, mocsári teknős pusztulásáról. Az öböl egyetlen védett növényfaját – a kálmost – is sikerült kipusztítani.
És mindez hogyan fog regenerálódni egy – a tervek szerint – teljesen parkosítandó közegben? Sehogy. De mint látjuk, ez nem is cél. A terület védettsége megszűnt, hiába bizonygatják az ellenkezőjét. Mert már nincs is nagyon mit védeni. A cikk említi a kertészeti tervet. Ebből egyesületünk még egy gondolatot sem látott – tán titkos? -, de reméljük, hogy hasonlóan szakértő módon fogják benövényesíteni a terület környékét, mint amilyen szakértő módon kikotorták az öblöt. És teljes erőbedobással végig is lehet majd sétálni – autózni, motorozni – a szép, új hídon, mert amilyen nagy monstrumot sikerült idekanyarítani, ebbe a kicsinyke vízparti közegbe, az valóban minden pénzt megért… És mindehhez a természetpusztításhoz Csepel még alkotó tudósai készségesen asszisztáltak.
De mindez a nagy felhajtás, sokbábás szülés, melyben elveszett a picinyke gyermek, belefér abba a Nagy kékségbe, mely mindent magába zár, elrejt az okvetetlenkedő, kétkedő, utálatos természetvédők elől. Csak nem tudom, mit fogok a most kilenc hónapos kisfiamnak mutogatni jó pár év múlva, ha a Kis-Duna-öböl környékén fogunk sétálni.
A szerző a Csepeli Zöld Kör Egyesület elnöke
No comment.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop
Szemétláda.
Akkor itt valaki hazudik.
Döntsétek el egymás között, hagy ki.
Te. 😀
(megint és vélhetően nem utoljára)
Gordonka-
Csak ennyire futja?
Ettől lennél te kommunikációs zseni?
A humorral ne próbálkozz, mert ahhoz intelligencia kell.
Maradja a nyalásnál, mert ahhoz meg van a nyelved.