„Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki”

Csepel.hu

Augusztus 13-16. között magyar delegáció utazott Csepel testvérvárosába, Wołomin járásba. Lengyel barátaink a varsói csata – a történelembe csak a visztulai csodaként vonult be – évfordulóját ünnepelték s felkérésükre a nemzeti ünnepükön beszédet mondott Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere.

Ryszard Madziar, Wołomin polgármestere meghívására testvérvárosi látogatást tett Lengyelországban Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek. A delegációval tartott a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar, akik több ízben felléptek az ünnepi rendezvényeken.

Augusztus 14-én az Ossow-i iskolánál került sor a lengyel-magyar összefogásnak emléket állító emléktábla felavatására, megszentelésre. Az eseményen Ryszard Madziar, Wołomin polgármestere után Németh Szilárd mondott beszédet.

„1920. augusztus 15-én, az addig folyamatos hátrálásban lévő lengyel hadsereg megfordította a lengyel-orosz háború kimenetelét. Pilsudski marsall nemzeti serege gyakorlatilag tönkre verte az elbizakodott, Tuhacsevszkij vezetette orosz bolsevik hordát.

A lengyel katonák mellett fegyvert fogtak a civilek is. Diákok, papok, munkások mutatták meg a világnak, hogy nem kérnek a szovjet kommunizmusból, hogy a lengyeleknek van saját elképzelésük jövőjükről.

És ez a jövő nem más, mint az egységes, nemzeti Lengyelország. Lengyel testvéreink gyakorlatilag 1772 óta várták, hogy ismét saját országuk lehessen. Ha valakik, akkor mi, magyarok – az igazságtalan trianoni diktátum elszenvedői – pontosan átérezzük lengyel testvéreink akkori sorsát.

Mi tudjuk, milyen nehéz kenyér megküzdeni a puszta létért, az anyaföldön való megmaradásért. S éppen ezért, nagyrabecsüléssel és csodálattal tekintünk a lengyel nemzet másfél évszázados hányattatásából való nagyszerű feltámadására. Mindez nekünk, magyaroknak egyszerre példa és egyszerre tanulságtétel!

Büszkék vagyunk arra, hogy ebben a világraszóló lengyel sikerben a magyar lőszerszállítmányoknak, s nekünk, csepelieknek is szerepünk volt.

Akkor, amikor Lengyelország a bolsevikokkal való élet-halál harcát vívta, egész Európában csak Magyarország segített. Az akkori magyar kormány július 8-án utasította a lőszergyártó csepeli Weiss Manfréd Műveket, hogy minden készletét tartalékolja Lengyelország számára.

Két hét múlva, nálunk Csepelen már csak a lengyelek számára gyártottunk lőszert. A még júliusban elindított 80 vagonnyi, 22 millió darabos, karabélyokhoz és tüzérségi fegyverekhez való magyar lőszerszállítmány augusztus 15-én érkezett meg a Varsó melletti Skierniewice vasútállomására, s onnan vitték egyenesen a harcoló egységekhez.

Itt, az emlékmúzeumban is láthatók azok Mannlicher és Mauser lőszerek egy-egy darabjai, amelyek a magyar segítség következtében hozzájárultak a visztulai csodához” – emlékeztetett Németh Szilárd.

A beszédeket követően Németh Szilárd polgármester, Borbély Lénárd, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterekkel közösen koszorút helyezett el a katonai tiszteletadással egybekötött emléktábla avatáson, ahol a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar játszotta el a magyar Himnuszt.

Az esti megemlékezés közös tiszteletadással folytatódott a Skorupka Ignác atya hősi halálát jelképező keresztfánál. Az atya éppen 93 évvel ezelőtt, 1920. augusztus 14-én, az Akadémiai légió 36. gyalogezredének tagjaként, az Ossów-ban vívott harcok során, fejlövés következtében esett el.

Augusztus 15-én, a lengyelek nemzeti és egyházi ünnepén a magyar delegáció ünnepélyes szentmisén vett részt a csatában elhunytak temetőjében lévő kápolnában. Németh Szilárd itt ismét lengyel barátainkhoz szólt, akik óriási tapssal díjazták szavait – különösen lengyelül elmondott mondatai nyomán csillant fel a lengyel közönség szeme.

Gagora Franciszek tábornok mellszobrának leleplezése után a varsói csatában elesettek előtt tisztelegtek a jelenlévők, majd koszorúzás következett az elesettek temetőjében.

Ezután az 1920-as varsói csatát bemutató játékok színhelyén rekonstruálták a 93 évvel ezelőtti eseményeket egy élő bemutató keretében. 2013-ban Ossow-ban megelevenedett Pilsudski marsall is, aki megpróbált szembeszállni a vörös áradattal, miközben a nemzeti egységet igyekezett létrehozni.

Az ünnepség zárásaként Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar adott nagysikerű koncertet.

A néhány napos kint tartózkodás alatt Németh Szilárd több televízió- és rádió interjút is adott a helyi sajtóorgánumoknak.

A lengyelek barátsággal fogadták a magyar küldöttséget s megállapodtak abban is, októberben csepeli és wołomini diákok csereprogramban látogatják meg egymás lakhelyét. Egy-egy hétig családoknál fognak lakni és együtt járnak majd iskolába is.

“Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.” (Stanisław Worcell)

Forrás: Csepel.hu

Egy hozzászólás “„Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki”” bejegyzésre

  1. dezsibe szerint:

    Soha ne feledjétek, hogy a világ egyetlen nemzete a lengyel, aki testvérként áll mellettünk.
    Ha hozzávesszük, hogy rosszhiszemű területrablók vesznek körbe minket, nagyon is
    elkél egy kis barátság. A rosszhiszeműség történelmi tény, amit sajnos mindenki igyekszik
    szőnyeg alá söpörni. (Hajózható Ipoly,, szerb páncélautók határmenti akciói,stb)Persze
    ezek nem történelemkönyvekben olvashatók.(szinte sehol)

Itt lehet hozzászólni !