A főváros cégei mintegy 400 utcán élő embernek adtak munkát 2010 óta – Rendőrkézen a hajléktalanként bujkáló ózdi gyilkosok
MTI, ATV, Origo, Budapest.hu, Csepel.info
Rendőrök visznek el egy aktivistát szombat este az életveszélyes fővárosi épületből (Atv.hu)
Egy életveszélyes állapotban lévő műemléképületet foglaltak el úgynevezett “civilek” szombat este – tájékoztatott az Origo.hu (a hírportál cikkét ide kattintva olvashatják). Az aktivisták célja a figyelemfelhívás volt, állításuk szerint ugyanis kétezer üres önkormányzati lakás van a fővárosban. Az általuk emlegetett lakások állapotáról ugyan nincs információnk (így nem tudjuk, hogy azokból egyáltalán mennyi van lakható állapotban), de elképzelésük szerint ezeket az ingatlanokat mindenféleképpen hajléktalanokkal kellene teleköltöztetni. A felújított és felújítás alatt álló szállókra pedig nincs szükség.
Szombaton késő este A Város Mindenkié elnevezésű civil szervezet arról számolt be, hogy a rendőrség harminc, a lakhatási jogért küzdő aktivistát vitt el, majd állított elő. Mint közleményükben írták, a házfoglalók rendészeti eszközök és tömegszállók helyett kiterjedt szociális bérlakásrendszert és a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalását követelték.
A hvg.hu arról ír, hogy a civilek és hajléktalanok akciójához a Hallgatói Hálózat ötven tagja is csatlakozott szolidaritásból. Az Index szerint a helyszínen egy időre feltűnt Schiffer András, az LMP frakcióvezetője is.
2010-ig nem voltak fontosak a hajléktalanok?
2006 és 2010 között 131 ember fagyott meg Budapest utcáin. Az üresen álló önkormányzati bérlakásokhoz jelenleg csak törvényes úton lehet hozzájutni. A csepeli önkormányzat is szigorú rendszer alapján dönti el 2010 óta, hogy ki kaphat lakást. Az pedig teljesen elképzelhetetlen, hogy életveszélyes vagy lakhatatlan épületekbe hajléktalanokat költöztessen bármely fővárosi önkormányzat. Ezért is érthetetlen, hogy a civilek a szombati akciójuk keretében miért éppen egy ilyen házat foglaltak el. Továbbá azt sem tudni, hogy a beköltöztetendő hajléktalanok miből fizetnék a lakás esetleges felújítását, a lakbért, és a lakás rezsijét.
A csepeli MSZP-t se érdekelték a hajléktalanok
Csepelen “milliókat veszített az önkormányzat az üresen álló Csevak-lakások miatt, elődeink ugyanis jobban el voltak foglalva a saját ügyeikkel, mint a szociális lakásra váró csepeliekkel. 2011-ben ezért több szociális bérlakást tudtunk megpályáztatni, mint az elmúlt öt évben összesen. A lakásfelújításokat minimum harmadáron tudjuk megoldani, mint korábban” – nyilatkozta honlapunknak 2011 novemberében Ábel Attila csepeli alpolgármester (a teljes cikket ide kattintva olvashatják el). A jelenlegi ellenzékhez köthető korábbi csepeli lakásmutyi ügyekről pedig itt és itt olvashat.
Az előző ciklusokban saját törvényeik szerint éltek a csepeli hajléktalanok
Korábban tettük közzé:
Tarlós: “Megáll az ember esze…”
Tarlós István főpolgármester Pintér Sándor belügyminiszter társaságában tavaly decemberben megtekintett két, kialakítás és bővítés alatt lévő hajléktalanszállót, az Aszódi úton lévő egykori MÁV-munkásszállót, amelyet hajléktalanellátó-hellyé alakítanak át, illetve az I. kerületi Feszty Árpád utcai hajléktalanszállót, amely bővítés alatt áll. A Fővárosi Közgyűlés korábbi döntése értelmében a Fűtött utca program keretében e két helyszín mellett a vízművek egyik újpesti, Váci utcai épületét is szállóvá építik át – tette közzé akkor a Budapest.hu (bejegyzésünket ide kattintva olvashatják).
Így néz ki belülről egy a civilek által “börtönszállónak” nevezett épület – Az új férőhelyeken szállást, ellátást, biztonságot és munkalehetőséget is kínálnak
A főváros a szakminisztériummal és a kormánnyal együtt azon fáradozik, hogy az otthontalanoknak emberi körülményeket biztosítsanak. Az új vagy kibővített szállókon összesen 450 férőhelyet alakítanak ki – mondta a bejárást követő tájékoztatón Tarlós István.
A főpolgármester akkor úgy fogalmazott, hogy „megáll az ember esze, hogy az ellen tüntetnek, hogy több százmilliós ráfordítással a szerencsétlen sorsú embereket visszavezessük a társadalomba”. Az Aszódi úton decemberben kisebb demonstráló csoport gyűlt össze, a Város Mindenkié nevű szervezet tüntetett (a csoport megegyezik a mostani házfoglalókkal), illetve több közeli lakó is tiltakozását fejezte ki.
A szálló nem börtön
Tarlós István azt mondta, fogalma sincs, a tüntetők egy része miért tartja börtönnek a szállókat, miközben az ott tartózkodó hajléktalanoknak orvosi szobát, ellátást, biztonságot, valamint a fővárosi közműcégek révén több mint négyszáz munkahelyet biztosítanak. Az előállító szobák kialakítására azért volt szükség, mert sok hajléktalanszállón arra panaszkodnak az otthontalanok, hogy megverik, kirabolják őket. „Nem a külvilágot védjük meg a hajléktalanoktól, hanem őket egymástól” – jegyezte meg.
Nem mindenki hajléktalan, aki az utcán él – az ózdi gyilkosok is a főváros utcáin bujkáltak
Tarlós István hozzátette, azt is meg kell vizsgálni, hogy ki minősül hajléktalannak, az utcán életvitelszerűen tartózkodás ugyanis egyfajta életformává is kezd válni, „nem biztos, hogy mindenki hajléktalan, aki annak látszik”. (Idén januári hír, hogy egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gyilkosság gyanúsítottjai is a fővárosba utaztak, hogy ott hajléktalanként álcázva magukat kerüljék el a felelősségre vonást. A brutális ózdi bűncselekményről ide kattintva olvashat.)
Kép a tavalyi sajtótájékoztatóról
A főpolgármester korábban kijelentette: Budapesttől nem lehet elvárni, hogy az egész ország hajléktalan-ellátását megoldja, Tarlós István ezért támogatásáról biztosította Kocsis Máté józsefvárosi polgármester azon törekvését, hogy megvizsgálják, ki hol vált hajléktalanná. A főváros a budapestiekre koncentrál, a rendőrség becslései szerint mintegy ezer otthontalan van Budapesten, a most felújított, bővített szállókon 450-nek tudnak helyet biztosítani – tette hozzá.
Rendet ígértük az országban, a fővárosban, ez velünk szemben elvárás. Érvényt fogunk szerezni a törvénynek, hogy ne fordulhasson elő az, ami Csepelen, ahol a hajléktalanok a saját szabályaik szerint éltek, kirabolták egymást, megöltek egy egész családot – mondta Pintér Sándor belügyminiszter.
Hozzátette, az összefogás jegyében a főváros szociális körülményeket biztosít, az új férőhelyeket közfoglalkoztatás keretében alakítják ki, a hajléktalan-ellátásban nagy szerepet szánnak a karitatív szervezeteknek. Akik a későbbiekben aluljárókban kívánnak lakni, kapualjakban kívánják tönkretenni a lakóknak a mindennapjait, azokat a rendőrök el fogják hozni a hajléktalanszállóra, ez nem kérdés. Nem fogunk semmilyen pardont ismerni – fogalmazott a szakminiszter.
Sok vidéki megirigyelné a megteremtett körülményeket
Kozma Imre, a Feszty Árpád utcai létesítményt működtető Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke is a társadalmi összefogás szerepét hangsúlyozta. Elismeréssel szólt Kocsis Máté munkájáról, aki szavai szerint sokkal jobban látja a helyzetet, mint sok más kerületi vezető. Kitért arra is, hogy sok vidéki, saját otthonban élő is megirigyelheti azokat a körülményeket, amelyek közé Budapesten kerülhetnek a hajléktalanok. A társadalomnak el kell fogadnia, hogy ezeknek az embereknek megtört az életük, kihullottak a családból. Nem kell félni tőlük, olyan emberek, mint mi, csak az életük valahol megbicsaklott” – hívta fel a figyelmet.
csepel.info
