Csepel.info

Váltás a PSZÁF élén is

Kecskeméti Lapok, Duna TV, Csepel.info, TV2

Már az őszi, önkormányzati választások előtt új, állandó tagjai lesznek az Országos Választási Bizottságnak (OVB) a parlament döntése értelmében. A jelenlegi, lényegében balliberális elkötelezettségű tagokból álló testület a múltkori választás első fordulójában is bizonyította alkalmatlanságát, de korábban nem­egyszer helyezkedett szembe az Alkotmánybírósággal vagy a Legfelsőbb Bírósággal.

Az Országgyűlés elfogadta a választási eljárásról szóló törvény módosítását, amely többek között arról rendelkezik, hogy az Országos Választási Bizottság tagjait minden általános – így az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti – voksolás előtt újra kell választani. Az elmúlt években működő testületekre rengeteg panasz volt, az OVB már a 2002-es választásokkor is középpontba került. Hiába követelték többen is, az akkor még a Ficzere Lajos által vezetett testület, a számos törvénysértés ellenére nem számoltatta újra a szavazatokat. Pedig ahogy Cservák Csaba, a testületből 2005-ben kizárt alkotmányjogász is rámutatott, ha az OVB helyt ad a „Vecsernyés-ügy” néven elhíresült beadványának, amely a törvényből jogosan vezette le, hogy a visszalépett jelöltekre leadott szavazatok nem számítanak, akkor 2002-ben nincs parlamenti többsége a Medgyessy-kormánynak.

Később, a 2004. decemberi kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán arról emlékezhetünk a testületre, hogy esze ágában sem volt felemelni a hangját amiatt, hogy a Gyurcsány-kormány – alkotmányellenesen! – a „nem”-ek mellett kampányol. Emlékezetes az akkor már – a marxista nézeteket hirdető – Szigeti Péter által elnökölt OVB packázása a Fidesz szociális népszavazásával kapcsolatban. A testület az Alkotmánybíróság többszöri döntése ellenére is visszadobta a kérdéseket, a referendum így csak jókora késéssel, 2007 júniusában kapott zöld utat. Az OVB példátlan módon a népszavazás kiírása után felülbírálta a Fővárosi Választási Bizottság és a Legfelsőbb Bíróság korábbi határozatát, és kimondta, hogy a VIII. kerületi önkormányzat törvényt sértett, amikor a referendumon való részvételre buzdított.

Szigeti Péter, a testület elnöke még az Alkotmány rendelkezéseivel is szembement, amikor 2008-ban a „tb-mentők” által kezdeményezett, egészségbiztosítási privatizációt megakadályozandó népszavazás során úgy nyilatkozott, hogy ha a parlamenti többség visszavonja az említett törvényt, feleslegessé válik a népszavazás, és van jogalap arra, hogy nemet mondjanak a referendum megtartására.

Az idei országgyűlési választásokat övező botrányok kapcsán többek között Cservák Csaba is kijelentette: az OVB jelen formájában alkalmatlan feladata ellátására. Egyes jogászok szerint már az MSZP nyilvántartásba vétele sem volt jogszerű, de amit a testület az első forduló napján a felkészületlensége miatt bekövetkezett káosz során megvalósított, az végképp nem. A kampánycsend meghosszabbítását számos szakember és még Jóri András adatvédelmi biztos is jogsértőnek nyilvánította.

Ennek ellenére sem Szigeti Péter OVB-elnök, sem az Országos Választási Iroda vezetője, Virág Rudolf nem érzett felelősséget, és nem is mondott le.

Cservák Csaba, aki a Független Jogász Fórum elnökeként évek óta küzd az Országos Választási Bizottság jogállásának rendezéséért, kiemelte: az említett esetek is arra mutatnak rá, hogy gyökeres reformokra van szükség, és végre komoly törvényt kell alkotni. Cservák 2004-ben megjósolta: ha rövidesen nem kezdenek valamit az OVB jogállásával, akkor néhány évvel később ennek már beláthatatlan következményei lesznek. A volt OVB-tag korábban a helyzet aggályossága miatt az Alkotmánybírósághoz fordult, noha úgy látja, a kérdés inkább törvényhozási úton és nem jogorvoslattal lenne megoldható.

A szakember szerint véget kell vetni a kettős mércének: ha a delegált tagokat vissza lehet hívni, akkor ezt a választott tagokkal szemben is alkalmazni kell. Erre ugyanis a törvény a szakminiszternek, illetve az Országgyűlésnek lehetőséget biztosít. „Az OVB az egyetlen országos közjogi testület, amelynek nincs önálló költségvetése, apparátusa. Jogilag tisztázatlan a választási bizottságok és a választási irodák viszonyrendszere. De talán ennél is súlyosabb gond, hogy a testületnek nincs jól körülhatárolt szankcionálási eszköztára” – hangsúlyozta az alkotmányjogász. A hatékonyság ugyanis a tagok mellett függ a jogszabályi háttértől is.

Forrás: Kecskeméti Lapok

Orbán egyeztetett Szász Károllyal a felügyelet jövőjéről

Orbán Viktor kedd délelőtt megbeszélést folytatott Szász Károllyal a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jövőjéről, jövőbeni szerepéről – közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője kedden újságírókkal az Országházban. Szász Károly 2000 és 2004 között már vezette a felügyeletet.

Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke kedd reggel jelentette be lemondását posztjáról június 30-i hatállyal. Az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: „tekintettel arra, hogy a hatályos törvényi szabályozással összhangban 6 éves időszakra szóló kinevezésem 2009 nyarán, kevesebb mint egy évvel a közelgő választások előtt történt, úgy tartottam tisztességesnek, hogy az újonnan megalakult kormány számára lemondásommal megteremtem a lehetőséget arra, hogy a továbbiakban az általa jelölt szakember irányíthassa a felügyelet munkáját”.

Szijjártó Péter a Parlamentben újságírók előtt elmondta: Farkas Ádám kedden valóban megküldte a lemondásáról szóló dokumentumot a kormányfőnek. A PSZÁF-ról rendelkező törvény ez esetben úgy szól, hogy a miniszterelnöknek továbbítania kell ezt a dokumentumot a köztársasági elnöknek, aki dönt a lemondás elfogadásáról és a lemondás hatályának időpontjáról – fejtette ki, hozzátéve, hogy minderről a miniszterelnök intézkedett.

A kormányfő szóvivője közölte azt is, hogy Orbán Viktor kedd délelőtt egyeztetést folytatott Szász Károllyal a PSZÁF jövőjéről, jövőbeni szerepéről.

Szijjártó Péter megjegyezte, jelenleg ennyit tud mondani az ügyben.

Forrás: Duna TV

This entry was posted on 2010. június 30. szerda at 09:01 and is filed under Gazdaság, Közpénzek, Kormány, Pártok, Választás. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.