Csepel.info

Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért helyettes államtitkára tavasszal jelentette be, az EU-s források tervezése során sikerült a beruházás megvalósításához szükséges pénzt betervezni. Ez azt jelenti, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásaiból 14 milliárd forintot szán a kormány egy olyan beruházásra, amely a Csepelt a XVIII. kerülettel összekötő kerékpárúton kívül futópályát, kültéri fitnesz-parkot, gyermekjátszóteret, valamint egy több mint tíz kilométer hosszú vonalas, azaz keskeny, de hosszú, zöld parkot hozna létre az évtizedek óta használaton kívüli „nagy Burma” iparvágány helyén. A projekt tartalmazza a régóta várt gyalogos-kerékpáros hidat Csepel és a Molnár-sziget között, így téve teljessé a közvetlen kapcsolatot Csepel és Soroksár között. Schneller tudatta azt is, a kormány az uniós programozás tervezésénél kiemelten figyelembe vette a kerületek álláspontját.

A fejlesztés felkarolásáról egyébiránt mind a három önkormányzat képviselő testülete is elfogadott egy szándéknyilatkozatot, jelezve a Fővárosi Önkormányzatnak: hiba volt visszalépni ettől a kezdeményezéstől, amelyhez mindösszesen 200 millió forintot kellett volna biztosítania Karácsony Gergelyéknek. Ughy Attila ennek kapcsán úgy vélte, a fideszes, független és baloldali vezetésű önkormányzatnak is elemi érdeke, hogy támogassa a projektet, hiszen

mind a három városrész tett már bele saját erőforrást a tervezésbe, illetve azok előkészítésébe.

A dél-pesti kerékpárút nyomvonaláról a jobboldali politikus egyébként azt mondta, a fejlesztés olyan irányban haladna, amelyen normál gépjárműforgalom csupán kis részben van.

„Az M5-ös autópályát egy olyan helyen szelné át egy szervízalagúton keresztül a kerékpárút-fejlesztés, amivel sokkal közelebb kerülne egymáshoz a soroksári és a XVIII. kerületi városközpont. Magyarán azok a kapcsolatok, amelyek megvoltak a sztráda megépítése előtt, ezek újra – még ha csak kerékpárút szinten – vissza tudnának épülni, kerülő nélkül lehetne a városrészek között közlekedni.”

– magyarázta a volt polgármester. Hozzáfűzte:

„Most, hogy mindenki arról beszél, mennyire környezetszennyezőek a dugókban várakozó autók, hány kilométert tesznek meg feleslegesen a gépjárművek, ez a projekt pont egy ilyen rövidítésre adott volna lehetőséget.”

Arra a kérdésre, amely szerint annak ellenére, hogy a Fővárosi Önkormányzat kiszállt a fejlesztésből, lehet-e Karácsony Gergelyéknek bármiféle ráhatása annak alakulásába, a fideszes képviselő úgy reagált: elég jelentős beleszólása van a fővárosnak, a közútkezelői engedélyeket ugyanis neki kell kiadnia. Elég csak a kereszteződések kialakítására gondolni.

Arra a felvetésre pedig, hogy fel lehet-e szólalni a projekt mellett, például a következő Fővárosi Közgyűlésen, Ughy Attila azt válaszolta:

Nem a józan ész fogja eldönteni Karácsony Gergely viszonyulását a projekthez, hanem az, hogy ebből a fejlesztésből a miniszterelnöki ambíciói számára milyen előnyöket tud felmutatni. Ha mint kormányfőjelölt neki ebből nincs szavazatmaximalizáló haszna, nem fog ezzel foglalkozni. Vagy ha ez a kérdéskör neki kellemetlen lesz, esetleg olyan színben tüntetheti fel őt, ami számára kellemetlen, akkor ezt agyon fogja hallgatni és nem is fogja napirendre engedni.”

Mint mondta, a Fővárosi Közgyűlés szervezési és működési szabályzata (szmsz) csupán nevében szervezési és működési szabályzat, gyakorlatilag egy diktatúrának a leírása, mivel ott csakis kizárólag az történik, amit a Karácsony Gergely akar. Nem kerülhet más a napirendre, nem lehet másról szót ejteni, tehát a közgyűlés nem egy szabad budapesti kérdésekről szóló vitafórum, hanem Karácsony Gergely egyszemélyes diktatúrája.

A világ számos pontján már bevett gyakorlatnak számító zöldfolyosó, úgynevezett lineáris park és az azt keresztező, 23 kilométer hosszúságú, összefüggő kerékpárút kialakítása minden bizonnyal 2024-re készülhet el.

Forrás: Mandiner