Csepel.info

Magyar Idők

Jobb külön-külön cselekedni, mint együtt tétlennek lenni – reagált Angela Merkel szavaira a kormányfő. Magyarország időben lépett, ezért ma a legvédettebb európai ország – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

A kormányfő – akit „a nemzeti különutakat” bíráló Angela Merkel német kancellár szavairól kérdeztek – hangsúlyozta: Magyarország volt az első nemzetállam, amely önállóan cselekedett, ezért ma Magyarország a legvédettebb állama az EU-nak, amely viszont tétlen. Szerinte egyébként a migránshelyzet és Brüsszel tehetetlensége a jobb jövőt, a fejlődés lehetőségét veszélyezteti. Megjegyezte azt is, hogy a migránsokkal szembeni hazai védekezés teljes költségét Magyarország állja, az EU nem segít.

Nyomatékosította: Magyarország nem enged be a területére senkit ellenőrzés nélkül. „Itt nem lesznek kerítésáttörések, bevándorlózendülések, felgyújtott menekülttáborok, és nem fognak vadászni mindenfajta bandák magyar nőkre, a feleségeinkre meg a lányainkra” – fogalmazott Orbán Viktor. Közölte, arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy ha ilyesminek akárcsak a jelét látják, akkor azt csírájában el kell fojtani, meg kell torolni. „Ebből a szempontból nem csinálunk Európát Magyarországból, ez egy biztonságos hely marad” – mondta.

A magyar határzárról szólva a jelenlegi fizikai akadályokat eredményesnek minősítette, de jelezte: „fizikailag” meg kell erősíteni a kerítésrendszert, hogy szélesebb szakaszokban is védhető legyen. Arra is fel kell készülni, hogy ha a magyar-román határszakaszon baj van, akkor 2-3 hét alatt a teljes magyar-román határt „fizikailag meg kell tudnunk védeni” – tette hozzá.

Zajlik egy másik vita is: arról szól, hogy az eurót használó országok kiépítsék-e saját Európájukat, a „mag Európát”, amely körül lenne egy „gyűrű Európa”. Ez ugyanakkor még nem a ma problémája – tette hozzá. Sok mindent kell majd mérlegelnie a magyar népnek, ha ez a kérdés az asztalra kerül – vélte. Most azonban a migránsválság megoldása a legfontosabb – fűzte hozzá.

Azt mondta, a migráció elleni védekezés teljes költségét jelenleg kizárólag Magyarország állja, ebben nem segít az Európai Unió.

Görögország igazi rejtély

A miniszterelnök az interjúban érthetetlennek nevezte, hogy Görögország miért tűrte el, hogy Törökország felől milliószám lépjenek át a területére ellenőrzés nélkül, és hogy a szigetekre érkezőket a görögök miért szállították tovább államilag a szárazföldre.

Úgy összegzett: Görögország megsértette a schengeni megállapodást, „beengedte és a nyakunkra küldte a menekülteket”, mégis „valakik” – például a németek, de „vannak a függöny mögött mások is” – állandóan megvédték.

Ha vízummentességről van szó, akkor Ukrajna előnyt élvezhet

Kitért Törökország és az EU viszonyára is, így például a törökök vízummentes utazásának kérdésére. Erre a magyar kormány azt mondja: „ha bárkinek meg fogjuk adni a jövőben (…) mi, magyarok a vízummentes belépést, első Ukrajna kell, hogy legyen”.

A magyar külpolitika támogatja, hogy az EU megállapodjon Törökországgal, de ez önmagában kevés, nem váltja ki a saját védekezést – közölte.

Arra a felvetésre, hogy a NATO európai erőinek főparancsnoka szerint Oroszország szíriai bombázása okozza az európai menekültválságot, Orbán Viktor úgy reagált: Oroszország szíriai bombázása előtt is özönlöttek a migránsok Európa felé, ezért „ezt az oroszok nyakába varrni a logika egyszerű szabályai szerint sem tűnik értelmes álláspontnak”.

„Nem írtam alá semmit, és nem is fogok aláírni semmit„

A kormány által kezdeményezett kvótareferendumról szólva, Martin Schulz európai parlamenti elnök kritikus szavaira reagálva a kormányfő úgy fogalmazott: „Schulz úr is úgy tesz, mintha nem tudná, amit egyébként mindenhol elmondtunk”, hogy Magyarország a betelepítési kvótáról – a 120 ezer ember szétosztásáról – szóló korábbi döntés ellen bírósághoz fordult. A népszavazás a jövőről szól – magyarázta -, a március közepi EU-csúcson ugyanis egy folyamatos, állandó, kötelező migránsszétosztási rendszert akarnak előterjeszteni. Ezért nem a jövő hétfői, hanem a hónap közepi csúcstalálkozót tartja az igazi nagy kihívásnak. „Nem írtam alá semmit, és nem is fogok aláírni semmit, ami kötelező kvótára vonatkozik, legyen az állandó vagy egyszeri” – tette egyértelművé Orbán Viktor.

A miniszterelnök arról az elképzelésről is beszélt, amely szerint az eurózónához tartozó államok egy csak rájuk vonatkozó közös politikát alakítanának is. Ez szerinte nem a holnap problémája, de még az idén komoly döntések várhatók, amelyek a közös pénzt nem használó tagállamok, így Magyarország elé is megválaszolandó kérdéseket állítanak. Jelezte, az euróövezeti csatlakozáshoz Magyarországon az alkotmány értelmében kétharmados parlamenti támogatás kellene.

a kormány megvívja a csatákat Brüsszellel

A kormányfő egyértelművé tette azt is, hogy Magyarország, Szlovákiával együtt, a kötelező kvótáról szóló döntés ellen lépett fel bírósági úton. A magyarországi népszavazás nem az ellen van, hanem a folyamatos, állandó betelepítésekkel szemben.

Szerinte ugyanis az olyan alapvető kérdésekben, amelyek népek sorsát határozzák meg, az embereket meg kell hallgatni. Magyarország a demokratikus gondolkodású népek közé tartozik, ebben a kérdésben viszont ez ütközik a liberalizmussal – világított rá.

Nyomatékosította azt is: a kormány készen áll arra, hogy megvívja a csatákat Brüsszellel, és javaslatokat tegyen, ha csökkenteni akarják a Magyarországnak járó uniós forrásokat. A magyar diplomácia ehhez elég erős, és a legdurvább fenyegetésekkel is fel tudja venni a harcot – fűzte hozzá.

Magyarország hosszú idő után megindult a saját céljai felé, amit veszélyeztet a migránshelyzet és brüsszeli lehetetlenség. Meg akarjuk azonban védeni az elmúlt évek munkáit és a jövőnket – emelte ki.

Erős Szlovákiát szeretnénk 

A rádióinterjúban szóba került a hétvégi szlovákiai parlamenti választás is, amelyről Orbán Viktor – kérve a felvidéki magyarokat a választási részvételre – úgy foglalt állást: egy stabil, kiegyensúlyozott Szlovákia, amellyel Magyarország szövetségben lehet – mint az elmúlt években -, az európai színtéren való közös fellépés lehetőségét adhatja meg.

Megjegyezte, az elmúlt hónapokban tartott más európai választások „nem vidítanak fel”, mert instabil helyzetek alakultak ki. Szerinte mindez Európát is gyengítette.

A nagy siker 

Végül az Oscar-díjas Saul fia című filmről beszélt, felidézve: a kormány 2010-ben „teljes jogi és pénzügyi káoszt” vett át a filmfinanszírozás területén. Nehéz volt rendet tenni „Andy Vajna nevét nem tudjuk megkerülni, aki az egyik legbátrabb magyar, aki vállalta azt a munkát, hogy ebben a darázsfészekben megpróbál békét, igazságosságot és alkotó légkört teremteni”

– fogalmazott a miniszterelnök, majd közölte: az új rendszerben készült magyar filmek az elmúlt években 130 elismerést kaptak a világban.

„Ezeknek kiemelkedő, nagy hegycsúcsa a Saul fia” – mondta Orbán Viktor, aki gratulált a film rendezőjének és a teljes stábnak.

Forrás: Magyar Idők

This entry was posted on 2016. március 4. péntek at 12:25 and is filed under Európai Unió, Kormány, Kultúra, Média, Migráció, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.