Csepel.info

Csepel.hu

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokról és kényszermunkásokról emlékeztek meg kedden napirend előtt az Országgyűlésben. Emellett szó volt a sport szerepéről, nők elleni erőszakról, a magánnyugdíj-pénztárakról, a szegénységről és a Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes által megfizetett adóhátralékról.

Németh Szilárd István (Fidesz) Simon Gáborról, az MSZP volt elnökhelyetteséről elmondta, mintegy 240 millió forintot helyezett el ausztriai bankszámlákon, ezt vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel, ezért okirat-hamisítást követett el.

Mint mondta, 100 millió forintos nagyságrendű adó meg nem fizetése miatt remény volt arra, hogy “be lehet kaszlizni”. De október végén adóhátralékként 128 millió forintot fizetett meg, biztosan nem a külföldi számlákon zárolt összegből – tette hozzá.A kormánypárti politikus szerint Simon Gábor ezzel elismerte, az eltitkolt vagyon az övé, és az is bebizonyosodott, az egész baloldal hazudott, ezért az embereknek válaszokkal tartoznak.

A napirend előtti felszólalás teljes szövege alább olvasható:

Tisztelt Országgyűlés!

Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő, munkaügyi államtitkár, az MSZP országos választmányának elnöke, majd általános elnökhelyettese, a párt második embere 2008 januárjában döntött úgy, hogy Ausztriában bankszámlát nyit. 2008. január 28-án és 2009. április 10-én ezekre a számlákra 575 ezer eurót és 163 ezer dollárt (összesen 240 millió forint) helyezett el. A szocialisták üdvöskéje az osztrák pénzintézetnek úgy nyilatkozott, hogy a vagyon többek között egy cég, valamint egy budapesti ingatlan eladásából származott.

A szóban forgó időszakban azonban Simon Gábor tulajdonában nem volt olyan értékű ingatlan, sem olyan gazdasági társaság, amely magyarázatot adhatott volna a mesés összeg eredetére.

Simon Gábor külföldi betétszámláin elhelyezett megtakarítás a vagyonnyilatkozataiban nem szerepel. Az összeget jövedelemként sem vallotta be, így a jogszabályok által előírt adót sem fizette meg. Az MSZP elnökhelyettese okirat-hamisítást követett el azzal, hogy valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatokat nyújtott be az Országgyűléshez.

Simon Gábort 2008-ban és 2009-ben is nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonták akkori államtitkári kinevezései miatt, azonban a kitöltött ún. C típusú kérdőíven egyszer sem tüntette fel külföldön vezetett bankszámláit.

Simon az ügyészségen is azt hazudta, hogy a külföldön rejtegetett százmilliók csak vagyonkezelésre kerültek a birtokába. Majd kiderült, hogy a fővárosi Magnet Bankban is van kb. 75 milliós eltitkolt vagyona.

Továbbá mikor Welsz Tamás házában tartott házkutatást a rendőrség, a nyomozók megtalálták Simon Gábor külön széfjét. Ebben leltek egy Gabriel Derdák névre kiállított, de Simon fényképét, adatait és saját kezű aláírását tartalmazó bissau-guineai útlevelet, amelyet egy nagyobb összegű bankszámla nyitásánál használtak.

Azután egy másik osztrák bankszámlán is felbukkant százmillióknak megfelelő euróvagyon. Továbbá a Simon vásárolt üdülőingatlanért és lakóingatlanért kifizetett összeg is olyan ismeretlen forrásból keletkezett, amelyeket adóbevallásaiban nem tüntetett fel, így ezek után sem fizetett adót.

Ekkor úgy tűnt, hogy százmilliós nagyságrendű adó meg nem fizetésért be lehet kasznizni. De egyszer csak október végén Simon a külföldi bankszámlákon rejtegetett vagyona után adóhátralékként 128 millió forintot fizetett be a hatóságnak. Az biztos, hogy nem a tavasszal, a nyomozó hatóságok által zárolt külföldi számlákon lévő pénzből utalta át az adóhátralékot, mivel azokhoz nem férhetett hozzá. A közteher kiegyenlítésével azonban elismerte, az eltitkolt vagyon az övé, vagy legalábbis ő őrizgeti. De ezzel az is bebizonyosodott, hogy Simon Gábort és a pártot védve, tavasszal az egész baloldal kórusban hazudott.

Zuschlag Jánossal készült egy interjú, amiben arról is beszélt, hogy Simon Gábor eltitkolt 240 milliójáról az MSZP vezetésének is tudnia kellett. Egyedül elintézni effajta dolgokat úgy, hogy nem tud róla senki, az MSZP rendszerének a jellegzetességei miatt nem lehet. És Simon Gábor a szocialisták második embere volt, a pártelnök helyettese és jobb keze.

És van még egy Zuschlag párhuzam: valakik annak idején neki is összedobhattak 50 millió forintot, ami kárenyhítésként csökkenthette a büntetési tételt. Lehet, hogy a 128 millióval ugyanazok akartak segíteni most Simonon, aki annak idején Zuschlagon? Lehet, hogy ez a hallgatás, a balhé elvitelének az ára? A modern vörös segély?

Tisztelt Országgyűlés!

A botrány kirobbanásakor az MSZP vezetése több nap menekülő utat adott Simon Gábornak, és akadályoztak minden, a vagyonnyilatkozatával és a vagyonosodásával kapcsolatos vizsgálatot. Most már világos miért, hiszen a pénznek Simon nem a kezelője.

Kérdés ma már az, miért volt érdeke a baloldalnak falazni ebben az ügyben?

Elképzelhető, hogy valóban azokról a homályos pénzekről van szó, amikről Gyurcsány Ferenc egyszer azt mondta, „jobb, ha nem tudjuk, honnan van”?

Ideje, hogy színt valljanak az ügyben, kedves elvtársak! Honnan vannak valójában a százmilliók? Mióta tudtak a bankszámlákról?

Kié a pénz valójában?

Sőt a most napvilágra került hírek után újabb kérdések is felmerültek.

Mit tudnak arról, honnan volt most hirtelen Simon Gábornak 128 milliója adóhátralékot fizetni?

A baloldal nem gondolhatja azt, hogy Simonnak az MSZP-ből való távozásával már nincs közük az ügyhöz. Amikor Simon bankszámlákat nyitott, nagyon is közel volt hozzájuk, a Gyurcsány és a Bajnai kormányok államtitkára és az MSZP elnökhelyettese volt.

Tisztelt Szocialista Képviselőtársaim!

Önök az embereknek válaszokkal tartoznak! Mondják meg végre, milyen szerepet játszanak ebben, a mai napig hazugságokkal teli korrupciós ügyben!

Forrás: Csepel.hu

This entry was posted on 2014. november 25. kedd at 13:05 and is filed under Közpénzek, Krimi, Országgyűlés, Társadalom, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.