Origo
A döntetlenközeli állás a legvalószínűbb a budapesti billegő kerületekben az október 12-i önkormányzati választáson. Erzsébetvárosban, Pestszentlőrincen, Soroksáron pár szavazaton múlhat a győztes személye, Zuglóban nevető harmadikként egy civil szervezet jelöltje is befuthat.
A főpolgármester-választás és a megyei jogú városok mellett a budapesti kerületek és a közgyűlés összetétele bír a legnagyobb jelentőséggel az önkormányzati választáson. Budapest a mostani választáson azért is értékelődött föl a pártok szemében, mert az országgyűlési választáson a fővárosban tudta az ellenzék a legjobban megközelíteni a kormánypártokat.
Mérlegen a billegők
Az idén a korábbi szabályokkal szemben a fővárosi közgyűlés választási módja jelentősen megváltozik, és közvetlen kapcsolatban lesz a kerületekkel. Október 12-étől a főpolgármester mellett a megválasztott kerületi polgármesterek, valamint kilenc, a vesztes polgármesterjelöltekre adott szavazatokat összesítő kompenzációs listáról bekerülő politikusokból áll össze az új, 33 fős közgyűlés. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan alakulnak a kerületi polgármester-választások, pár száz szavazaton is múlhat, melyik oldalnak lesz többsége a testületben.
A fővárosi választási esélyeket elemző korábbi cikkünkben a biztosnak tűnő kerületeket néztük meg, most a billegőkkel folytatjuk. Esélylatolgatásunk során a korábbi évtizedek eredményeit is figyelembe vesszük.
Nagyon hasonló kerületek
Óbudán bár a rendszerváltás óta még egyszer sem nyert baloldali polgármesterjelölt, mégis inkább billegőnek kell számítanunk a III. kerületet. Ennek egyik oka, hogy az idei két országos választáson meglehetősen szoros eredmény született Észak-Budán, másrészt a baloldali pártoknak sikerült megállapodniuk egy közös jelöltben. A baloldal esélyeit viszont nagyban rontja, hogy az egyik körzetben nem sikerült megfelelő mennyiségű ajánlást összegyűjteniük, és több választókerületben is egymással szemben indulnak.
Újpest is nagyban hasonlít Óbudára abból a szempontból, hogy a IV. kerületben nem volt még soha baloldali polgármester, és az országgyűlési választásokon az MSZP mindig sokkal jobban szerepelt, mint az önkormányzatikon. Érdekesség, hogy a szocialisták a legközelebb a győzelemhez 2010-ben voltak, amikor csak kilencszáz szavazaton múlt Trippon Norbert sikere. Október 12-én a baloldal jó esélyekkel indul, bár egy Századvég-felmérés szerint Wintermantel Zsolt a szavazatok közel 60 százalékára számíthat.
Ki lesz a sárdobálás nyertese?
A VI. kerületben szinte megjósolhatatlan, hogy ki fog végül befutni, de a múlt alapján némileg nagyobb esélyt lehet adni Kiss Róbertnek, a baloldal közös jelöltjének a sikerére. Terézvárosban 1990-ben az SZDSZ, majd az MSZP győzött. 1998 és 2002 között fideszes, majd 2010-ig Verók István MSZP-s politikus vezette a kerületet. Az idén mindkét országos választáson fej fej melletti eredmény született a belső pesti kerületben, várhatóan október 12-én is pár szavazaton fog múlni a győztes kiléte.
Erzsébetvárosban meglehetősen eldurvult a mostani kampány, ami részben annak is köszönhető, hogy a mögöttünk hagyott két országos választáson itt is meglehetősen szoros verseny alakult ki a két nagy politikai oldal között. A VII. kerületben 2010-ig egyszer sem volt jobboldali városvezetés, ennek alapján most is inkább a baloldal számít esélyesnek, de a kölcsönös sárdobálás miatt megjósolhatatlan, ki lesz a nyertes.
Visszatérhet Gegesy
A IX. kerületben szintén egy hajszálon múlhat, hogy az 1990–2010 közötti SZDSZ-es polgármester, Gegesy Ferenc nyer, vagy pedig Bácskai János jelenlegi fideszes kerületvezető marad a hivatalában. Az Origo információi szerint most éppen Bácskai vezet pár százalékkal a közvélemény-kutatásokban, helyzetét nagyban megkönnyíti, hogy a liberálisok mellett a ferencvárosi lokálpatrióták is ringbe szállnak a polgármester-választáson.
Kőbányán 2002-ig a fideszes György István volt a polgármester, aki képes volt az országgyűlési választásokon tapasztalt MSZP-s fölény felülírására. 2002 után nyolc évig szocialista, majd újra fideszes vezetés lett a X. kerületben. Az idén az országgyűlési voksoláson a listás szavazáson vereséget szenvedett a mostani kormánypárt, de az egyéni voksokat tekintve ők nyertek, ami nagyon izgalmas versenyt jelez előre.
Civil siker is lehet
Az egyik legérdekesebb küzdelem Újbudán alakult ki, ahol Molnár Gyula megpróbálja visszaszerezni 2010-ben elveszített székét. A szocialista politikus pozícióját nagyban erősíti, hogy Hoffmann Tamás jelenlegi polgármesteren kívül az összes korábbi kerületvezetőt maga mellé állította. A baloldal helyzetét nehezítheti, hogy az LMP, a liberálisok és a szociáldemokraták is önálló jelölttel indulnak. A XI. kerületben tavasszal mindkét választáson a Fidesz legyőzte a baloldali erőket, Molnár bízik abban, hogy ledolgozza a hátrányt.
Zuglóban négyszer választottak szabaddemokrata és kétszer fideszes polgármestert. Most Karácsony Gergely abban bízik, hogy folytatódik a tavaszi és a korábbi évtizedes trend, miszerint a XIV. kerületben inkább a baloldalnak van erősebb bázisa. A kerületben nem zárható ki egy hármas holtverseny sem, mivel Várnai László, a Civil Zugló Egyesület is nagyon népszerű, és nagyban erősíti a pozícióját, hogy a választók jelentős része csalódott a két nagy blokkban.
Korábbi MSZP-s polgármester segíthet a Fidesznek
Rákospalota 2010-ig a baloldal egyik legerősebb bázisa volt, de most mégis inkább billegőnek számít. Hajdú László korábbi szocialista városvezető mögé sorakozott föl az MSZP, az Együtt–PM és a DK, de az idei két országos választáson egyáltalán nem szerepeltek jól az előbb felsorolt erők. Áprilisban a Fidesz–KDNP 0,35 százalékponttal szerepelt jobban a baloldalnál, míg májusban már hat százalékponttal. A verseny persze nem dőlt el, itt is pár száz szavazaton múlhat a végeredmény.
A tavaszi országgyűlési választáson a legnagyobb izgalmak a XVIII. kerületben zajlottak, ahol végül Kucsák László, a Fidesz–KDNP jelöltje 56 szavazattal verte meg Kunhalmi Ágnest, a baloldal politikusát. Pestszentlőrinc-Pestszentimrén egyébként csak 2010-ben választottak először jobboldali vezetést, éppen ezért a baloldal számára nagyon fontos lenne a kerület visszaszerzése. Helyzetüket nagyban nehezíti, hogy Mester László, aki 1994–2010 között állt a városháza élén, most függetlenként méreti meg magát.
Nagy változás lehet Soroksáron
Csepelen a tavaszi országgyűlési választási siker után a baloldali erők szinte kötelezőnek érzik, hogy visszaszerezzék a XXI. kerület vezetését. Pestszentlőrinchez hasonlóan itt is csak 2010-ben tudott először nyerni a jobboldal. Amiatt azonban, hogy az idei két országos választáson Csepelen nagyon szoros volt az eredmény a két nagy politikai blokk között, és a kampány is meglehetősen eldurvult, lehetetlen megjósolni a végkimenetelt.
Az 1994-ben függetlenedett Soroksáron még soha nem nyertek a jobbközép pártok, de most mégis billegő kerületnek számít a falusias városrész. Ennek legfőbb oka, hogy a baloldali ellenzéki erők a korábbi évekkel szemben nem álltak be Geiger Ferenc városvezető mögé. Így bármelyik párt jelöltje befuthat a kiegyensúlyozott erőviszonyok miatt, de a legjobb esélye erre a Fidesznek van, mivel a párt mindkét idei országos választáson az első helyen végzett a XXIII. kerületben.
Döntetlen lehet
Ha a jelenlegi felméréseket megnézzük, valamint a korábbi évtizedek eredményeit is mérlegre tesszük, akkor a fönt felsorolt 12 billegő kerületből a kormánypártok és az ellenzék is nagyjából hat-hat győzelemre számíthat. Persze mivel több kerületben is pár száz szavazaton múlhat a győztes kiléte, ez az arány az egyik vagy a másik oldal felé is jelentősen eltolódhat.
Mérlegen az eddigi választások
Az Origo a választástörténeti elemzésének első részében a főpolgármester-választásokkal és a várható esélyekkel foglalkozott. Azóta Falus Ferenc visszalépett Bokros Lajos javára, de komoly győzelmi esélyei Bokrosnak sincsenek.Cikksorozatunk második részében a megyei közgyűlések várható erőviszonyait vettük górcső alá. A harmadik részben a megyei jogú városokban néztünk körül, míg a negyedikben a biztosnak tűnő fővárosi kerületeket vizsgáltuk meg.
Forrás: Origo
