Csepel.hu
Érdekes történelmi világba csöppen bele az, aki kezébe veszi és elolvassa Gyócsi László, a Regényes történelem: a hódoltság kora című könyvét. A szervezőknek köszönhetően november 29-én este az íróval is találkozhattunk, és a könyvtárban „beülve az iskolapadba,” betekintést nyerhettünk a török uralom 150 évébe.
Ezáltal nem csak a könyvet, hanem Gyócsi László kutatásait megismerve rajzolódott ki előttünk a török elnyomás.
Megismerhettük a három részre szakadt ország megszállt területeinek az életét, de nem csak a bárók, hercegek, a földesurak, hanem a parasztok szemszögéből is. Az írót és a megjelenteket Bánátiné Papp Katalin intézményegység-vezető köszöntötte. Rövid bemutatása után Gyócsi László, a hódoltságnál még korábbra ment vissza a történelemben, hiszen az eddig megjelent harminchét (aminek nyolcvan százaléka történelmi regény) kötetében Attila hun királytól kezdődően, végig követi népünk vérzivataros századait. Születése helyének okán (Somogyvár melletti Öreglak), Koppány és Szent István, majd Szent László korába is betekintést nyerhettünk. Mint megtudhattuk nagyon sok rovásírásos dokumentum megsemmisült, így csak a ránk maradt latin írásos anyagokra támaszkodhatunk. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért éppen történelmi regényeket kezdett el írni. Erre látszólag nagyon egyszerű választ kaptunk.
„A romantika évszázadában Victor Hugo és Walter Scott azért, hogy megkerüljék a cenzúrát, történelmi regényeket írtak, ahol a hiteles személyek mellett kitalált jellemeket is megfogalmaztak. Rátérve a regényemre, tehát a hódoltság korára elmondható, hogy nagyon sok sorscsapás következménye a hosszú török uralom. Kezdhetném a mohácsi csatával (1526 augusztus 19), majd Buda ostromával és elestével (1541 augusztus 19). Két év múlva újabb várak kerültek török kézre, majd az 1552-es várháborúk és az 1566-os szigetvári ostrom, amely ugyan elesett, de megakadályozta a törököket abban, hogy eljussanak Bécsig. Ekkor halt meg I. Szulejmán szultán. Várhatóan a jövő évben jelenik meg az újabb könyvem a Végzetes győzelem, mely az ötvennyolc éves Zrínyi Miklós és a hetvenkét éves nagy Szulejmán életének utolsó napjaiba enged betekintést nyújtani. Szulejmán nem a csatamezőn halt meg, hanem gutaütést kapott. Erről a török sereg többsége csak negyven nap múlva értesülhetett. Testét bebalzsamozták, szívét pedig kivették és halálának a helyén egy türbét állítottak fel, majd abba a sírboltba temették el. Ez a türbe még nem került elő, de az ásatások folyamán Szigetvárhoz közel, egy oszmán kori település nyomaira bukkantak.”
Mint ahogy az író-olvasó találkozón hallottak, a már megjelent és a jövő évben megjelenő könyv is bizonyítja, nem csak a hódoltság korában, hanem történelmünk más időszakaiban is megtalálható az a bizonyos „fehér folt”. Gyócsi lászló művei által ezeket próbálja eloszlatni. Ma ennek a tanúi lehettünk.
Forrás: Csepel.hu
