Márton napi hagyományok

Márton napi vigasságok Csepelen most vasárnap

100fok.postr.hu, Csepel.hu

Tudjátok, hogy elsősorban a zöldségételeket részesítjük előnyben, ám a flexiteriánus étkezésbe néhanapján belefér a húsfogyasztás is (erről itt írtunk részletesen). És mivel a hagyomány szerint Márton napját követően negyven napos böjti időszak következik, ilyenkor kell belakmározni.

A liba az egyik legfinomabb húsfélék egyike lehet ha megfelelően készítjük el. Ehhez kaptok útmutatót szerzőnktől, Herczeg Gabriellától (Flat-cat gasztro blog), aki a Márton napi hagyományokba is bevezet titeket.

Márton napi hagyományok

A Márton nap (november 11.) a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a dőzsölés a terített asztalnál megengedett. A Márton napi lakoma egyben az újbor megbontásának ünnepe, és a libalakomáké is. A hagyomány szerint a Márton napi libalakomák Szent Márton nevéhez fűződnek, aki szerény ember lévén a püspökké választása elől a libák óljába menekült, azok azonban hangos gágogásukkal elárulták őt, így végül mégis Tours püspökévé avatták.

A Márton napi liba fogyasztására azonban ennél egy jóval egyszerűbb magyarázat is rendelkezésünkre áll: Márton napján terelték a jószágokat télére az ólakba, istállókba, ekkor számoltak el a pásztorok bérével, és az éves fizettségük mellé általában egy-egy liba is járt, amit az újbor megbontása mellé készített vacsorákra fel is tálaltak. Ehhez a jeles naphoz számos népszokás is fűződik, a Márton napi liba mellcsontjából például még a téli időjárás is megjósolható.

A hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, kibelezik, besózzák és meghintik friss majorannával, majd kemencében lehetőleg nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben szép pirosra, ropogósra sütik. Ha elkészült, feldarabolják. A mellcsontjáról óvatosan lefejtik a húst (úgy át kell sülnie, hogy ez könnyen elvégezhető legyen), és szemügyre veszik a csontot, hogy megjósolják belőle, milyen lesz a tél. Ha barna volt, esős, ha fehér akkor havas telet vártak. A leginkább elterjedt hiedelem szerint pedig aki nem eszik Márton napján libát, egész évben éhezni fog.

Milyen libát vegyünk?

Az egyik legnagyobb kihívást a liba egészben sütése jelenti. Bár Márton napján többnyire idei libát illik enni, az sem mindegy, hogy ez hízlalt liba, vagy csak a tolláért és húsáért tartott, esetleg pecsenyeliba-e. Idehaza hízlalhatják a libákat a máj miatt, de többnyire a tollukért és húsukért tartott, fiatal állatokat találhatunk a piacokon, míg németalföldön szinte csak a húsáért tenyésztik, pecsenyelibaként. A 9 hetesnél nem idősebb, általában 7-8 hetesen levágott, intenzíven tartott állat a pecsenyeliba, az ennél idősebb, de még idei liba (9 hetes és 9 hónapos közötti) a fiatal liba. A fiatal libákat a tollukért is tartják, többször tépik, csak ezt követően vágják le. Kevésbé zsírosak, mint a hízlalt libák, ugyanakkor kissé tömöttebb, szívósabb is a húsuk, mint a pecsenyelibáknak. A fiatal libákat hízlalhatják is, ezek a hízott libák, melyek akár a súlyukat 70-80 %-kal is képesek megnövelni a hízlalás során.

Liba sütése, elkészítése

A liba sütése leginkább a pecsenyekacsáéhoz hasonló, 4-5 kilogrammos, fiatal állat sütésére általában kilónként fél órát szokás számolni 200C fokos sütőben. Az első órában a mellével felfelé, combjait alufóliával letakarva, második órától a mellekkel lefelé, az utolsó fél órában pedig ismét a mellekkel felfelé zajlik a sütés, rácson, hogy a keletkező zsiradék a liba alatt gyűljön össze, nem körülötte.

A másik módszer nagyanyáink módszere: a libát egy vastag aljú tepsibe tesszük, mellével felfelé, és lassan sütjük, nem túl magas hőfokon (140-160C fok), az első egy-két órában lefedve, utána anélkül, sütés közben a körülötte felgyűlt zsiradékkal locsolgatva. A sütés utolsó fél órájában már nem locsolgatják, mert a bőre akkor nem lesz ropogós. A sütés ideje itt is a méretektől függ, egy 4-5 kilós liba 3-4 óra alatt készül el. Ha így sütjük a libát, a hús egészen puha, omlós lesz, az összes zsír kiovad belőle, a kötőszövetek szinte feloldódnak, és a hús könnyen leválik a csontokról.

A szabadon, hosszabb ideig tartott állatok súlya sokszor nagyobb, húsuk még szívósabb, vidéki piacokon sokszor kapni ilyen libákat is, ezeknél kielégítő eredményt csak a lassú, alacsonyabb hőfokon való sütéstől várhatunk. Ezeket a libákat inkább darabolva készítsük el.

Egyszerűbb a libát darabolva sütni, akár csak a combokat, külön, akár egy egész szétbontott szárnyast, és itt is jól működik a viszonylag alacsonyabb hőfok, hosszabb időn át alkalmazva (140-160C fok, 2-3 óra, mennyiségtől, mérettől függően).

A mellek fiatal, hízlalt liba estében szaftos rozéra is elkészíthetőek, ilyenkor rövid serpenyőben sütés után elegendő 20 perc is a 180C fokos sütőben.

Ne feledkezzünk meg a belsőségekről sem, hiszen a zúza, a máj igazi csemege. A zúzából és a libaaprólékokból ludaskása készülhet, a zúza konfitálva is igazán finom, a hízott libamáj pedig akár egyben sütve, akár pástétom vagy májkrém formájában igazi élmény. (Következő cikkünkben a libamáj sütéséről lesz majd szó – lsd. a lenti fotón.)

Fűszerek, köretek és kisérők

A liba klasszikus fűszerei közé tartozik a majoranna, rozmaring, fokhagyma és fekete bors, de a zöldfűszerek közül a zsálya is remekül illik hozzá. Érdemes még kipróbálni mellé a szegfűborsot, kínai ötfűszer keveréket, citrusok héját (melyek közül a narancshéj igazán jól illik a libához), és a babérlevelet is.

Köretként a hagyományos köretek mellé vagy helyett a babsterc, puliszka is remek, a párolt káposzta is, akár almával, akár birssel, vagy aszalt szilvával, gesztenyével kombinálva. A libához is remekül illenek az őszi gyümölcsök, akár szósz formájában, akár sütve, az alma, körte, birsalma egyaránt jó választás. Az aszalt gyümölcsök is bátran felhasználhatók a libából készült ételekben, akár a mazsola, akár az aszalt szilva vagy az aszalt sárgabarck, az alkoholos italok közül pedig a brandy, konyak, tokaji aszú illetve a rozé borok a liba legjobb kísérői.

A cikket Herczeg Gabriella, a Flatcat gasztro blog szerzője írta.

2013. november 10-én, vasárnap ismét Márton napi vígasság lesz Csepelen, a Radnóti Miklós Művelődési Háznál, többek között Liba szépségversennyel, párnacsatával és Lúdgége-tésztakészítő versennyel.

Forrás: 100fok.postr.hu, Csepel.hu

4 hozzászólás “Márton napi hagyományok” bejegyzésre

  1. Éva szerint:

    A ludas Bajnai ne jöjjön Csepelre!

  2. Zémann István szerint:

    Érdekes Csepelen a rendezvényen NEM VOLT LIBA!! semilyen formábanPL: libacomb,tepertö…… Csak egy pár élő liba volt,meg toll!

  3. Gordon szerint:

    Zémann úr, könyörgöm!

    Olvasás!
    Szövegértés!

    “A gyerekek mellett természetesen a felnőttekre is gondoltak a szervezők, a lúdláb tortától a libacombon át a libatepertőig a legfinomabb fogásokkal kényeztethették érzékeiket a vendégek.”

    http://csepel.info/?p=30207

Itt lehet hozzászólni !